Évszázados tanácsok
A BLOG LEÍRÁSA
Hol tartott az orvostudomány az 1800-as években? Mennyit tudtak az emberi testről, az egészséges életmódról, a gyermek fejlődéséről? Mi volt a gyakorlat a betegségek megelőzésében, gyógyításában? Mik voltak a leggyakoribb betegségek és az elsősegélynyújtás irányelvei? Ezekre és még sok egyéb kérdésre kaphatunk választ sorozatunkban.
Látogatás: 866454 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
A gyermek nemiségének kialakulása - 1. rész
"Mielőtt elhagynám ezen könyvnek az egészséges gyermek higiénéjét tárgyaló részét, néhány szóval ki akarok térni a gyermek nemiségének tárgyalására. A külső nemi szervek alapján (ezek az elsődleges nemi sajátosságok) különböztetjük meg a fiút és a leányt az 5-6-ik életévéig. Ezután mintegy a 10-ik évig még mindig csekély fokuak a másodlagos nemi sajátosságok. A másodlagos nemi sajátosságok alatt azokat értjük, melyek a him, illetve női nemi szervek (főleg herék és petefészkek) fejlődése, majd működése folyamán és folytán kifejlődnek. A másodlagos nemi sajátosságok egyrészt testiek, másrészt szellemiek. A testiek a 6-10-ik év között fiuknál abban nyilvánulnak meg, hogy a növekedés gyorsabb, a fiatalabbkori teltségükből veszítenek, a zsírpárna vékonyodik, ennek rovására az izmok erősödnek és formáik kezdenek előbújni; az arcvonások legömbölyödöttsége is csökken. Leányoknál a vonalak legömbölyödöttsége nem változik, a medence már most valamivel szélesebb, a hajzat gyorsabb növekedést mutat.
A lelki életben (szellemiekben) észlelhető különbségek a következők: a fiu akaratosabb, pajkosabb, jobban szereti az izommunkát igénylő, mozgással járó, mechanikai szerkezettel működő játékokat, szereti próbára tenni izomerejét, birkózik, verekszik. Leánykák szelídebbek, engedékenyebbek, több türelmet tanúsítanak, szeretik a csecsebecsét, jobban szeretnek öltözködni, babáik fölött anyáskodnak, érdeklődést mutatnak a háztartási dolgok iránt. Kétségtelen, hogy ezekben sok része van a nevelésnek és szoktatásnak, de ezek ellenére is kialakulnak a nevezett sajátosságok.
A hatévesnél idősebb gyermek tápláléka és életmódja
"A hatéves gyermek normális fejlettség mellett iskolába kerül, ehhez kell alkalmazkodni életmódjában, illetve életrendjében. Az ötszöri táplálkozás továbbra is megmarad. A reggeli egy csésze tej, kávé vagy kakaó, hozzá zsemlye vagy kenyér vajjal, esetleg gyümölcsízzel. A tízórai uzsonnát a gyermek magával viszi az iskolába és ez egy zsemlyéből vagy megfelelő szelet kenyérből áll vajjal vagy szalonnával, esetleg egy szelet sajttal, megmosott almát is vihet magával a gyermek, melyet héjastól fogyaszthat. Meg kell hagyni a gyermeknek, hogy tízóraiját később, mint a tízórai szünetben ne fogyassza el. Fél 2 órakor legyen az iskolásgyermek ebédje, ez áll: 100 gr. levesből, 60-100 gr. húsból, 200-250 gr. főzelékkel, esetleg tésztából. Hetenkint bátran lehet beiktatni két hústalan napot, amikor a leves bőségesebb lehet és célszerűen főzelékes, a második tál étel valamilyen tészta (gyűrött tészta, palacsinta, rétes stb.). Friss gyümölcs az esetben, ha ez a tízóraiban nem szerepelne. A délutáni uzsonna azonos a reggelivel; a vacsora kétszer egy tojásból és főzelékből áll, kétszer (a hústalan ebéd napján) egy szeletke 40-50 gr. hideg v. meleg húsból és főzelékből, kétszer-háromszor tejes ételből, minden vacsorát ki lehet még egészíteni gyümölccsel és egy kis édességgel. Minden korú gyermeknek az itala viz, ez ne legyen túlságosan hideg (14° C). Sok viz ivása többnyire rossz szokás, mindenesetre figyelemreméltó jelenség, melyet az orvosnak jelenteni kell. Semmi akadálya annak nincs, hogy a gyermek vacsoráját közvetlen lefekvése előtt kapja. Délutáni uzsonnája fél 5 - 5 órára esik, vacsorája 8- fél 9 órára. Az iskolásgyermeknek legkésőbb 9 órakor ágyban kell lennie, ha tiz évnél fiatalabb, akkor már fél 9 órakor. Kilenc órától reggel hét óráig zavartalanul kell aludnia. Tizéven felül egy-egyésfél órával rövidebb lehet az alvás, de hosszabb alvás sohasem árt. Ebéd után egyórás pihenést 10 éves korig mindenesetre tartassunk meg, még pedig lehetőleg nyitott ablakoknál vagy a szabadban. Gyengébb gyermekek 10 éven felül is rászorulnak ezen pihenésre.
A gyermek szellemi fejlődése
"Egy-hároméves gyermeknek a szellemi fejlődését még semmivel sem kell elősegíteni, ilyen korú gyermekre még áll az, amit az egyéven aluli gyermekre vonatkozólag eléggé részletesen elmondottam. A hároméves gyermek, aki azokból, amit maga körül hallott és látott, elsajátított annyit, hogy tisztán, összefüggően ki tudja fejezni kívánságait, értelmesen tud játszani játékaival, építőköveivel, babájával stb., az ilyen korú gyermek már társaságot kiván és helyes továbbfejlődése szükségessé teszi, hogy hasonló korú gyermekekkel együtt nevelkedjék.
Szabad levegő, fürdés
"A szabad levegőn való tartózkodásra minden korú gyermeknél igen nagy súlyt kell helyezni. Hároméves koráig gyalogsétára nem igen mehet, kocsiban kell tehát jólevegőjü helyre vinni, kocsiban marad a téli hideg időben, kivesszük a kocsiból és ugrálni, futkosni engedjük, ha nincs oly hideg, hogy a talajról felfázhatna. Ide-oda való futkosás, ugrándozás az egészséges gyermeket nem fárasztja, ellenben még hároméves koron tul is fárasztja a gyermeket az egyenletes séta, ezért hatéves korig félórás sétautakkal elégedjünk meg, megfelelő pihentetés után az ilyenek többször meg-ismételhetők 24 órában. Mihelyt a gyermek járni kezd figyeljük meg járását, állapittassuk meg orvossal, hogy nincs-e lúdtalpa, nincs-e más rendellenessége, hogy ez ellen idejében megtegyük, amit szükséges, igy a későbbi kornak sok kellemetlenségétől óvhatjuk gyermekeinket, ezzel a legtöbb gyermekkori gerincoszlop elferdülésnek (iskolai elferdülés) elejét vehetjük.
A gyermek táplálása és életmódja hatéves koráig
"Egyéves gyermek étlapja a már emlitett mennyiségen túl 1,5 éves korában bővül azzal, hogy délben a levesen és főzeléken kivül tojással készült tésztafélét is kap; mire ezt megszokta, az esti tejesétel helyébe ha főzeléket kap, ugy ebbe kevés tojást keverhetünk. Ha a tojásmennyiséget fokozatosan és óvatosan emeljük és lassan jutunk fel egy egész tojásmennyiségig, akkor a tojás rendszerint kellemetlenséget okozni nem fog. Igen sok gyermek ugyanis ellenszenvvel viseltetek a tojás iránt annyira, hogy fogyasztása után csalánkiütéssel reagál. Különösen rosszul táplálkozó, ideges, exsudativ gyermekeknél lehet ezt a jelenséget észlelni és többnyire azzal függ össze, hogy az ilyen gyermeket unszolással etetik. A táplálkozásnak ezen gyakori hibájára még rá fogok térni.
Hust ráérünk kétéves korban adni a gyermeknek, ezt esetleg megelőzheti főtt csirkemájnak, borjumirigynek (Kedez-mirigy, Briz), borjuvelőnek adagolása. Ezekből, épp ugy mint később a húsból, egyszerre 20-30 gr.-ot adunk csak a főzelék mellé és nem is minden nap. A hust mindenkor igen finomra kell vagdalni, ne adjunk sült marhahúst és ne fűszeresen készült húsételeket.
A baba értelmi fejlődése
"A csecsemő értelmiségének ébredése után sem kivánja, hogy őt szórakoztassuk; ha ébren van, őt a körülötte látott dolgok foglalkoztatják. Inge ujját záró kis szalag, kézujjai, minden, amit szemével elérhet, szórakoztatják. Egy-egy játékszert csak akkor adjunk a kezébe, amikor feléje nyúlni is tud és játékszereiben ne legyen nagy változatossága. Különben állhatatosságát csökkentjük, türelmetlenné tesszük. Egyébként korán játékot adni a baba kezébe azért nem célszerű, mert ezzel a közelbenézésre szorítjuk, már pedig a legtöbb baba fiatal csecsemő korában még távollátó a szemgolyónak rövidsége folytán, közelbe nézésnél ennek következtében befelé bandzsítani kénytelen, ebből szokványos bandzsalság fejlődhet.
A baba levegőztetése, a csecsemővel való foglalatoskodás
"A baba fürösztését legcélszerűbb délelőtt a második szoptatás előtt elintézni szobájának reggeli takarítása előtt. Fürdőjének és toilettjének befejezése után szopik, azután ágyába vagy bölcsőjébe tesszük és lehetőleg egy másik jól szellőztetett szobában helyezzük, félóra eltelte után kellőképpen be- és letakarva, a rendszerint alvó babára rányithatjuk az ablakot, kéthetes korán tul ez az év bármely szakában megtehető, nyár melegében élete első napjától. Megfelelő időjárásban, ebben nem is túlságosan válogatva ki is lehet vinni a babát a szabadba, itt a lehetőségig széltől és szél által hozott portól, piszoktól kell óvnunk. A baba kéthetes korától, a nap legnagyobb részén keresztül élvezheti és élvezze a szabad levegőt, ha másként nem, szobában tárva-nyitott ablakokon keresztül, csak átpakoláshoz vigyük temperált szobába.
A csecsemő izmainak fejlesztése
„Amikor a baba ülni kezd, ne ültessük sokat és ne ültessük ugy, hogy ülő helyzetéből könnyűszerrel ne tudjon lefeküdni; sőt legjobb, ha ezen időben már nem fektetjük kocsiba vagy kosárba, hanem elég tág, sima, lapos-fekhelyü ágyban, mely hálós ráccsal jól van elzárva. A babának tere legyen a szabad mozgáshoz, a hálót elérve, abba kapaszkodhassak és próbát tehessen önálló felüléshez, később, 8 hónapos korától fogva ahhoz, hogy felállhasson; némelyik jól fejlett egészséges izomzatú gyermek ilyenkor már megkísérli.
A gyermek izomzatának fejlesztésére már korán kell súlyt helyezni. Tornáztatni lehet úgyszólván első élethetének betöltésétől kezdve, illetve köldökének gyógyulása, hámosodása után, amikor rendszeres napi fürösztését megkezdjük. Természetesen csak azután tehetjük azt, miután az orvos a babát megvizsgálta, normális, jó fejlettségűnek mondja és megnyugtatást nyújtott aziránt, hogy a babának tüdeje, szive rendben van, sem köldök-, sem lágyéksérve nincs és a tornáztatásnak egyéb akadálya sincs.
A csecsemő fejlődése
"Az újszülött kicsiny arca, különösen koponyájához képest mindinkább nő és növekedésében a koponya nagyságához jobban hozzásimul. Ugyanezen viszony van a testhossz és a fej magassága között, az előbbi aránytalanul jobban növekszik, mint utóbbi, úgyhogy, míg születésekor az arány az, hogy a testhossz a fej magasságának négyszerese, addig felnőttnél az ennek nyolcszorosa. Az alszáraknak veleszületett hajlottsága a fejlődés folyamán vagyis a hossznövekedéssel mindinkább eltűnik; csak akkor fokozódik, ha a csontfejlődés kárt szenved (angolkórnál), lágyul és akár az izmok húzóerejének enged, akár a megterhelést nem birja.
A koponya hártyás részéről, a kutacsról már volt szó, ez normálisan a 16—18. hónapban záródik, vagyis csontosodik be végképpen, nyitvamaradása vagy nagyobbodása, kisebbedése helyett, szintén elsősorban rossz csontképződésre vall; ugyanilyen okból szokott a koponya is sajátos négyszögletes formát felvenni, mi azáltal történik, hogy a két homlokdudor és a falidudorok a megfelelő csontok vastagodása folytán erősebben kiemelkednek. Ezzel párhuzamosan a bordaporc és csonthatárok is vastagodnak (angolkóros rózsafüzér) és a hosszú csontok izületi végei is dudorosakká lesznek. Az angolkórság egyéb tüneteivel más helyen találkozunk még.
A kisbaba szoptatása
„Az első életnapokon tul, amikor az anyánál a tejelválasztás rendes mederbe jutott, a csecsemőt annyi ideig hagyjuk az emlőn, amig tényleg szopik, illetve, amig jól nem lakott. A normális fejlettségű, egészséges csecsemő, amikor mellre tesszük, mohón szopik és ezt igen rövid megszakításokkal addig teszi, míg eleget nem szopott. Ez időben kifejezve 6—10 perc, csak kivételesen szük és gyér tejcsatornácskák esetében vagy akkor, amikor a baba gyönge, tart 15 percig is. Rendesen tehát 10 percnél tovább egy emlőn ne szoptassunk és ne szoptassunk két emlőből, ha a baba az egyikből jól tud lakni. A jóllakottságról vagy mérés utján győződünk meg és ez a legbiztosabb, vagy tájékoztathat bennünket az, hogy a baba nyugodt-e szopás után, van-e elég számmal (12 - több) átnedvesedett pelenkája naponta és végül, hogy mutat-e kellő fejlődést - súlygyarapodást. Ha a haba egy emlőből nem tudna jóllakni 10 perc alatt, akkor nyújthatjuk neki a másik emlőt is. Jóllakottság annyit jelent, hogy a baba kapott annyi táplálékot, amennyi őt kora és fejlettsége szerint megilleti. …”