A csecsemő izmainak fejlesztése

„Amikor a baba ülni kezd, ne ültessük sokat és ne ültessük ugy, hogy ülő helyzetéből könnyűszerrel ne tudjon lefeküdni; sőt legjobb, ha ezen idő­ben már nem fektetjük kocsiba vagy kosárba, hanem elég tág, sima, lapos-fekhelyü ágyban, mely hálós ráccsal jól van elzárva. A babának tere legyen a szabad mozgáshoz, a hálót elérve, abba kapaszkodhassak és próbát tehes­sen önálló felüléshez, később, 8 hónapos korától fogva ahhoz, hogy felállhasson; némelyik jól fejlett egészséges izomzatú gyermek ilyenkor már megkísérli.

A gyermek izomzatának fejlesztésére már korán kell súlyt helyezni. Tornáztatni lehet úgyszólván első élethetének betöltésétől kezdve, illetve köldökének gyógyulása, hámosodása után, amikor rendszeres napi fürösztését megkezdjük. Természetesen csak azután tehetjük azt, miután az orvos a babát megvizsgálta, normális, jó fejlettségűnek mondja és megnyugtatást nyújtott aziránt, hogy a babának tüdeje, szive rendben van, sem köldök-, sem lágyéksérve nincs és a tornáztatásnak egyéb akadálya sincs.

A pici baba tornáztatása leghelyesebben fürösztése előtt történik, kellő hőmérsék (21° C.) mellett a babát pólyájából kiszabadítjuk, puha flanelltakarón pólyaasztalára vagy más asztalra simán hátára fektetjük és két kar­jának ritmikus távolításával és emelésével, majd leeresztésével 6-8-10 légzési gyakorlatot végeztünk. Csinálunk néhány alkarhajlitást és feszitési, ezután kézhajlitást és feszítést, majd alkar kifelé és befelé forgatást. Minden tornagyakorlatot természetesen szeretettel, erőltetés nélkül, kellemetlen ér­zések keltésének elkerülésével kell végezni.

A felső végtagok gyakorlata után az alsó végtagok gyakorlatára térünk át. Az alszárnál fogva előbb az egyik, majd a másik combot, vagy mindket­tőt egyszerre a hashoz közelitjük és azután a végtagot kinyújtjuk egy­szerre; 2-3 ilyen gyakorlatról hetek folyamán 8-10 gyakorlatig megyünk fel. A lábfej néhány hajlitását, feszítését, befelé, kifelé való forgatását vé­gezhetjük.

Később, a baba hathetes korától, hasra fektethetjük, karjait ugy helyez­zük el, mintha alkarjaira támaszkodna, kinyújtott alsó végtagjait egymás mellé helyezve, az alszárak alsó végén egy tenyérrel körülfogjuk, ugy emel­jük óvatosan a magasba és lassan visszafektetjük.

A tornagyakorlatok után a csecsemőt megfürösztjük és fürdője után hűvösebb vizben kifacsart ruhával jól végigdörzsöljük, ez a dörzsölés vagy az, melyet a száritókendővel végzünk, rendszeres, enyhe masszázst jelenthet.

A has maszázsát csak orvosi rendeletre végezzük, a hasizmokat erősitő tornagyakorlatokkal együtt, melyekhez sorolhatók azok is, melyeket a combok felhúzásával megismertettem. Háromhónapos koron túl, amikor a baba fejét már jól tudja tartani, a hátán fekvő babát két kezénél jól meg­fogva, úgyhogy az alkarok alsó végét is tartjuk, ülőhelyzetbe hozzuk és las­san visszaengedjük; ezen gyakorlatokat háromszor-négyszer megismételjük.

A baba fürdője, miként már említve volt, 37° C. születése után, már hathetes korában 36° C.-ra csökkentjük a hőmérsékét és hathetenkint egy fokkal hűsíthetjük, míg lejutunk 34° C.-ra. A szoba hőmérséke, melyben a baba fürdik, legfeljebb 21° C. legyen, de lehet ennél valamivel hűvösebb is. Fontos az, hogy a baba a fürdővízben ne időzzék, fürdője csak arra szolgál, hogy gyorsan és jól lehessen megmosni és fontos, hogy fürdőjéből kissé előre melegített lepedőbe fektetve szárítsuk le. A leszáritásnál különös gon­dot fordítsunk a hajlatokra és a mélyebb bőrredőkre, hogy ezek nyirkosak ne maradjanak, ezeket a helyeket, valamint azon bőrterületeket, melyek a pelenkába kötve nedvesedni szoktak, ha szükséges, napjában többször is zsírozzuk. Hintőporozni a babát nem kell, legfeljebb hintőporból kirázott vattával megtörölgetjük, vagy hintőporozott és kirázott pelenkába kötjük a babát.”

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

Ezek is érdekelhetik Önt:

Mozgásfejlődés kisgyermekkorban>>

Babamasszázs: jó a mamának, jó a babának>>

A babamasszázs technikája>>

További hasznos információkat a WEBBetegen ITT találhat.