Az ízérzékelés zavarai - Mi okozhatja, ha megváltozik az ételek íze?

Az ízérzékelés megváltozása gyakori panasz, amely átmenetileg például egy légúti fertőzés kapcsán is kialakulhat, de tartós fennállása esetén számos egyéb okot is érdemes keresni. Az ízérzés zavara megjelenhet az ízek érzékelésének csökkenése, teljes kiesése vagy az ízek torzult észlelése formájában is.

A háttérben a szájüregi és fogászati problémáktól kezdve gyógyszermellékhatásokon és fertőzéseken át idegrendszeri betegségekig sokféle tényező állhat.

Íz vagy inkább szaglás?

Az első és egyik legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy valóban az ízérzékelés romlott-e.

A hétköznapi értelemben vett „íz” ugyanis több érzékelési rendszer együttműködésének eredménye. A nyelv elsősorban az alapízeket érzékeli: az édes, sós, savanyú, keserű és az umami ízt. Az ételek jellegzetes „zamatának” érzékelésében azonban a szaglásnak is rendkívül fontos szerepe van.

Rágás közben az élelmiszerből felszabaduló illatmolekulák a garat felől az orrüregbe jutnak, és az úgynevezett retronazális szaglás révén járulnak hozzá az ízélményhez. Ezért például egy nátha vagy orrdugulás során sokan úgy érzik, mintha „nem éreznének ízeket”, miközben a nyelv valódi ízérzékelése lényegében megtartott maradt.

Ha valaki az édes, sós, savanyú, keserű vagy umami ízt is felismeri, de az ételek elvesztették a megszokott aromájukat, elsősorban inkább szaglászavarra kell gyanakodni a háttérben.

Milyen típusú ízérzékelési zavarok léteznek?

Az ízérzékelés zavarait többféleképpen lehet csoportosítani az alábbiak szerint.

Ageuzia

Ageuzia esetén az ízérzékelés teljes kieséséről van szó. A valódi, teljes ízvesztés viszont szerencsére viszonylag ritka. Ilyenkor az érintett egyáltalán nem képes megkülönböztetni az alapízeket.

A valódi, tiszta ageúzia egy kifejezetten ritka neurológiai vagy fül-orr-gégészeti állapot. Hátterében közvetlenül az ízérző pályákat érintő idegrendszeri sérülések (stroke, koponyatraumák, daganatok és ezekre adott egyes kezelések, vagy sclerosis multiplex), arcidegbénulás (Bell-féle parézis), súlyos tápanyaghiány, mérgezés, vagy autoimmun megbetegedés, pl. Sjögren-szindróma állhatnak.

Hipogeuzia

Hipogeuziáról beszélünk, ha az ízérzékelés csökkent. A beteg az ízeket érzékeli, de azok kevésbé intenzívek, mint korábban.

Hipergeuzia

Hipergeuziában az ízérzékelés fokozottá válik: bizonyos ízek a korábbinál erősebbnek, intenzívebbnek tűnnek. Hátterében leggyakrabban hormonális változások (pl. várandósság), Addison-kór, neurológiai eltérések (pl. agydaganatok) vagy gyógyszermellékhatások állhatnak.

Diszgeuzia

A diszgeuzia az ízérzés megváltozott vagy torzult érzékelését jelenti. Gyakori panasz például a tartós fémes, keserű, savanyú vagy kellemetlen íz a szájban, amely bizonyos esetekben akkor is fennállhat, amikor nincs jelen valódi ízingert kiváltó anyag.

Fantogeuzia

Fantogeuziáról beszélünk, amikor a beteg ízérzetet tapasztal anélkül, hogy az adott íz kiváltására alkalmas inger jelen lenne.

Mi okozhatja az ízérzékelés zavarát?

Az okok nagyon sokfélék. A kivizsgálás során ezért érdemes a helyi, szájüregi okoktól a gyógyszereken át a szisztémás és neurológiai betegségekig fokozatosan végigvenni a lehetséges tényezőket.

Fertőzések

A felső légúti fertőzések, például a nátha és az influenza átmenetileg megváltoztathatják az íz- és szaglásérzékelést. COVID19-fertőzés során szintén gyakori az íz- és szaglás megváltozása vagy elvesztése. A fertőzés után az érzékelés helyreállása néha hosszabb időt vehet igénybe.

Szaglászavar és orrbetegségek

Allergiás vagy egyéb eredetű nátha, tartós orrdugulás és más orrüregi betegségek jelentősen ronthatják az ételek ízének érzékelését is.

Ilyenkor gyakran nem a nyelv ízlelőreceptorainak működése károsodik, hanem az étel aromájának érzékelése romlik a szaglórendszer zavara miatt.

Szájüregi és fogászati problémák

Az ízérzékelés zavarának gyakori okai lehetnek a szájüregi problémák, például:

• rossz szájhigiéné,
• ínybetegségek,
• szájüregi gyulladások,
• fogászati problémák,
• fogpótlásokkal kapcsolatos problémák,
• a nyáltermelés csökkenése,
• szájszárazság.

A nyál nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy az ízanyagok eljussanak az ízlelőreceptorokhoz, ezért a szájszárazság önmagában is megváltoztathatja az ízérzetet. Például az autoimmun Sjögren-szindróma esetén, amely a nyáltermelés teljes leállásával (xerostomia) ellehetetleníti az ízmolekulák feloldódását. Mesterséges nyál (pl. nyálpótló spray) alkalmazható az ízérzékelés fenntartása és a szájszárazság ellen.

Gyógyszerek

Számos gyógyszer okozhat ízérzékelési zavart, esetenként közvetlenül, máskor például a nyáltermelés csökkentésén keresztül.

Gyógyszer okozta diszgeuzia különösen egyes fertőzésellenes készítmények, daganatellenes kezelések és idegrendszerre ható gyógyszerek mellett fordulhat elő, de a kiváltó gyógyszerek köre ennél jóval szélesebb.

Ha a panasz egy új gyógyszer bevezetését követően jelentkezett önnél, érdemes ezt az orvossal megbeszélni. Az előírt gyógyszert azonban önállóan nem szabad elhagyni vagy módosítani.

Daganatellenes kezelések

A fej-nyaki régiót érintő sugárkezelés, illetve bizonyos kemoterápiás kezelések jelentősen befolyásolhatják az ízérzékelést. A fej- és nyakrégiót érő sugárterápia akár közvetlenül is elpusztíthatja az ízlelőbimbókat és károsíthatja a nyálmirigyeket. A kezelés során a szájnyálkahártya, a nyálmirigyek és az ízlelőrendszer működésének változása egyaránt szerepet játszhat ízérzékelési probléma kialakulásában.

Fejsérülés és idegrendszeri betegségek

Az ízérzés kialakításában több agyideg és központi idegrendszeri terület együttesen vesz részt. Fejsérülés, illetve bizonyos neurológiai betegségek ezért ízérzékelési zavart is okozhatnak.

Az ízérzékelés megváltozása többek között egyes neurodegeneratív, autoimmun vagy más neurológiai kórképekben is előfordulhat, bár önmagában az ízérzékelési zavar természetesen nem jelenti azt, hogy ilyen betegség áll a háttérben.

Anyagcsere- és szisztémás betegségek

Bizonyos általános betegségek szintén befolyásolhatják az ízérzékelést. Ilyen lehet például egyes vesebetegségek, májbetegségek, endokrin és autoimmun betegségek, valamint a szájszárazsággal járó állapotok.

Hiányállapotok

A táplálkozási hiányállapotok közül egyes nyomelemek hiánya is kapcsolatba hozható íz- és szaglászavarokkal, azonban nem minden ízérzékelési zavar esetén indokolt automatikusan vitamin- vagy nyomelempótlást alkalmazni. A hiányállapotot lehetőség szerint vizsgálattal kell igazolni. A mikrotápanyagok hiánya közvetlenül károsíthatja az ízlelőbimbók receptorait, lassíthatja a sejtek regenerációját, vagy zavart okozhat a jeleket továbbító idegpályák működésében.

Leggyakrabban a cink és a B₁₂-vitamin hiánya okozhat ilyen panaszt. A cink elengedhetetlen a gusztin (más néven szénsav-anhidráz VI) nevű enzim termelődéséhez, amely az ízlelőbimbók növekedését és működését is szabályozza. Hiányában az ételek íztelenné válhatnak. A B₁₂-vitamin pedig nélkülözhetetlen az idegrendszer és a szájnyálkahártya egészségéhez. Súlyos hiánya a nyelv receptorainak (papillák) elsorvadását, vörös, duzzadt nyelvet (glossitis), valamint égő érzést és fémes vagy keserű ízérzékelést okozhat. A vashiányos vérszegénység szintén a szájnyálkahártya és a nyelv elváltozásaival járhat. A nyelv felszíne simává válhat, ami miatt az érintett kevésbé érzi az alapízeket, vagy állandó fémes ízt érez a szájában.

Életkor és hormonális változások

Az ízérzékelés az életkor előrehaladtával is változhat. A változás általában kevésbé kifejezett, mint az időskori szaglásromlás, de hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos ételek ízei kevésbé intenzívnek tűnjenek. Terhességben és a menopauza körüli időszakban szintén előfordulhatnak ízérzékelési változások.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A kivizsgálás első lépése a panasz pontos tisztázása.

Az orvos többek között arra lehet kíváncsi hogy:

• Mikor kezdődött a panasz?
• Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
• Minden íz csökkent, vagy csak bizonyos ízek?
• Teljesen megszűnt az ízérzés, vagy csak gyengébb?
• Megváltozott-e az ételek megszokott aromája?
• Érez-e fémes, keserű vagy egyéb kellemetlen ízt?
• Van-e egyidejű szaglászavar vagy orrdugulás?
• Volt-e a közelmúltban légúti fertőzés?
• Jelentkezett-e szájszárazság, szájüregi fájdalom vagy fogászati probléma?
• Történt-e új gyógyszer bevezetése?
• Volt-e fejsérülés vagy fül-orr-gégészeti beavatkozás?
• Társul-e bármilyen más panasz?

A vizsgálat során szükség lehet a szájüreg, a fogak, a nyelv, az orr és a garat vizsgálatára, valamint a gyógyszerek és alapbetegségek áttekintésére.

Fül-orr-gégészeti szakvizsgálat során szükség esetén objektív ízérzékelési tesztek is alkalmazhatók. Ezek során meghatározott koncentrációjú ízanyagok felismerését vagy megkülönböztetését vizsgálják.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Egy néhány napos, náthával vagy más akut fertőzéssel együtt jelentkező ízérzékelési változás rendszerint nem ad okot különösebb aggodalomra, de a háziorvosunkkal könnyen tisztázható a panaszunk eredete.

Orvosi kivizsgálás javasolt azonban akkor mindenképpen, ha a panasz tartósan fennáll, fokozódik, visszatérően jelentkezik, vagy nem magyarázható egyértelműen egy átmeneti fertőzéssel.

Különösen indokolt a kivizsgálás, ha az ízérzés megváltozásához egyéb tünetek is társulnak, például jelentős szájszárazság, szájüregi elváltozás, nyelési nehezítettség, neurológiai tünet, fejsérülés vagy jelentős, nem szándékos testsúlyváltozás.

Mit lehet tenni az ízérzékelési zavar ellen?

A kezelés elsősorban az alapbetegségtől függ. Nincs olyan általános gyógyszer, amely minden típusú ízérzékelési zavart hatékonyan megszüntetne. Ha például fertőzés, orrdugulás, fogászati probléma, szájszárazság vagy gyógyszermellékhatás áll a háttérben, akkor ennek kezelése javíthatja az ízérzékelést.

Fontos a megfelelő szájhigiéné, a rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő folyadékbevitel is. Szájszárazság esetén annak kiváltó okát kell keresni.

Ha az ízek tartósan tompábbak vagy kellemetlenné váltak, az étrend átmeneti módosítása is segíthet. Érdemes például a különböző textúrákkal, hőmérséklettel, fűszernövényekkel és savas ízekkel kísérletezni. Ugyanakkor a túlzott só- vagy cukorbevitel kerülendő, mert az ízérzet kompenzálására könnyen megnőhet ezek használata.

Nem mindig az ízlelőrendszer a hibás

Az ízérzékelési panaszok kivizsgálásának egyik legfontosabb része annak megállapítása, hogy valóban a gustáció, vagyis az ízérzékelés károsodott-e.

Ha valaki azt mondja, hogy „minden étel íztelen”, sok esetben nem valódi ageuziáról van szó, hanem a szaglás csökkenéséről. Az ételek általános ízélményét ugyanis az ízlelés, a szaglás, a hőmérséklet, az állag és a szájban érzékelt egyéb kémiai ingerek együttesen alakítják ki.

Ezért tartós panasz esetén nem elegendő pusztán a nyelv vizsgálata: az orr és a szaglás működésének értékelése, valamint a szájüregi, gyógyszeres és általános egészségi tényezők áttekintése is fontos.

Összefoglalás

Az ízérzékelés zavara lehet átmeneti és ártalmatlan jelenség, de tartós panasz esetén érdemes megkeresni a kiváltó okot. A leggyakoribb háttértényezők között fertőzések, szaglászavarok, szájüregi és fogászati problémák, szájszárazság, gyógyszerek és egyes daganatellenes kezelések szerepelnek.

Ritkábban szisztémás vagy neurológiai betegségek is okozhatnak ízérzékelési zavart. A megfelelő kivizsgálás kulcsa annak elkülönítése, hogy valódi ízérzékelési zavarról vagy elsősorban szaglászavarról van-e szó.

Tartós vagy jelentős panasz esetén elsőként háziorvosi, fogorvosi vagy fül-orr-gégészeti kivizsgálás lehet indokolt, a tünetek és a feltételezett ok függvényében.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Impaired Taste (Healthline)
• Ageusia: Symptoms, Causes and Treatments (WebMD)
• Ageusia (Loss of Taste) (Cleveland Clinic)