Mi történik alvás közben? Pécsett ezt is vizsgálják!

A horkolással, légzéskihagyással járó alvászavar inkább a férfiak betegsége, míg az inszomniások, az álmatlanságban szenvedők között jóval több a nő – összegzi a tapasztalatokat dr. Faludi Béla neurológus, a pécsi Alváslaboratórium vezetője. A laborban alvás közben, bedrótozva rögzítik a páciens szemmozgását, az agyi elektromos tevékenységet, a horkolás hangját, valamint a légáramlást.

Az alváslaboratórium a pécsi Neurológiai Klinikán működik, évente közel 1700 alvásvizsgálatot végeznek. Dr. Faludi Béla klinikai adjunktus, neurológus, neurofiziológus szakorvos a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa, az Alváslaboratórium vezetője a WEBBeteg.hu portálnak elmondta, hogy a laboratórium tevékenysége felöleli az alvászavarok, az alvásmedicina teljes spektrumát.

• Alvásfüggő légzészavarok (horkolás, alvási apnoe)
• Alvásfüggő mozgászavarok (nyugtalan láb szindróma, ismétlődő végtagmozgás)
• Fokozott aluszékonyság (hiperszomnia)
• Alvásképtelenség (inszomnia).

Melyek a legjellemzőbb alvásproblémák?

Jelenleg a legtöbb páciens horkolásos panaszok és alvási apnoe gyanúja miatt érkezik hozzánk, ez a beteganyag mintegy 70 százalékát teszi ki. Ugyanakkor nem az alvási apnoe a leggyakoribb alvászavar, hanem a különféle eredettel kialakuló úgynevezett inszomniák csoportja. Viszont az ilyen panaszokkal érkező betegek aránya egyelőre alacsony, nagyon sokan ugyanis nem is tudnak arról, hogy álmatlanság, alvásképtelenség miatt is érdemes alvásspecialistához fordulni.

Hány embert érint ez a betegség?

Vizsgálatokban a népesség 40 százalékát találták érintettnek, a krónikus inszomniában szenvedők aránya 10-15 százalékra tehető. Ezek mellett megemlítendő az úgynevezett nyugtalan láb szindróma, illetve a kóros aluszékonysággal, váratlan alvásrohamokkal, hallucinációkkal járó narkolepszia, ezzel kapcsolatban szintén sok beteget vizsgálunk a laborban.

Vannak külön női és férfi alvászavarok?
 
Igen, léteznek inkább férfiak körében gyakoribb alvászavarok, és vannak inkább nőknél jelentkező problémák. De ezek nem kizárólagos különbségek. A horkolással, légzéskihagyással járó alvászavar inkább a férfiak betegsége, míg az inszomniások között jóval több a nő.

Mi a jellemző: önmagában áll fenn egy alvászavar, vagy társul hozzá valamilyen más betegség? A lelki problémák vagy a testi betegségek vannak-e túlsúlyban az alvásproblémák hátterében?

Alvászavar-függő, hogy melyik áll előtérben. A nem megfelelő alvás kihat a szervezetünk működésére, negatívan befolyásolva azt, így szomatikus és akár lelki betegségek is kialakulhatnak.

Az inszomniák esetében nagyon jelentősek a panaszok kialakulásában a lelki problémák, így például a depresszió vagy a szorongás szerepe. A horkolós-légzéskihagyós (obstruktív alvási apnoéban szenvedő) betegeknél számos következményes betegség jelentkezhet, ilyenek a népegészségügyi jelentőséggel bíró szív- és érrendszeri, agyi érbetegségek (szívritmuszavarok, szívinfarktus vagy a stroke).

Fontos, hogy a laboratórium szakorvosai az alvásvizsgálatok során együttműködjenek a társklinikák megfelelő szakembereivel, így a pszichiáterrel, tüdőgyógyásszal, belgyógyásszal, fül-orr-gégésszel vagy a fogszakorvossal.

Mire számíthat a beteg a vizsgálat alatt? Drótokkal fekszik az ágyában és alvás közben vizsgálják?

Az alvásvizsgálatnak több válfaja van, attól függően, hogy milyen gyanú áll fenn az alvászavarra. A legtöbb információt szolgáltató eljárás a poliszomnográfia, ilyenkor érzékelőket helyezünk a páciensekre, azaz „bedrótozzuk” őket. Alvás közben rögzítjük az agyi elektromos tevékenységet, a szemmozgásokat, az izomtónus változását, a horkolás hangját, valamint a légáramlást, a hasi és mellkasi légzőmozgásokat, mérünk EKG-t, pulzust, oxigénszintet és végtagmozgásokat. Ez minimum 20 drótot jelent. Az eljárással megmondhatjuk, hogy megfelelő-e a beteg alvása vagy sem, kimutathatjuk az alvást zavaró folyamatokat, így a légzéskihagyást, a végtagmozgásokat.

Alvási apnoé szűrővizsgálat jogosítványhoz