Évszázados tanácsok

"Még mielőtt a gyermek megszületett volna, gondoskodjunk arról, hogy melegített ruhába takarhassuk. Különösen fontos ez további egészsége és sulyfogyásának elkerülése szempontjából, ha a szülőszoba hőmérséke alacsonyabb. A köldök lekötése után azonnal 37° C. hőmérsékü fürdőben letisztítjuk, ismét előremelegitett kendőben leszáritjuk, hajlásaiban zsirozzuk és melegített fehérneműbe öltöztetjük - pólyázzuk. Ruhája: ing, kötött ujjas; pakkolása háromszögletre hajtott pelenka, e fölé négyszögletes flanell, alája kis gummilepedő; bekötés: pelyhes vagy vattelines pólyába, vagy vékony tollas párnába. Elhelyezés jólevegőjü 21° C-nál nem melegebb, jói szellőztetett szobába. Csak 2500 gr.-nál kisebb sulyu, 36°-nál alacsonyabb hőmérsékü újszülöttnek van szüksége valamivel, 1-2° C-al melegebb szobára, ekkor a levegőnek kellő párateltségéről különösen kell gondoskodni.

„A rövidesen előadottakból kitűnik, hogy a hosszú életnek legfőbb titka a mértékletesség, friss levegő, napfény, tisztaság és a közismert egészségi ártalmak kerülése!

„Azon ártalmak között, amelyek alkalmasak az egészség megrontására és az élet megrövidítésére, fontos helyet foglal el a dohány is. Nemcsak a burgonyát és a tengerit kaptuk az «Uj világtól », hanem a dohányt is, amely­nek rendkívül nagy gazdasági jelentősége mindenki előtt eléggé ismeretes. Mikor Columbus az amerikai parton kikötött, egyik kísérője azt látta, hogy a benszülöttek a moszkitók ellen való védekezés céljából dohányleveleket szívnak. Megnézte a leveleket és vitt belőlük haza Spanyol­országba, ahol az akkori orvosok rögtön gyógyszerül kezdték használni.

"Az emberi életnek egyik leghatalmasabb ellensége a szeszes ital, amely­nek élvezete némely államban a háború óta egyre nagyobbodó arányokat ölt. Igaz, hogy a szeszes ital védelmezői szorgalmasan sorolják fel azok­nak nevét, akik iszákosságuk ellenére is hosszuéletüek voltak. Ezeknek az embereknek valósággal vasból volt a szervezetük, hogy ez még a szeszes ital okozta kemény támadást is elbírta. Szeszes ital nélkül bizo­nyára még tovább éltek volna. Ha hosszuéletüek voltak is, kétségtelen, hogy utódaik már gyengébb szervezetüek és életképességük is jelentéke­nyen megcsökkent, sőt unokáik között már igen sok a hülye és gyengeelméjü.

„A fertőző bántalmak sorába tartozik a hólyagos himlő is, melyet az ókorban még nem ismertek, illetve róla sem a szentírásban, sem pedig a görög és római irók müveiben sehol említés nincs. Kínában és Indiában azonban már ősidők óta el volt terjedve és ellene a bráminok védőoltást alkalmaztak. A középkorban egész Európában dühöngött és különösen nagy arányokat öltött a járvány a XVIII-ik században 1710-től kezdve.

"A hirtelen halálesetek jelentékeny százalékát a véredényelmeszesedés okozza. Félelmetes baj, de korántsem annyira, mint amilyen rossz a hire. Rendszerint azt tartják, hogy az előrehaladottabb kor jellegzetes bántalma. Ez a nézet azonban némi kiigazításra szorul, mert az igazság az, hogy azok az elváltozások, melyek az elmeszesedéssel kapcsolatosan a verőerek belső falán végbemennek, már a kora fiatalságban is kezdődhetnek és évtizedek során át fennállhatnak anélkül, hogy az életet megrövidítenék. Ennek ellenében viszont azt is lehet tapasztalni, hogy igen előrehaladott korban az érelmeszesedésnek még nyoma sincs. Ezen utóbbi lehetőségnek igen érde­kes példája az az eset, amelyről Mecsnikov emlékezik meg egyik könyvé­ben. Egy újságíró kíséretében meglátogatta a Paris környékén lakott Robineau asszonyt, aki akkor már elmúlt százhatéves. Azt irja róla, hogy: «Ennek az 1800 június 12-én született nőnek fizikai állapota nagyfokú megrokkantságról tesz tanúságot. Csak egy foga van már. Alig tesz néhány lépést, már szükségét érzi annak, hogy leüljön. .. Ambard doktor meghall­gatta szivhangjait és rendeseknek, noha kissé ékelteknek találta őket. Pulzusa szabályos... tüdeje egészséges. Mindezek a tünetek jó egészségről tesznek tanúságot. Igen figyelemreméltó az érelmeszesedés hiánya ebben a nagyon előrehaladott korban, megcáfolva azt a még mindig elterjedt véleményt, hogy az érelmeszesedés rendes velejárója és jellemzője az agg­kornak. »

 „A vérbajt titkos betegségnek szokták mondani és pedig valószínűleg azért, mert sokan meg nem engedett, titkos uton szerzik. Mérhetetlen sok embert juttat időnekelőtte korai sirba. A hirtelen haláleseteknek jelen­tékeny százalékát vérbaj előzte meg. Egyetlen nép sem hajlandó elismerni, hogy a vérbaj tőle indult hódító útjára. Innen van, hogy népies nyelven még ma is a németek, olaszok, spanyolok és magyarok «francia», a franciák «nápolyi», a lengyelek «német», a hollandusok és angolok «spanyol», a perzsák pedig «török» betegségnek nevezik. Írott emlékeink csupán csak arról vannak, hogy amikor VIII. Károly seregei 1495-ben Nápolyt meg­szállva tartották, mindazok a nők vérbajt kaptak, akik a katonákkal érint­keztek. A syphilis nevet először egy Hieronymus Fracastorius nevü veronai orvos használta, aki egyik versében azt mondja, hogy a vérbaj egy Syphilus nevü görög pásztortól származik, akit az istenek, mivel megbántotta őket, ezzel a betegséggel sújtottak. Némelyek állitása szerint Amerika felfedezése előtt a vérbaj Európa népei előtt ismeretlen volt és csak akkor ismerkedtek meg vele, mikor Columbus Kristóf emberei azt magukkal hozták Amerikából.

„Az a tapasztalat, hogy a nagyon öreg emberek egész életükön át alig voltak betegek, arra tanit bennünket, hogy minden igyekezetünkkel a betegségek megelőzésén fáradozzunk. A fertőző betegségek közül az élet­tartam megrövidítése tekintetében legnagyobb fontossága a gümőkórnak (tuberculosis) és a vérbajnak, vagyis bujakórságnak (syphilis) van. Mind a kettőt meg lehet előzni.

„Az emberiség soraiban a legnagyobb pusztítást a fertőző betegségek okozzák. Amig nem tudtuk, hogy mitől származnak, szinte lehetetlen volt ellenök az okszerű, helyes védekezés. Szörnyűséges járványok dühöng­tek, amelyek valósággal megtizedelték az emberiséget. Hol a himlő, hol a pestis, hol meg a kolera száguldott végig a világon, mindenütt iszonyatot és rémületet keltve. A háborúk nyomában mindig ott találtuk a fertőző betegségeket is, amelyek több embernek okozták korai halálát, mint az ellenséges fegyverek.

Mióta sikerült megállapítani, hogy a fertőző betegségek legnagyobb részét baktériumok okozzák, megvan egyúttal annak lehetősége, hogy azok járványos elterjedését megelőzzük. A szemünk láttára most lezajlott szörnyű háborúban oly nagy számban özönlöttek a fegyveres férfiak a világ minden tájáról, mint soha azelőtt egyetlen háborúban sem és ime, szórványos esetek kivételével, a fertőző betegségek még sem tudtak elhatalmasodni.

„Az ember a valóságban átlag jóval rövidebb ideig él, mint ameddig szervezete alkatánál és öröklött tulajdonságainál fogva élhetne. Ennek az a magyarázata, hogy az ártalmaknak és az egészségre káros behatásoknak egész halmaza éri. Ezen ártalmak igen gyakran az élethivatás, illetve fog­lalkozás természetéből folynak, máskor meg a foglalkozással járó mellék­körülményekből erednek. Hogy némely ipari foglalkozás mennyire meg­rövidíti az életet, azt megmutatja például Sommerfeld berlini egyetemi tanárnak az a tapasztalata, hogy: »Aki a kőfaragómesterséget 15 éves korá­ban kezdi, annak átlag 21 évi munka után áldozatául is esik, aki pedig évről-évre kizárólagosan csakis homokkővel dolgozik, az már 19—20 év múlva pusztul el ezen hivatása következtében.« Hirt pedig egy sziléziai városban, ahol 500 üvegesmunkás dolgozott, azt találta, hogy ezeknek átlagos élet­tartama csak 30 év volt, ha 15 éves korukban kezdték a munkát.