Ételallergia vagy intolerancia?

Mivel az ételallergia és az étel-intolerancia részben hasonló tüneteket okoz (émelygés, hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés), gyakran összekeverik a kettőt.

Az élelmiszerek általában nem zavarják meg az immunrendszer működését és nem okoznak hisztaminkiáramlást a vérbe, vagyis az élelmiszerekre adott kellemetlen válaszok általában nem ételallergiák.

• Ha Önnek étel-intoleranciája van, akkor az érintett ételből kis mennyiséget különösebb probléma nélkül el tud fogyasztani.
• Ételallergia esetén ezzel szemben már kis mennyiségű étel is jelentős allergiás reakciót hoz létre.

A nem allergiás eredetű táplálkozási problémák többek között az alábbiak lehetnek:

Az étel emésztéséhez szükséges valamelyik enzim hiánya. A laktáz nevű enzim hiánya például emészthetetlenné teszi a tejben található laktóz nevű cukrot, és ún. laktóz intoleranciát hoz létre. Az emésztetlen tápanyagok a vékonybélből a vastagbélbe jutnak, ahol a bélbaktériumok fogják megemészteni, savak és gázok termelése közben. Az enzimhiányon alapuló étel-intoleranciák közös tünetei: görcsös hasi fájdalom, hasmenés, haspuffadás és fokozott széltermelődés.

Irritábilis bél szindróma. Bizonyos ételek az irritábilis bél szindróma tüneteit idézhetik elő. Előfordulhat, hogy bizonyos ételek gyomorgörcsöt, hasmenést vagy éppen székrekedést okoznak.

Ön tudta?

Tüneteit tekintve az ételallergiától megkülönböztethetetlen a romlott hal okozta mérgezés. Ennek oka, hogy a halhúsban levő egyik aminosav (a hisztidin) állás közben hisztaminná bomlik, vagyis az allergiában is felszabaduló anyaggá.

Ételmérgezés. Néha az ételmérgezés allergiás reakciót utánozhat. Ételmérgezés kétféleképpen történhet: mérgező állat (például gömbhal vagy fugu) vagy növény (például gyilkos galóca) elfogyasztásakor, valamint olyan élelmiszerektől, amelyek eredetileg ártalmatlanok voltak, de helytelen vagy túl hosszú tárolás miatt kórokozók szaporodtak fel bennük, esetleg toxikus (mérgező) anyagokat termelve (botulizmus).

Pszichológiai tényezők. Néha már egy adott étel gondolata is beteggé tehet valakit.

Az orvosi rendelőben

Az alábbiak segítségével orvosa valószínűsíteni tudja, hogy Önnek valódi ételallergiája, étel intoleranciája, ételmérgezése vagy valamilyen gyomor-bélrendszeri betegsége van-e.

• A tünetek leírása. Készüljön fel arra, hogy orvosa részletekbe menően érdeklődni fog tüneteiről, a kiváltó ételekről illetve a családban előforduló allergiás betegségekről.
• Ételnapló. Orvosa megkérheti Önt, hogy vezessen ételnaplót az étkezési szokásairól, tüneteiről és gyógyszereiről, hogy az időbeli egybeesések közelebb vigyenek a diagnózishoz.
• Eliminációs diéta. Lehet, hogy arra fogják Önt kérni, hogy bizonyos gyanús ételeket pár hétre hagyjon el az étrendjéből, ezt követően pedig egyesével ismételten kezdje el ezeket fogyasztani (pár hetente bevezetve egy-egy új élelmiszert). Az eljárás során meg lehet határozni, hogy melyik étel köthető az adott tünethez. Pszichés tényezők sajnos szerepet kaphatnak, ha például Ön azt hiszi, hogy érzékeny egy ételre, akkor fogyasztása után tapasztalhatja azokat a tüneteket, amelyektől tart. Ha Önnek súlyos reakciója volt már bizonyos ételekre, akkor ez a módszer nem biztonságos.
• Fizikális vizsgálat. A körültekintő orvosi vizsgálat bizonyos betegségeket gyanúba hozhat vagy valószínűtleníthet.
• Bőrpróba. Bőrpróba segítségével meghatározható a bizonyos ételalkotókra adott reakció. A vizsgálat során a gyanús anyag kis mennyiségét az alkar vagy a hát bőrére helyezik, majd a bőrt egy tűvel megszúrják, ezáltal a vizsgált anyag kis mennyisége bejut a bőr alá. Ha Ön allergiás a vizsgált anyagra, akkor a szúrás helye megduzzad és vörös lesz.
• Vérvizsgálat. Az allergiára jellemző IgE antitestek szintje meghatározható a vérből. A vizsgálathoz vérvételre van szükség.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)