A melanoma rizikófaktorai
lektorálta: Dr. Lesznyák Judit frissítve:
A melanoma (melanoma malignum) kialakulását belső adottságok és környezeti hatások egyaránt befolyásolják, a bőrtípustól az UV-terhelésig. Bárkinél jelentkezhet, a kockázati tényezők ismeretével azonban jelentősen csökkenthető előfordulásának valószínűsége.
| A melanoma téma cikkei |
| 5/1 A melanoma tünetei 5/2 A melanoma rizikófaktorai 5/3 A melanoma diagnosztikája 5/4 A melanoma kezelése 5/5 Melanoma - Milyenek a kilátások? |
A melanoma közvetlen oka a bőr pigmenttermelő sejtjei, a melanociták sejtmagjában lévő örökítőanyag (DNS) károsodása. Ezen károsodott sejtek többsége elhal, vagy javításra kerül. Ha azonban ez a javítási folyamat kimarad vagy hiba csúszik a folyamatba, a sejtekben lévő DNS-károsodások nem lesznek teljesen kijavítva, és ezek a sejtek később tumorrá alakulnak. Melanoma kialakulhat már meglévő bőrelváltozásból (májfolt, anyajegy, szeplő, lentigo maligna, in situ melanoma), de teljesen újonnan is megjelenhet addig mindenféle látható elváltozástól mentes bőrfelület melanocitáiból is.
Nem jelezhető előre biztosan, hogy ez kinél következik be, de a bőrt ért UV-sugárzás, a többszöri napégés, az immunrendszer működése és öröklött genetikai tényezők meghatározóak ebben a folyamatban. Ha a szervezet túl sok UV-sugárzásnak van kitéve, az az immunrendszert is gyengíti, és ezzel együtt negatívan befolyásolja a szervezet saját tumorellenes védelmi rendszerét, aminek feladata a rosszindulatú sejtek felismerése és kiiktatása.
A melanoma kialakulásának rizikófaktorai
A melanoma kialakulásáért felelős kockázati tényezők közt vannak belső (endogén) és külső (exogén) faktorok.
Genetikai adottságok, bőrtípus
Endogén rizikófaktor az anyajegyek nagy száma. Magasabb a melanoma kockázata azoknál, akik teljes bőrfelületén 100-nál több anyajegy található, szabálytalan alakú és diffúz megjelenésű atípusos anyajegyek alakultak ki, vagy nagy méretű veleszületett anyajegyei vannak.
Az öröklött genetikai hajlam meghatározó. Tíz melanomás betegből egynél egy elsőfokú családtag (pl. szülő vagy gyermek) szintén melanomás beteg. Magas a daganattípus előfordulása az egypetéjű ikrek között (kétpetéjű ikreknél jóval gyengébb az összefüggés). A CDKN2A és a CDK4 gének szerepe jól bizonyított. Amennyiben családilag halmozódó módon fordulnak elő nagy számban atípusos anyajegyek (FAMMM-szindróma), különösen magas a melanoma rizikója.
A bőrtípus rizikófaktor. Magas a melanoma malignum kockázata azon emberek körében, akik
- világos bőrűek
- könnyen leégnek
- hajlamosak a szeplőkre
- szőke vagy vörös hajúak
- kék vagy zöld szeműek
Lásd még Bőrtípusok, bőrszín és a leégés kockázata
Az UV-sugárzás szerepe
Az exogén rizikófaktorok közül elsőként kell említeni a bőrt ért/érő erős UV-sugárzást, azaz a gyakori és hosszas tartózkodást erős napfényen vagy szoláriumban. Az UV-terhelés DNS-károsító hatású. A melanomás esetek többségének hátterében kimutatható szerzett (BRAF, NRAF) génmutáció.
Elsősorban a 15. életév előtti többszöri napégés növeli a melanoma malignum kialakulásának kockázatát, különösen az öt év alatti csecsemők és kisgyerekek veszélyeztetettek. A legerősebb sugárzás idején (11 és 15 óra között) a napon való tartózkodás kerülése és a megfelelő, alapos fényvédelem a legfontosabb eszközei a megelőzésnek. A különösen veszélyeztetett csoportba tartoznak azok is, akik munkájuk miatt vannak kitéve a fokozott napfény-expozíciónak.
Mivel az erős sugárzás DNS-károsító hatása összeadódik, ezért a daganatos elváltozás rendszerint már felnőttként vagy idősebb korban jelentkezik. Így tehát az idősebb kori melanoma esetében is gyakran a gyermekkori leégés, vagy a fiatalkorban túlzásba vitt napozás és szoláriumozás a meghatározó.
Tartós használat és elégtelen fényvédelem esetén a bőr fényérzékenységét növelő szerek is hozzájárulnak a rizikó növekedéséhez.
Lásd még A leégés és a napfény okozta ártalmak
Társbetegségek
A melanoma kialakulásának kockázatát jelentősen emelik olyan betegségek, amelyek az immunrendszer működését súlyosan befolyásolják, gyengítik. Ez lehet immunhiányos betegség, szervátültetés, immunszuppressziót szükségessé tevő betegség. Ezek fennállása esetén gyakrabban alakulnak ki különböző daganatos megbetegedések, köztük melanoma.
A xeroderma pigmentosum nevű ritka betegség, amit a köznyelvben holdfény betegségnek (holdfény gyerekek) is neveznek, szintén rizikófaktor. Az ebben a betegségben szenvedő páciensek bőre gyermekkoruktól kezdődően különösen érzékeny, a későbbi bőrrákkockázat (melanoma és más rosszindulatú bőrdaganatok) 1000-szer nagyobb.
Valószínűnek tűnik az eddigi vizsgálatok alapján a Parkinson-kór és a melanoma összefüggése. Bármelyik betegség alakul ki elsőként, kétszer akkora a másik kórkép későbbi kialakulásának rizikója. A kapcsolat mechanizmusa még nem tisztázott.
| Az életmód szerepe |
| A melanoma kockázatát elsősorban az UV-kitettség (ismétlődő napégés, szoláriumozás, fényvédelem elmulasztása) növeli. Számos kutatás szerint kisebb mértékben olyan életmódtényezők is hozzájárulnak gyakoribb előfordulásához, mint az elhízás, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás vagy az antioxidánsokban szegény táplálkozás, ugyanakkor kevésbé egyértelmű ezek kockázatnövelő szerepe, mint a daganatos megbetegedések többségénél. Egyes kutatások arról számolnak be, hogy a vitaminok közül az A-vitamin csökkentheti a melanoma kialakulásának kockázatát. |
A korai felismerés kulcsfontosságú!
Ha a melanómát időben felismerik, jók a gyógyulás esélyei. Nagyon fontos elővigyázatosnak lenni és kellő hangsúlyt fektetni a megfelelő óvintézkedésekre, a megelőzésre és a rendszeres bőrgyógyászati kontrollvizsgálatra. Különösen azoknak, akiknél egy vagy több rizikófaktor is jelen van. A veszélyeztetett csoportba tartozóknak a rendszeres önvizsgálat mellett fontos az évenkénti bőrgyógyászati szűrés is.
Fontos
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit
