Amikor a gyógyszer okoz lázat

Ha lázasak vagyunk, gyógyszert veszünk be, hogy azt csökkentsük. Ezt mindenki tudja. Azt azonban kevesen tudják, hogy egyes esetekben ha gyógyszert veszünk be, lázasak lehetünk. Hogy is van ez pontosan?

A test hőmérsékletének állandóságát a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyával biztosítja szervezetünk. A hőszabályozás eredményeként a szervezet hőmérséklete, mint egy jól beállított termosztáté, gyakorlatilag állandó.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A láz a hőszabályozás olyan zavara, melyben a termosztát magasabb hőmérsékletre van beállítva. Hipertermia esetén azonban a szabályozás normális, csak valamilyen ok miatt a szervezet sok hőt termel, amit nem tud leadni, így megemelkedik a test hőmérséklete. 

Láz esetén lázcsillapító gyógyszereket kell alkalmazni, míg hipertermia esetén ezek hatástalanok. Ekkor a hőleadást kell segíteni hideg vizes borogatással és hideg víz itatásával.

Lázkeltő gyógyszerek

Láz akkor alakul ki, ha valamilyen lázkeltő anyag kerül a szervezetbe. Ha ezek az anyagok az agyba, a hőszabályozás helyére jutnak, magasabbra állítják a termosztátot, így a szervezet elkezdi növelni a test hőmérsékletét.

Lázkeltő anyagok nemcsak sérüléskor keletkeznek, hanem más okból nagy mennyiségben elpusztuló sejtekből is felszabadulnak. Ezért van az, hogy a daganatellenes kemoterápiában alkalmazott gyógyszerek beadása után láz alakulhat ki.

Hasonló módon okoz lázat a féregűzőként használt levamisol, melynek immunerősítő hatása is van. Aktiválják az immunrendszer sejtjeit, és így lázkeltő anyagok is keletkeznek, melyek megemelik a hőmérsékletet, ez azonban nem tekinthető mellékhatásnak, hiszen az immunerősítő hatás egyenes következménye.

A fentieken kívül számos gyógyszer létezik, amelyek hatására láz alakulhat ki. Közéjük tartozik számos antibiotikum, gyulladáscsökkentő, szívgyógyszer. Lásd a táblázatot!

Az altatáskor jelentkező láz

A malignus hipertermia (rosszindulatú magas hőmérséklet) egy olyan ritka öröklődő kór, mely tünetmentes mindaddig, amíg a pácienst egy operáció során el nem altatják. A műtét során alkalmazott altatógázok hatására ugyanis az izmok túlságosan megfeszülnek, és a nagy izommunka hatására felszabaduló hőt nem tudja leadni a szervezet.

A malignus hipertermia egy nagyon ritka komplikáció és főként altatógázok vagy az izomellazító gyógyszerek váltják ki, de kialakulhat helyi érzéstelenítők, bármilyen típusú általános érzéstelenítő vagy műtétek során alkalmazott idegizom bénítók alkalmazása során.

A kábítószerek is lázat okozhatnak!

Egyes kábítószerek is okozhatnak hipertermiát, például a kokain és az amfetamin, melyek hatására az egyén nem érez fáradtságot, így könnyen túlhajtja magát, a szervezete viszont nem tudja leadni a hirtelen felhalmozott hőt.

Egyes fogyasztó gyógyszerek az amfetaminhoz hasonló szerkezetűek, így fokozzák az anyagcserét és segítik a fogyást, de ezeknek is lehet túlzott hőtermelés a hatása.

A kábítószerek közül még az LSD-ről és a kannabiszról tudott, hogy emelik a test hőmérsékletét. Egyes nyugtatók, altatók, sőt az alkohol megvonása is járhat hipertermiával.

A hőmérséklet szabályozásában szerepet játszik egy szerotonin nevű vegyület is. Több gyógyszercsoport ennek az anyagnak a felszabadításával, vagy gátlásával fejti ki hatását. A felszabadítás, vagyis a szerotonin mennyiség növelésének következménye lesz a testhőmérséklet emelkedése is, különösen akkor, ha ezeket a szereket együtt veszi be a páciens. Ilyen szerek az antidepresszánsok, egyes stimuláló szerek (utcai drogok) és migrén ellenes gyógyszerek (szumatriptán és egyéb triptánok).

(Kovács Anikó, gyógyszerész)