Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) az ütőerek (artériák) belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség. Az érelmeszesdés az artériás érelzáródás fő kiváltó oka.

Az artériák fala számos ok miatt megvastagodhat, megkeményedhet, ez az arterioszklerózis. Ha ezt az érfal belső rétegében képződő plakk okozza, érelmeszesedésnek, azaz atherosclerosisnak nevezzük. A beszűkült ér belső felületén vérlemezkék is fennakadhatnak tovább csökkentve az erek átmérőjét. Az erek térfogatának csökkenése következtében a vér nem tud akadálytalanul áramlani, ami számos érszakaszon érszűkületet eredményez, akár stroke-hoz, szívinfarktushoz vezethet.

Miért alakul ki az érelmeszesedés?

A kor előrehaladtával nő az érelmeszesedés kockázata, ugyanakkor idős korban sem természetes és elkerülhetetlen folyamat. A fiatalkori érelmeszesedés oka viszont sokrétű és csak részben ismert, a genetikai adottságok, más betegségek fennállása és az életmód egyaránt szerepet játszik a kialakulásában. A menopauza előtt a nők védettebbek, mint a férfiak, ennek oka a hormonokban keresendő.

Az atherosclerosis módosítható rizikófaktorai a következők:

• Zsíros és kalóriadús ételek fogyasztása (ami túlsúlyhoz és a koleszterinszint növekedéséhez vezet)
• Túlsúly
• Mozgáshiány
• Dohányzás
• Magas vérnyomás
• Magas koleszterinszint (elsősorban a magas LDL-szint jelent veszélyes vérzsírösszetételt)
• Diabétesz mellitusz (cukorbetegség)

Az érelmeszesedés tünetei és szövődményei

Maga az érelmeszesedés nem okoz tüneteket, míg az erek beszűkülése oly mértékű nem lesz, hogy a vérkeringés jelentősen romlik. Ekkor lépnek csak fel a tünetek, melyek attól is függnek, hogy mely erek érintettek. A tünetek kezdetben csak terhelés során jelentkeznek, előrehaladott esetben már nyugalomban is.

Ha egy plakk megreped, a leszakadó thrombus egy beszűkült átmérőjű érszakaszon elakadhat, ezáltal nő az artériák elzáródásának veszélye, ez a folyamat vezet az olyan akut eseményekhez, mint a stroke vagy a szívinfarktus.

• Ha az agyban futó vagy az agyi érellátásban részt vevő nyaki erekben történik lerakódás, az érelmeszesedés romló agyi keringést eredményez (agyi érelmeszesedés) és stroke-hoz vezethet.
• Ha a szív környéki erek szűkülnek be, koszorúér-szűkület, angina pectoris vagy szívelégtelenség alakulhat ki, illetve szívinfarktust idézhet elő.
• A vese környéki erek elmeszesedése magas vérnyomást és a vesefunkció romlását okozhatja.
• Ha érelmeszesedés a lábak artériáiban van (perifériás artériás betegség), akkor a lábak fájnak, kezdetben csak nagyobb terhelésre, később járás közben is.
• A férfiak esetében a medence ereinek meszesedése merevedési zavarként is jelentkezhet.

Hogyan diagnosztizálható az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés sokáig nem okoz panaszt, ezért tünetek nélkül is érdemes felmérni a kockázati tényezőket. Az orvos ennek során többek között a vérnyomást, a vérzsírszinteket, a vércukorértékeket, a dohányzást és az egyéb kockázati tényezőket értékeli. Panaszok vagy fokozott kockázat esetén az érintett érterülettől függően további vizsgálatokra, például ultrahangra, CT-vizsgálatra vagy más képalkotó, illetve funkcionális vizsgálatra lehet szükség.

Az érelmeszesedés kezelése

Eddig nem ismert olyan hatóanyag, mely el tudná távolítani az érfalról a lerakódásokat vagy a megkeményedett ereket újra rugalmassá tenné. Noha az érelmeszesedés gyógyszerrel nem gyógyítható betegség, kordában tartható. A kialakulását pedig meg lehet előzni.

A páciensek életmódjának döntő szerepe van a kezelésben. Ha a betegséget korai stádiumban felismerik, diétával és rendszeres testmozgással a plakkok további vastagodása megállítható, egyes esetekben akár visszafejlődésük is elérhető. kedvező lehet kiegészítő jelleggel az omega-3-zsírsavak fogyasztása is.

Kutatások eredményei szerint bizonyos vérnyomáscsökkentők és koleszterinszint-csökkentők megakadályozhatják a további lerakódást. A vérzsírszint csökkentésében leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a sztatinok, de további koleszterincsökkentő hatóanyagokat (ezetimib, PCSK9-gátlók) is felírhat orvosa. A vérhígítók (vérlemezkegátlók) az érelmeszesedésre nincsenek hatással, de a leszakadó vérrög okozta elzáródások megakadályozásában kedvező hatásuak.

Az életveszélyes mértékű atherosclerosis műtéti úton kezelhető. A kezelés módja az érelmeszesedés típusától és mértékétől függ.

• Ballonkatéter és stent alkalmazása (Perkutane Transluminale Angioplastie, PTA): egy kis ballonkatétert tolnak be az érbe az érszűkületig, ahol a kis ballont felfújják. Az ér így kitágul, és a vér újra szabadon tud áramlani benne. Ha újabb érelzáródás fenyeget, akkor katéter segítségével egy kis dróthálót (stent) juttathatnak az érbe, hogy a vér szabadon keringeni tudjon benne.
• Bypass (a vér útjának elterelése): a sebész egy „terelő utat” képez, ami a vért elvezeti a szűkület előtt. Ez azt jelenti, hogy az orvos vagy egy, többnyire a lábszárból származó eret használ fel, vagy egy érprotézist (általában gore-texből készül), hogy a vér ebben folytathassa útját, kikerülve az elzáródott érszakaszt. A pótér bevezetése az artéria szabad szakaszán, tehát az elzáródás előtt történik, másik végét a szűkület utáni érszakaszon újra az érhez csatlakoztatják. Ezzel kikerülik az elmeszesedett érszakaszt.

Az érelmeszesedés megelőzése

• Ha dohányzik, szokjon le róla!
• Kerülje a telített zsírokban, sóban és hozzáadott cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Fogyasszon teljes értékű, rostokban gazdag ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, telítetlen zsírsavakat.
• Amennyiben túlsúlyos, próbálja meg leadni a fölösleges kilókat.
• Mozogjon rendszeresen!
• Ha cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben szenved vagy magas a koleszterinszintje, kezeltesse magát.

Részletesen lásd: Az érelmeszesedés megelőzése

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász