Mit kell tudni az omega-3 zsírsavakról?

Az omega-3 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjának tagjai, közéjük tartozik a linolénsav, az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav. Ezek a zsírsavak az emberiség táplálkozásában mindig is jelen voltak, azonban a szervezet biológiai folyamataiban betöltött értékes szerepüket csak az utóbbi néhány évtizedben ismerték fel.

A zsírsavak az élelmiszerekkel elfogyasztott zsírok, olajok lebontási termékei - ismerteti Dr. Borsi-Lieber Katalin a WEBBeteg számára. Két nagy csoportjuk a telített és a telítetlen zsírsavak osztálya. A telítetlen zsírsavakat - néhány kivételtől eltekintve - a szervezet nem képes előállítani (esszenciális zsírsavak), ezért a napi szükséglet biztosításához az omega-3 zsírsavak esetében is nélkülözhetetlen a táplálék formájában történő bevitelük.

Omega-3 jelentős mennyiségben a tengeri halakban fordulnak elő, az édesvízi halfajtákban nem találhatóak meg. Hazánkban a busa zsírja, néhány növényi olaj és magvak, valamint a szójabab is tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. A hetente ajánlott fogyasztási mennyiség 200-300 g, azonban Magyarországon az ajánlott mennyiség csupán egynyolcadát fogyasztjuk.

Egy kis odafigyeléssel növelhetjük a szervezetünkbe kerülő omega-3-zsírsavak mennyiségét és megtapasztalhatjuk az omega-3-zsírsavak egészségünkre kifejtett pozitív hatásait. Hetente minimum három alkalommal fogyasszunk tengeri halból vagy busából készült ételeket. A sütéshez, főzéshez használt napraforgóolaj közel kétharmadát szójaolajjal, repceolajjal helyettesítsük, amelyek linolénsavban gazdag olajfélék.

Milyen pozitív tulajdonságait ismerjük az omega-3-zsírsavaknak?

Az omega-3-zsírsavaknak számos hasznos tulajdonsága van, mely segít az egészségünk megőrzésében.

A kismamákban segíti a magzat fejlődését, csökkenti a koraszülés előfordulását. A csecsemőkben szerepe van a megfelelő látásélesség és szellemi fejlődés kialakításában.

Mérséklik a vér koleszterinszintjét, így ezzel együtt csökken az érelmeszesedés és szívinfarktus kialakulásának kockázata is.

Szerepük van a zsírok szállításában, a gyulladásgátló prosztaglandinok képzésében, és az immunrendszerre kifejtett jótékony hatásuk is ismert. Továbbá részt vesznek az idegrendszer és sejthártyák felépítésében.

A pozitív hatásokat kutatási eredmények igazolják

Az első vizsgálatokat, melyek az omega-3 zsírsavak egészségmegőrző szerepére irányultak, a grönlandi eszkimók körében végezték, közel 20 éves időszakon át. Felfigyeltek arra, hogy míg a civilizált világban egyre nagyobb méreteket ölt a szívinfarktus és érrendszeri megbetegedés és halálozás, addig a szinte kizárólag tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében, ez a betegség szinte nem fordult elő. A hatvanas-hetvenes években a felismerés kiegészült azzal, hogy azokon a területeken, ahol magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, ott többen küzdenek depresszióval is. Azonban ahol a halfogyasztás népszerűbb, ott mindkét megbetegedés előfordulása jóval csekélyebb.

A depresszióra kifejtett jótékony hatását a kutatók azzal magyarázzák, hogy az omega-3 hiány, az agyműködés olyan zavarát okozza, amely csökkenti a stresszhelyzetek megoldására irányuló képességet, ami egy tehetetlen állapot kialakulásán keresztül depresszióhoz vezet.

A legújabb kutatási eredmények szerint, azoknak a gyermekeknek, akiknek a szervezete rendszeresen jut omega-3-zsírsavakhoz, a feladatmegoldó- és problémamegoldó képességük javult, gyorsabban értették meg a feladatokat, és javultak az iskolai eredményeik. A gyermekek számára, körülbelül 14 éves kor eléréséig rendkívül fontos az optimális bevitel, mivel ezen kor eléréséig fejlődik a gyermekek agya a legnagyobb mértékben.

A kutatók Dr. Borsi-Lieber Katalin tájékoztatása szerint arra a véleményre jutottak, hogy mindezen pozitív változások annak köszönhetőek, hogy az omega-3 zsírsavak fontos szerepet töltenek be az agyban lévő idegsejtek közötti kommunikációs folyamatokban. Ezáltal az omega-3 zsírsavak serkentik a gondolkodásért és értelmi képességért felelős agy területek működését, ami a koncentráló képesség javulásához vezet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin