A gyermek táplálása és életmódja hatéves koráig

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

"Egyéves gyermek étlapja a már emlitett mennyiségen túl 1,5 éves ko­rában bővül azzal, hogy délben a levesen és főzeléken kivül tojással készült tésztafélét is kap; mire ezt megszokta, az esti tejesétel helyébe ha főzeléket kap, ugy ebbe kevés tojást keverhetünk. Ha a tojásmennyiséget fokozato­san és óvatosan emeljük és lassan jutunk fel egy egész tojásmennyiségig, akkor a tojás rendszerint kellemetlenséget okozni nem fog. Igen sok gyer­mek ugyanis ellenszenvvel viseltetek a tojás iránt annyira, hogy fogyasztása után csalánkiütéssel reagál. Különösen rosszul táplálkozó, ideges, exsudativ gyermekeknél lehet ezt a jelenséget észlelni és többnyire azzal függ össze, hogy az ilyen gyermeket unszolással etetik. A táplálkozásnak ezen gyakori hibájára még rá fogok térni.

Hust ráérünk kétéves korban adni a gyermeknek, ezt esetleg megelőz­heti főtt csirkemájnak, borjumirigynek (Kedez-mirigy, Briz), borjuvelőnek adagolása. Ezekből, épp ugy mint később a húsból, egyszerre 20-30 gr.-ot adunk csak a főzelék mellé és nem is minden nap. A hust mindenkor igen finomra kell vagdalni, ne adjunk sült marhahúst és ne fűszeresen készült húsételeket.

A tésztafélék a gyermek korával mindinkább változatosabbak lehetnek. A gyermek táplálkozását kisérjük figyelemmel, mint minden cselekedetét, de ne vegye észre a gyermek, hogy ennek több jelentőséget tulajdonítunk, mint valami másnak. Tartassuk be mindig pontosan az étkezési időket, melye­ken kivül a gyermek semmi ennivalót ne kaphasson, nyalánkságot sem. Ha valamikor a megszokottnál kevesebbet enne, ne unszoljuk, hanem keressük észrevétlenül ennek okát. Ha megszokott ételét nem eszi, ne nyújtsunk he­lyette mindjárt mást, hanem hagyjunk neki időt arra, hogy étvágya ismét megjöjjön.

Négyéves kortól már gyengén fűszerezett ételt is engedhetünk itt-ott és hatéves kortól a gyermek a felnőttek asztalához juthat. Ne szoktassuk fa­lánkságra, adjuk meg neki az adagját, kaphat ebédje és vacsorája után ke­vés édességet, de nagy evővé nevelni nem kell, ezzel sem fejlődésének, sem egészségének szolgálatot nem teszünk.

Szoktassuk a gyermeket arra, hogy étkezéseihez megfelelő mennyiségű kenyeret is fogyasszon, egye meg a kenyér héját épp ugy vagy még inkább, mint a belét. A gyermek étrendjében mindig szerepeljen főtt és sült ételeken kivül nyers gyümölcs és ha más nem állana rendelkezésünkre, akkor jól megtisztított sárgarépa, puha káposztatorzsa is megengedhető. Megfelelő idényben édes zöldpaprikát, jól megtisztított puha hónapos retket vajaskenyerére bátran tehetünk. Minden nyers tápláléknál forditsunk nagy gondot arra, hogy tiszta legyen.

A táplálkozás mellett elsőrangú fontosságú még ebben a korban, hogy a gyermek igen sokat pihenjen, legalább 12 -14 órát alvással kell eltöltenie. Az éjszakája legyen 10 óra tartamú, nappalra esik a pihenés többi órája. Tekintettel arra, hogy az éjszakai szakadatlan nyugalom a csecsemő­korhoz képest megnyúlik, az étkezések időköze módosul; nem kell mind­egyik közé négyórás pihenőt iktatni, az első két étkezés köze két és fél-há­rom óra lehet, aszerint, hogy a gyermek hány órakor szokott ébredni és hány órakor van az ebédje, ezt legalább három és félórás táplálékmentes időköznek kell megelőzni, a délutáni uzsonnáig három óra teljék el és innen vacsorájáig ismét három-három és fél óra.

E helyen kell megjegyeznem, hogy a gyermek helyes életrendje és nor­mális táplálkozása megkivánja, hogy este 8 órakor, legkésőbb 9-kor aludjon. Akkor is szívesen teszi ezt a gyermek, ha ebéd után egy-egy és fél órát aludt, feltéve, hogy gondunk van arra, hogy a gyermek minél több időt tölt­sön a szabadban, kellő mozgási lehetőséget engedünk neki és tornáztatjuk is. Ezzel szemben ne meséljünk neki uj, őt izgató dolgokat, különösen a délutáni és esti órákban. A munkájából este hazatérő apa ne legyen anynyira önző, hogy akkor akarja magát kárpótolni a mulasztásért, mely azzal érte, hogy gyermekét egész napon át nem hallhatta, ne kelljen a gyermek­nek ilyenkor mindazt produkálni, amit aznap tanult. Az esti ugrándozások, megnevettetések stb. stb. nem hagyják idejében elaludni a gyermeket, éj­szakai álmában is felriasztják és reggel késésekkel ébred, ami azután még táplálkozásának rendjében is károsan megzavarja és végeredményben étvá­gya fog megromlani."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

Néhány, a témához kapcsolódó cikk a WEBBetegen:

A sírós babák túl korán kapnak szilárd ételt>>

A székrekedés okai gyermekkorban>>

Jutalmazás vagy büntetés?>>

Viselkedési problémák: félelem a sötétben>>

Fújjunk korán takarodót a gyerekeknek!>>

Gyermeknevelési naptár: óvodáskor>>