Mik játszanak szerepet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában?

A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) a szervezet anyagcseréjének örökölhető, krónikus megbetegedése. Két nagy csoportot különíthetünk el: az 1-es típust, melyre az inzulin hiánya jellemző, illetve a 2-es típust, melyben inzulin rezisztencia van, azaz csökken az inzulin iránti érzékenység.

Szükséges megemlíteni a terhesség kapcsán kialakuló terhességi vagy másnéven gesztációs diabéteszt és a ritkábban előforduló egyéb specifikus típusokat is, melyek például a hasnyálmirigy idült gyulladása, gyógyszerek, endokrin megbetegedések következtében alakulhatnak ki.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei

Fokozott éhségérzet mellett a testtömeg csökkenése, levertség, fáradtság, fokozott szomjúság, bővebb vizeletképződés. Gyakran előfordul, hogy a betegség súlyos formában jelentkezik először: ez az úgynevezett diabeteses ketoacidosis (anyagcserekrizis). Ketoacidosis esetén a vércukorszint emelkedett, gyakran extrém magas értékeket is elér. Felborul a szervezetben a folyadék- és elektrolitok egyensúlya. Mindez jellegzetes tünetekhez vezet: kiszáradás, fokozott légzés, hányinger, hányás, tudatzavar, mely akár kómáig is súlyosbodhat. Bővebben az 1-es típusú cukorbetegség tüneteiről>>

Az 1-es típusú cukorbetegségben a betegek hasnyálmirigyében az inzulint elválasztó Langerhans-szigetek ún. ß- sejtjei pusztulnak el.

A pusztulás következtében nem termelődik inzulin, ami inzulinhiányhoz vezet. A szigetsejtek pusztulását autoimmun folyamat okozza, a kiváltó ok azonban a mai napig sem ismert.

Az autoimmun betegség során az immunrendszer (valami hiba folytán) a szervezet saját sejtjeit – jelen betegségben a ß-sejteket - idegenként ismeri fel és olyan anyagokat (autoantitesteket) termel ellenük, amelyek a saját sejtek – itt az inzulintermelő sejtek - elpusztítására törekszenek.

A diabetes mellitus kialakulásának hátterében álló okok:

Genetikai okok: A cukorbetegség kialakulásában az örökletesség szerepét már régóta ismerik. Cukorbetegek családjait vizsgálva azt találták, hogy a betegség családi halmozódást mutat, az esetek 20%-ában a közeli rokonok között már előfordult a cukorbetegség.

A cukorbajra való hajlam kialakulásában a fehérvérsejtek felületi antigénjei, a HLA antigénrendszer bizonyos öröklött kombinációi (fő hisztokompatibilitási komplexum), a HLA DR3 és a HLA DR4 antigének játszanak fontos szerepet, melyek a 6. kromoszóma rövid karjához kötődve öröklődnek.

Azonban nem mindenki lesz beteg, akikben az előbb említett antigének kimutathatóak. Ahhoz, hogy a kórkép az erre genetikailag hajlamos egyéneknél kialakuljon kiváltó környezeti tényezők ún. trigger faktorok szükségesek.

Környezeti tényezők:

• A diabétesz kialakulásában néhány viszonylag gyakran előforduló vírust, mint a rubeola, mumpsz, citomegalovírus (CMV), coxsacki-, Echo-vírusokat, mint kiváltó tényezőt tartanak számon.
  

  Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

  Mi a cukorbetegség? A diabétesz típusai A 2-es típusú cukorbetegség Az 1-es típusú (gyermekkori) cukorbetegség A gesztációs (terhességi) diabétesz és tünetei Diétás szabályok cukorbetegség esetén

  Az említett vírusok antigénjei hasonlítanak a ß-sejtek antigénjeihez, ezért úgy gondolják, hogy a szervezet által a vírusok ellen termelt anyagok a hasnyálmirigy szigetsejtjeit is károsítják. Ezt az elméletet igazolja, hogy az újként felismert betegek szérumában sok vírus-antitestet és vírusalkotó-részecskét találtak.
• Hasonlóan a vírusokhoz a csecsemőkori tehéntej fogyasztás is kiváltó faktora lehet a cukorbetegség kialakulásának, azonban ezt az elképzelést teljes bizonyossággal még nem sikerült igazolni. 
  A feltételezés alapjául finn kutatók által végzett megfigyelés szolgál, mely során azt találták, hogy a tehéntejet (tápszert) fogyasztó csecsemők körében gyakrabban fordul elő a cukorbetegség az anyatejjel táplált társaikhoz képest. 
  Úgy hiszik, hogy a mesterséges tápszerben lévő albumin egyik aminosav-szekvenciája (a szervezetben előforduló aminosavak kapcsolódási sorrendje) olyan antigén hatású vegyület, amely a csecsemők könnyebben áthatolható bélfalán keresztül a vérkeringésbe jut.A keringésbe érve autoimmun reakciót indít el,
  melynek eredményképpen olyan toxikus anyagokat termel az immunrendszer, mely az inzulintermelő sejtek pusztulását okozza.
• Kiváltó környezeti tényezőként tartják számon a ß-sejteket károsító szabad gyököket is.

A cukorbetegség a mai terápiákkal még nem gyógyítható megbetegedés. A megelőzéssel, a betegség idejében történő felismerése genetikai és immunológiai vizsgálatokkal, a veszélyeztetett egyének szűrésével a szövődmények kialakulása csökkenthető, a betegek életminősége jobbá tehető.

(WEBBeteg/Dr. Borsi-Lieber Katalin)