Az elhízás növeli a mellrák kockázatát és rontja a gyógyulási esélyeket
frissítve:
Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a mellrák egyik jelentős rizikófaktora a túlsúly. Az elhízás növeli az emlődaganatok kialakulásának, súlyosabb lefolyásának és kiújulásának kockázatát is.
Kockázatnövelő tényezők
A mellrák kialakulása nem köthető egyetlen konkrét kiváltó okhoz, hanem több tényező együttes fennállása esetén nő meg jelentősen a betegség rizikója. Bárkinél előfordulhat, akár öröklött genetikai hajlam nélkül, vagy egészséges életmód mellett is, ugyanakkor azonosítható több olyan kockázati tényező, ami növelheti a mellrák kialakulásának valószínűségét.
Ilyen bizonyos génvariánsok előfordulása, az életkor, a hormonális hatások, továbbá az életmód tényezők közül a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly. Egyes kutatások szerint a mellrákos esetek kb. 40 százaléka elkerülhető lenne egészséges életmóddal és a testsúly a legfontosabb életmód eredetű ok a betegség hátterében.
Az elhízás és a mellrák kialakulása
A túlsúlyos és elhízott nőknél nagyobb a kockázata a mellrák kialakulásának, mint a normál testúllyal élő nőknél. A fokozott kockázat azért jelentkezik, mert a zsírsejtek ösztrogént termelnek, a zsírsejtek nagyobb száma pedig magasabb ösztrogénszintet okoz. Az emlődaganatok többsége ún. hormonreceptor-pozitív emlőrák, azaz szoros összefüggésben van az ösztrogén hormonnal.
A túlsúly és a mellrák közötti kapcsolatot emellett más tényezők is befolyásolják. Egyes kutatások szerint elhízott nőknél az emlőráksejtekben gyakoribb a különböző szerzett (az egyén élete során kialakuló) génmutáció is, illetve a szervezetben található gyulladásos folyamatok is fokozottak.
További összefüggések a testsúly és az emlődaganat között:
- A kutatások többsége a 30-as vagy magasabb BMI-értékkel élő nőknél azonosította a daganat szignifikánsan gyakoribb előfordulását, azaz a 30 fölötti BMI (elhízás) tekinthető komoly rizikófaktornak, azonban már 25 és 30 közötti BMI (túlsúly) esetén is érdemes hangsúlyt fektetni a súlycsökkentésre.
- A rizikó különösen a menopauza után (posztmenopauza) nő meg, amikor a súlyproblémák is gyakran jelentkeznek és a kockázati tényezők is összeadódnak. A túlsúly okozta ösztrogéntermelés folyamatos ösztrogénszint-emelkedéssel jár, és nem ciklikus, mint termékeny életkorban. A University College London kutatása szerint azok a menopauza utáni életkorú nők, akik két ruhaméretnyit híztak egy évtized alatt, a mellrák kialakulásának kockázata 77 százalékkal volt magasabb, egy méretnyi hízás esetén pedig 33 százalékkal.
- A túlsúly helye is tényező. A hasi típusú elhízás (amiben a derékkörfogat nagy a csípőmérethez képest) jobban növelheti a tumor kockázatát, mint ugyanannyi plusz zsír a comb vagy a csípő körül (Brigham Női Kórház, Boston). A zsigeri zsírok nagyobb mértékben befolyásolják a hormonháztartást, mint a máshol található zsírszövetek.
A túlsúly összefüggései a betegség lefolyásával
Már kialakult tumor esetén az elhízott nőknél rosszabbak a gyógyulási kilátások is. A súlyosan elhízott nők (BMI 30, különösen 35 vagy magasabb) nagyobb valószínűséggel haltak meg emlőrákban, mint az alacsonyabb BMI-vel rendelkező nők. Kisebb mértékű túlsúly (BMI 25-30) esetén a kutatások többsége nem tapasztalt súlyosabb lefolyást, mint a normál testsúlyúaknál.
A nagy testsúly összefügg az inzulin magasabb szintjével is, az inzulinnak pedig a vércukorszint szabályozásában betöltött szerepe mellett sejtnövekedést ösztönző hatása is van, illetve tovább emelheti a szabad ösztrogén szintjét is. Mindezek a tumor gyorsabb növekedéséhez vezetnek és rontják a beteg életkilátásait.
Az elhízás növeli a gyulladás kockázatát, ami sokkal agresszívabb lefolyású betegséghez vezethet: minél elhízottabb a páciens, annál súlyosabb a mellrák is. Egy kutatás (Texasi Orvosi Egyetem Anderson Rákközpont) résztvevői közül a normál testsúlyúak 56 százaléka élt még tíz évvel a diagnózis után, míg ez az arány az elhízottaknál csak 42 százalék volt.
Az elhízás növelheti az emlőrák kiújulásának kockázatát is azoknál a nőknél, akik már átestek a betegségen.
Az életmódváltás minden életkorban és minden élethelyzetben szükséges, a megelőzés részeként és kialakult daganat esetén is. Az elhízás kockázatnövelő szerepe ráadásul több daganattípusban is igazolódott, a leukémia, myeloma multiplex, a pajzsmirigyrák, a vastagbél- és veserák kialakulásának esélye megduplázódik a kórossá váló testsúllyal.
WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: breastcancer.org, MTI, Medipress