Visszatérő hasűri folyadék (ascites) kezelése

szerző: Dr. Balázs Boglárka, onkológus
megjelent:

Mi az ascites, és miért alakul ki a hasvízkór? Milyen kezelési módok léteznek? Államilag finanszírozott módon is elérhető a tartós katéter? Ezekre a kérdésekre adunk bővebb válaszokat az alábbiakban.

Az ascites kialakulásának okai

Az ascites vagy más néven hasvízkór a hasüregben kóros mennyiségben felszaporodott folyadékgyülem. Súlyos betegségek gyakori velejárója, mely a betegség előrehaladott állapotát jelzi. Kialakulásának kockázatát növeli minden olyan betegség, amely májelégtenséggel jár. A hasüregi folyadék felhalmozódásához ezek a betegségek vezethetnek:

  • szervi elégtelenségek: szív-, vese-, illetve májelégtelenség
  • daganatos megbetegedések: petefészek-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, epehólyag- vagy májdaganatoknál jellemzően magasabb az előfordulási aránya

A daganatos betegségek következtében azért jelentkezik ascites, mert a hashártyán elszaporodhatnak a rákos sejtek, amelyek megakadályozhatják a folyadék hasüregből történő kiürülésének természetes folyamatát. A megnövekedett folyadékmennyiség a szabad hasüregben halmozódik fel. A daganatos folyamat következtében kialakuló ascites fehérjetartalma magas, így a fehérjehiány súlyosbíthatja a kialakult kellemetlen állapotot.

Dr. Balázs Boglárka

Az ascites olyan kellemetlen tünetek sorát okozhatja, mint a

  • hasfeszülés,
  • légszomj,
  • csökkent étvágy,
  • fáradtság,
  • émelygés,
  • fájdalom,
  • korlátozott mozgáskészség
  • és fokozott végtagi ödéma.

Az általános tünetek mellett gyakori panaszok lehetnek még a rossz lehelet vagy étkezéskor a korai teltségérzés. Kimondottan hasi, emésztési panaszok közé hasfeszülés, puffadás érzése és kiterjedt hasi fájdalom sorolhatók.

Az ascites kezelése

Gyógyszeres kezelés

A kóros folyadéktermelődés akkor lassítható, ha az alapbetegséget, a kiváltó okot sikerül uralni, például a hashártyagyulladást orvosolni vagy a hashártyán lévő áttétes gócok méretét és számát csökkenteni. Egyes rákos megbetegedések esetében az alapdaganat kemoterápiás, illetve műtéti úton történő kezelése az ascitest is képes szabályozni, megszüntetni.

Enyhébb esetekben vízhajtók alkalmazása és diéta előírása merülhet fel. A diéta két legfontosabb pillére, hogy sószegény legyen és fehérjében gazdag. Emellett indokolt esetben javallják a napi folyadékbevitel csökkentését is. Amennyiben ez nem elegendő, hascsapolásra kerülhet sor.

Invazív megoldások

Hascsapolás (paracentézis)

A legelterjedtebb eljárás az ascites kezelésére az ismételt hascsapolás, mely ideiglenesen enyhíti a tüneteket, de a panaszok idővel elkerülhetetlenül visszatérnek. A hasvíz lecsapolásakor albuminpótlásban kell részesíteni a beteget a szövődmények megelőzése érdekében. A paracentézis tüneti kezelés, mely jelentős energiavesztéssel jár. Szövődményeként veseelégtelenség, vérmennyiség kóros csökkenése (hypovolaemia), mellűri folyadékképződés, légzési elégtelenség, köldök-hasfali sérv, hasűri tályog, bélösszenövések fordulhatnak elő.

TIPS (Transjugular Intrahepatic Portosystemic Shunt)

A TIPS a portalis vénában megnövekedett nyomás megszüntetésére alkalmazott eszköz: az eljárás során traktust hoznak létre, mely a portalis vénát májvénával köti össze. A portalis vénában levő nyomás csökkentésével lecsökken a bél vénáinak pangásos nyomása is, ennek következtében kisebb mennyiségben termelődik az ascites. Kontraindikációi között szerepel a szívelégtelenség, súlyos májelégtelenség, hepatikus encephalopathia, policisztás máj, jelentősen megemelkedett nyomás a jobb vagy bal szívfélben, epeúti elzáródás, szepszis, májdaganat.

Májtranszplantáció

A nem megfelelően működő májat eltávolítják, majd annak helyére egy donortól származó egészséges májat vagy májlebenyt ültetnek. Csak abban az esetben alkalmazzák a májátültetést, ha más terápiák hatástalannak bizonyulnak. Várólistához kötött, és számos szövődményére hívják fel a figyelmet (pl. nem kielégítő általános állapot).

Tartós katéter: Magyarországon új, alternatív lehetőség

A fent említett eljárások invazívabb jellegük vagy gyakoriságuk miatt a beteg számára nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető követelményeket állítanak – ezek a nehézségek tették szükségessé egy alternatív orvostechnológiai eszköz, a tartós katéter gyors nemzetközi szintű elterjedését.

Ez a vékony, rugalmas szilikoncső minimálisan invazív beavatkozással, 5-8 cm-es bőr alatti alagút képzése által kerül a hasfalba, nem szükséges cserélni (akár évekig a szervezetben maradhat), és lehetővé teszi az otthoni folyadéklebocsátást. Ezzel az eszközzel egyszerre kisebb mennyiségű (naponta legfeljebb 2 liternyi) folyadék eltávolítása javasolt, ez kevésbé megterhelő a beteg szervezete számára.

Az otthoni művelethez minden alkalommal egyszerhasználatos steril eszközökre van szükség (tartályra, illetve kötszerekre), a lépések elsajátítása könnyű, nem igényel szakértelmet. A katéterhasználatból fakadó fertőzés elkerülését nemcsak a steril kellékek segítik, hanem a katéter bőr alóli kilépési pontjánál elhelyezett mandzsetta is, mely körül a műtét után fokozatosan hegszövet alakul ki, megakadályozva a baktériumok bejutását a hasüregbe. A mandzsetta szerepe ezen kívül a katéter stabil pozíciójának megtartása.

Ez az életminőséget lényegesen javító palliatív terápia ezidáig csak magánfinanszírozás keretein belül volt jelen Magyarországon, azonban 2026. január elsejétől daganatos betegek számára kórházi ellátásban, államilag finanszírozottan is elérhető. Így a legtöbb nyugat-európai országhoz hasonlóan ez az eljárás sokkal szélesebb körben ismertté és alkalmazhatóvá válik hazánkban is.

Szerző: Dr. Balázs Boglárka, onkológus

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Lohinai Zoltán Ph.D

Dr. Lohinai Zoltán Ph.D

Onkológus, Pulmonológus

Budapest

Cikkajánló