• Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

        A téma cikkei

        5/1 Az asztma és tünetei
        5/2 Az asztma okai és rizikófaktorai
        5/3 Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?
        5/4 Hogyan diagnosztizálják az asztmát?
        5/5 Az asztma kezelési lehetőségei

        Az asztma tünetei számos más betegségéhez hasonlíthatnak, például a tüdőtágulatéhoz, a korai pangásos szívelégtelenséghez, vagy a hangszál megbetegedéseihez. A hasonló jelekkel járó kórformák kizárása érdekében orvosa valószínűleg néhány vizsgálat elvégzését javasolja, amelyek eredményei alapján biztonsággal felállítható a diagnózis.

        Orvosa először felveszi a kórelőzményt és elvégzi a fizikális vizsgálatot. Nagyon fontos az allergiás vizsgálatok elvégzése is (bőrpróba és vérvizsgálat).

        Ezt követően valószínűleg légzésfunkciós vizsgálat következik, amelynek segítségével meghatározható a légzés során a ki és beáramló levegő mennyisége és sebessége. Légzésfunkciós vizsgálatot leggyakrabban az alábbi két eszköz segítségével végeznek.

        • Spirométer: Spirometriás vizsgálattal a légcső és a hörgők összeszűkülését lehet kimutatni. A vizsgálatot egészségügyi szakszemélyzet végzi. A készülék egy mély belégzést követően a kilélegzett levegő térfogatát határozza meg. A spirométer azt is kimutatja, hogy milyen gyorsan tudja a belélegzett levegőt kilélegezni.
        • Csúcsáramlásmérő: A csúcsáramlásmérőt otthoni körülmények közt is használhatja. Segítségével már a tünetek megjelenése előtt kimutatható a légúti szűkület kisfokú növekedése is. Az asztmás rohamot előrejelezheti az, ha a mért értékek a szokásosnál alacsonyabbak. Ha a csúcsáramlás napi ingadozása meghaladja a 20 százalékot, az már asztmára utal, a 20-30 százaléknál is nagyobb változás pedig már súlyosabb gyulladást és obstrukciót jelez. Kérdezze meg orvosát, hogy mi a teendő ebben az esetben!

        A légzésfunkciós vizsgálatokat gyakran elvégzik a légutakat megnyitó hörgtágító gyógyszerek bevétele előtt és után is. Amennyiben a légzésfunkciók javulnak a hörgtágító gyógyszerek használatával, valószínűsíthető az asztma.

        Hirdetések

        Az asztmás légutakban jelenlevő gyulladásnak meghatározása a kilélegzett NO (nitrogén-monoxid) gáz koncentrációjának mérésével is lehetséges, egy erre alkalmas készülék segítségével. Minél magasabb a koncentráció, annál biztosabb a nem kontrollált asztma jelenléte.

        Amennyiben orvosa nem tudja roham közben megfigyelni a beteget és a diagnózis bizonytalan, hörgőgörcsöt okozó anyagokat, fizikai terhelést, vagy a hideglevegő belélegeztetésének módszerét is alkalmazhatják. A felsorolt anyagoknak az a jellegzetessége, hogy asztmás ember esetén sokkal kisebb koncentráció szükséges a hörgőgörcs előidézéséhez, mint másoknál. Minél kisebb koncentráció idézi elő a hörgőszűkületet, annál súlyosabb fokú az asztma.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb aszthmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást megakadályozhatja.
        Az asztma és tünetei

        Az asztma osztályozása

        A panaszok, a fizikális vizsgálat és a diagnosztikai vizsgálatok eredménye alapján orvosa meg tudja állapítani, hogy milyen súlyos a betegsége. Ez az osztályozás képezi majd a kezelés alapját is. Az asztma öt főosztályba sorolható.

        Enyhe intermittáló. Ez az asztma legenyhébb formája. Általában az asztma enyhe intermittáló formájától szenvedő betegek maximum hetente két napon, havonta két éjszaka tapasztalnak enyhe tüneteket.

        Enyhe perzisztáló. Az enyhe perzisztáló aszthma esetén a tünetek hetente kettőnél többször jelentkeznek, de egy nap maximum egy alkalommal.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mérsékelt perzisztáló. Ha naponta egyszer és hetente több, mint egy éjszaka vannak asztmás tünetei, akkor az asztma mérsékelten perzisztáló formájában szenvedhet.

        Súlyos perzisztáló. Ez az aszthma legsúlyosabb formája, mely a napok többségében egész nap, és gyakran éjszaka is tüneteket okoz.

        Nagyon súlyos perzisztáló asztma. Ebben a formában - melynél a halálozási arány mintegy tizenhatszorosa a többi asztma mutatóihoz képest - kiegészítő terápiáként alkalmazzák a monoclonális antitestet is, mint anti-IgE kezelést.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        5/3 Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz? |  5/4 | 5/5 Az asztma kezelési lehetőségei
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei

        A hörgőtükrözés, idegen néven bronchoscopia egy igen elterjedt tüdőgyógyászati vizsgálat, illetve terápiás eljárás is lehet egyben. A hörgőrendszer betegségeinek vizsgálatához, elkülönítéséhez, igazolásához szükséges.

        Dohányzás és asztma - Mi az összefüggés?

        Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        A mellkas-csapolás olyan, kizárólag orvos (pl. tüdőgyógyász, belgyógyász vagy sebész-traumatológus) által végezhető beavatkozás, amelynek során a tüdőt kívülről borító, illetve a mellkasfalat belülről borító (egészséges esetben egymáshoz tapadó) mellhártyák közé valamilyen okból folyadék kerül, amelyet egy tűn keresztül eltávolítanak.

        Hasznos tanácsok COPD, asztma és alvási apnoe ellen

        A légzőszervi betegségek kialakulásában egyrészt a környezeti tényezőknek, másrészt a szervezet érzékenységének, a családi hajlamnak van kiemelkedő szerepe. Mit tegyünk egészségünk megőrzése és a betegségek leküzdésének érdekében?

        Elvégezték az első magyarországi gyermek-tüdőtranszplantációt

        A 13 éves Dorka cisztás fibrózisban szenvedett, igen leromlott egészségi állapotban került fel múlt év decemberében a transzplantációs listára. A műtétet a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében március végén végezték el, a gyerek jelenleg rehabilitációját tölti, már nincs steril körülmények között. Merkely Béla, a SE klinikai rektorhelyettese a műtét kapcsán arról beszélt, hogy ezzel a beavatkozással ismét lépett előre egyet a magyar szervtranszplantáció.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA