• Mit kell tudni a glikémiás indexről?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A glikémiás index egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. Eredetileg a cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki.

        A glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.

        Hirdetések

        Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.

        Ön tudta?

        Heti néhány perces intenzív testgyakorlás legalább annyira hatékony a felnőttkori cukorbetegség megelőzésében, mint az eddig javasolt napi félórás, átlagosan erőteljes mozgás - állítják brit kutatók.

        Hogyan érdemes edzeni?

        Magas glikémiás index gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez

        Ezzel szemben az ételek magas GI-értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik.

        A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg. A rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztott magas GI-értékű élelmiszerek magas vérnyomást, magas triglicerid szintet (hipertrigliceridémia), magas koleszterinszintet (hiperkoleszterinémiát) okozhatnak, illetve a szív- és érrendszeri betegségek egyéb rizikófaktorainak fokozódását eredményezik.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

        Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet?

        • A szénhidrát típusa: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony GI-értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI-kategóriába tartoznak a föld felszíne felett termő zöldségek és a hüvelyesek is. A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek.

        • Az elfogyasztott ételben a szénhidrát részecskék mérete is befolyásolja a GI-t. Minél kisebbre vannak őrölve a részecskék, annál magasabb a GI-értékük.

        • A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítőtartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.

        •  A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a glikémiás index értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, mintegy fizikai akadályt képeznek a gyomorban, ezáltal lassítják az enzimek munkáját.

        • A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.

        • Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok glikémiás index értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.

        • A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.

        Milyen élelmiszereket válasszunk?

        Az élelmiszereket magas GI (60-100), közepes GI (40-59) és alacsony GI (40 alatt) kategóriákba soroljuk.

        Az egészségünk megőrzése illetve a megfelelő testsúly elérése és megtartása érdekében mellőzzük a magas glikémiás indexű ételeket. Korlátozott mennyiségben válogassunk a közepes glikémiás indexű csoportból. Az alacsony GI-ű élelmiszereket rendszeresen fogyaszthatjuk.

        Így a szervezetünk egyenletes vércukor szintet képes biztosítani, amely kedvező hatásait mindennapjainkban élvezhetünk: nagy fizikai aktivitás, fokozott szellemi képesség, erős immunrendszer.

         
        Alacsony GI (0-55)

        Közepes GI (55-70)

        Magas GI (70-100)

        Zöldségek: articsóka, brokkoli, cikória, cukkini, fokhagyma, hagyma, káposzta, karfiol, kelbimbó, kínai kel, paprika, paradicsom, rebarbara, retek, spenót/paraj, sóska, saláta, spárga, uborka, zeller (szár), földimogyoró, lencse, vadrizs, csicseriborsó, mángold, padlizsán, jamgyökér, sárgarépa, petrezselyemgyökér, édesburgonya, sárgaborsó, szárazbab, szójabab, zöldbab, zöldborsó

        Zöldségek: héjában főtt krumpli, kukorica, fehérrépa, zöldbab, tök, cékla, manióka, patiszon

        Zöldségek: karalábé, karórépa, sütőtök, sült krumpli, krumplipüré, paszternák, tarlórépa, zellergyökér

        Gyümölcsök: alma, körte, cseresznye, narancs, kivi, zöld szőlő, grapefruit, sárgabarack, citrom, meggy, áfonya, ribizli, egres, eper, málna, szeder, pomelo, mandarin, füge, nektarin, birsalma, gránátalma, szilva, őszibarack, ananász, datolyaszilva, banán

        Gyümölcsök: mangó, sárgadinnye, mazsola, papaya, aszalt füge, aszalt datolya

        Gyümölcsök: érett banán, aszalt szilva, görögdinnye

        Tejtermékek: natúr joghurt, sajt (juhsajt, kecskesajt), túró (juhtúró, tehéntúró), kefir, tejföl, tejszín, kecsketej, tehéntej

         

         

        Olajos magvak: dió, mandula, pisztácia, kesudió, makadámdió, paradió, pekándió, tökmag, törökmogyoró, mák, kókuszdió, lenmag, napraforgómag, szezámmag

        Olajos magvak: gesztenye

         

         

        Gabonafélék: árpa, quinoa, hajdina, zabpehely, bulgur, rozskenyér

        Gabonafélék: barnarizs, zabkorpa, kukorica, kuszkusz, puffasztott rizs

         

        Gabonafélék: köles, fehér kenyér, fehér rizs

        Édesítőszerek: sztívia, nyírfacukor (xilit), gyümölcscukor (fruktóz), kókuszcukor

         Édesítőszerek: méz

         

        Édesítőszerek: kristálycukor (szacharóz), nádcukor (szacharóz), szőlőcukor (glükóz)

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        Táplálkozási trendek: holnap és ma

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        A szelénhiány négy tünete

        Tudjuk, hogy a világon több terület is szelénhiányos. Tudjuk, hogy Magyarország nagy része is ebbe a kategóriába tartozik. Azonban honnan tudhatjuk azt, hogy nekünk szelénhiányunk van és szelénpótlásra lenne szükségünk?

        Néhány gondolat a fűszerekről

        A fűszerek amellett, hogy ételízesítésre szolgálnak, a megfelelő emésztéshez is hozzájárulnak. Meghozzák az étvágyat, serkentik a nyál és a bélnedvek termelődését, ezzel elősegítve a tökéletesebb emésztést és felszívódást.

        A kövér gyerekek nagy százaléka felnőttkorban betegebb lesz

        Egy rosszul táplált, elhízott gyerek felnőttkorára sok esetben cukorbeteg vagy szív- és érrendszeri beteg lesz. Nagyon fontos, hogy már a gyerekeknél csökkenteni kell a telítettzsírsav-fogyasztást és az állati eredetű fehérjének és a szénhidrátnak a bevitelét.

        Így kell összeállítani egy egészséges napi menüt

        Hazánkat is a világszerte megfigyelhető mértékben érintik az úgynevezett civilizációs betegségek. A túlsúly és az elhízás a felnőttek 65 százalékát sújtja, tíz gyermekből 2-3 rendelkezik kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel. A halálesetek feléért itthon is a szív- és érrendszeri események (pl. stroke, szívinfarktus), valamint negyedéért a daganatos betegségek okolhatók. A cukorbetegséggel élők száma óvatos becslések szerint 700-800 ezerre tehető, de a rejtett eseteket is figyelembe véve akár az 1 milliót is elérheti.

        Ezért kell odafigyelnie a szívére, ha cukorbeteg!

        A cukorbetegségben szenvedőknél - a betegség érrendszerre gyakorolt hatásai miatt – fokozottabb a szívbetegségek kockázata. A szívbetegségre számos egyéb tényező is hajlamosíthat, közülük az egyik legismertebb az elhízás. Vajon mi minden növelheti még a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását cukorbetegeknél?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA