A kolonoszkópia

A Hgb (haemoglobin) a vörösvértestek alkotóeleme, egy olyan vastartalmú fehérjemolekula, mely az oxigén megkötéséért és annak szállításáért felelős a keringő vérben. A vörösvértestek az oxigént a tüdőben veszik fel és a szövetekhez szállítják, helyette a sejtektől a szén-dioxidot a tüdőbe transzportálják.

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben.

Jelenleg még mindig a vastagbéltükrözés a legmegbízhatóbb vizsgálat a bélbetegségek megítélésében. A diagnosztika mellett terápiás lehetőséget is ad, így az egyéb vizsgálómódszerek alkalmazása során észlelt eltérések is kolonoszkópia elvégzését teszik szükségessé.

Annak érdekében, hogy minél hamarabb fény derüljön a vastagbélrákos megbetegedésekre, elengedhetetlenül fontos, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozók rendszeresen eljárjanak a szűrővizsgálatokra, mely béldaganatok esetében leggyakrabban vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia) történik.

A vastagbél rákos megbetegedéseinek előforulása az egész világon nő, kifejezetten igaz ez hazánkra, ahol az elmúlt ötven évben megháromszorozódott a vastagbélrákban elhunytak száma.

Magyarországon a vastag- és végbélrák dobogós helyen áll a daganatos halálokok között. Ennek egyik magyarázata, hogy a bél rákos elváltozásai nagyon sokáig nem okoznak panaszt.

A béltükrözés - vagy idegen kifejezéssel élve: a kolonoszkópia - egy olyan vizsgálóeljárás, melynek során a kezelőorvos át tudja tekinteni a vastagbél belső felszínét.

A vastagbélrák gyakorisági szempontból dobogós helyezett Magyarországon a daganatos megbetegedések között. A halálozási aránya igen magas, világszerte a második daganatos halálok, ezért még fontosabb a tünetek korai felismerése.