Hosszú COVID és a COVID-19-asszociált hólyaggyulladás

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna

Bár még ritkábban azonosítják koronavírus-fertőzéshez kötöttnek, de mégis egyre gyakrabban jelentenek a COVID-19-ben szenvedő betegeknél a posztakut szakaszban (vagyis az aktív fertőzés utáni időszakban) újonnan jelentkező vagy súlyosbodó húgyúti tüneteket.

A betegek leginkább a hiperaktív hólyag (Overactive Bladder (OAB)) tüneteit mutatják. Ezt a jelenséget COVID-19-hez kapcsolódó hólyaggyulladásnak (CAC) is nevezik.

Bár a COVID-19-ben szenvedő betegek húgyúti tüneteinek mögöttes patofiziológiája nem tisztázott egyértelműen, a vizsgálatok alapján számos hipotézis született, amelyek a koronavírus urogenitális rendszerre gyakorolt hatását tisztázzák. Ezek a vizsgálatok azonosítottak olyan igazolt COVID-19-betegeket is, akiknél 10–14 héttel a kórházi elbocsátást követően jelentkeztek új vagy súlyosbodó vizeletürítési tünetek az OAB-nak megfelelően. Így megállapítható, hogy a koronavírus-fertőzés mind a posztakut, mind a long-COVID időszakában okozhat vizeletürítési panaszokat.

Az alábbi cikkben a COVID-19-asszociált hólyaggyulladás tüneteiről, kórélettanáról olvashat.

Mi is az a hiperaktív hólyag?

A hiperaktív hólyag a húgyúti tünetek egy csoportjának elnevezése. Ez maga tehát nem egy betegség, hanem egy tünetcsoport, amely különböző húgyúti betegségek jellemzője lehet. A leggyakoribb tünet a hirtelen fellépő, ellenőrizetlen vizelési inger vagy sürgető késztetés. Egyes érintetteknél ez a késztetés annyira hirtelen, és kontrollálhatatlanul is jelentkezhet, hogy akár vizeletszivárgással is járhat. Egy másik tünet a nappal és éjszaka egyaránt jelentkező többszöri vizeletürítés szükségessége. Az OAB tehát alapvetően az az érzés, hogy sürgősen, és túl sokszor kell mosdóba menni.

A kutatások a magasabb vizelési gyakoriságot a SARS-CoV-2-fertőzés további tüneteként azonosították, függetlenül az akut vesekárosodástól. Mivel a vizelési gyakoriságot, valamint a klinikai tüneteket, például a lázat és a gyulladásos markerekre vonatkozó pozitív laboratóriumi eredményeket urosepsisként félre lehet értelmezni, ennek a tünetnek az ismerete differenciáldiagnosztikailag is fontos az urológusok számára. Ez a tünetcsoport tehát a SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek vírusos cisztitisze (hólyaggyulladása) tüneteinek tulajdonítható, de még további vizsgálatok szükségesek a gyakori vizelési folyamatokhoz vezető molekuláris mechanizmusok megértéséhez, valamint annak prognosztikai értékének meghatározásához.

Az OAB tünetei fontos, meghatározó tényezői a betegek életminőségének, de kezelhetők, ha időben azonosítják őket. A vizeletürítési tünetek változásával járó időbeli aspektus a COVID-19 hatására utal, és egy lehetséges tünetként beletartozhat a hosszú COVID vagy poszt-akut COVID-19 szindrómába (PACS) is.

Milyen mechanizmussal okozhat a COVID-19 hólyagproblémákat?

Bár az ok-okozati összefüggést jelenleg is vizsgálják, több lehetséges hipotézis is felmerült a tünetek hátterében:

1. A SARS-CoV-2 patofiziológiája magában foglalja a vírus tüskeproteinjének a tüdősejteken található angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) receptorokhoz való kötődését, de ez a receptor jelen van a hólyagban és más szervekben is. Ezért valószínű, hogy a betegeknél megfigyelt új keletű vagy rosszabbodó OAB-tünetek a receptorhoz való kötődés által beindított sejtkaszkád hatásai, amelyek a hólyagspecifikus ACE2 receptorok aktiválódásából erednek.

Bár emellett maga a SARS-CoV-2 koronavírus vagy a tüskeproteinje több kutatócsoport jelentése szerint molekuláris kimutatással csak a COVID-19-betegek egy kis csoportjában volt kimutatható.

2. A szakirodalomban egy másik hipotézis a húgyhólyag vagy a hólyagot bélelő hám közvetlen megsértésére utal, ami vírusos cisztitiszt okoz.

3. Egy másik vizsgálat szerint a kórok a vizeletben lévő gyulladásos citokinek megnövekedett szintjének tudható be. A kutatók megnövekedett gyulladást elősegítő citokinek szintjét mutatták ki azoknál a COVID-19-betegeknél, akiknél új keletű, súlyos húgyúti tünetek jelentkeztek, ami arra utal, hogy a COVID-19-hez társuló – a szervezet egészét érintő – gyulladás a húgyhólyag működési zavarához vezethet.

A kutatásról

Michael B. Chancellor, MD, a Beaumont urológusa számos, a kórházból hazabocsátott COVID-19-beteg kapcsán számolt be súlyos, első alkalommal jelentkező húgyúti tünetekről, köztük fokozott vizelési gyakoriságról, sürgető vizelési ingerről és nocturiáról (vagyis éjszakai vizelésről), amelyek miatt a betegek akár ötször is felébredhetnek éjszaka.

Vizsgálatuk során a kutatótársaival 12 tünetmentes kontroll személlyel hasonlítottak össze 53 olyan beteget (átlagéletkor: 65 év), akik újonnan fellépő húgyúti tünetekről számoltak be a koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó kórházi kezelés után.

A húgyhólyagtüneteket bejelentő résztvevők többségének vizeletében nem volt kimutatható SARS-CoV-2. A vizeletvizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a gyulladásos citokinek szintje – beleértve a növekedés által szabályozott onkogén-alfát, interleukin-6-ot, interferon-gamma-indukálható fehérje-10-et és C-reaktív fehérjét – szignifikánsan magasabb volt a COVID-19-ben szenvedő betegek vizeletmintáiban, különösen a COVID-19-hez kapcsolódó hólyaggyulladás esetén, mint a kontroll alanyokéban.

A kutatócsoport szerint ez hosszú COVID-ra utalhat. Véleményük szerint fontos utánkövetni ezeket a betegeket, hogy kiderüljön, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó hólyaghurut, illetve a gyulladásos paraméterek megemelkedett szintje megmarad-e. Szerencsére ez a nyomon követés vizeletminta gyűjtésével és laborvizsgálatával könnyen megvalósítható. Felvetette, hogy mivel a hiperaktív hólyag kezelése elsősorban a hólyagizmok megnyugtatására irányul, mintsem egy potenciális gyulladásos válasz kezelésére, ez esetben a terápiának is változnia kell a sikeres gyógyulás érdekében.

4. Bár az adatok előzetesek, bizonyíték van arra, hogy a SARS-CoV-2-infekció a fertőzés után neurokognitív tünetekhez vezethet, valószínűleg az idegrendszer károsodása miatt. Így egyes kutatók felvetették, hogy urodinamikai tesztek révén megerősítetten, más vírusfertőzésekhez hasonlóan (mint például a HIV) a COVID-19 is okozhat úgynevezett neurogén hólyag szindrómát, melynek az OAB szintén tünete lehet.

Kiket érinthet a COVID-19-asszociált hólyaggyulladás?

A COVID-19-asszociált hólyaggyulladás férfiakat és nőket egyaránt érinthet, de a legveszélyeztetettebb korosztály az idősebb (60 feletti) férfiak csoportja. Továbbá nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a COVID-19-asszociált hólyaggyulladás tünetei a súlyosabb koronavírus-fertőzéssel kórházban kezelteknél.

Egy tanulmány, mely az alsó húgyúti tüneteket vizsgálta az OAB-val összhangban lévő felméréssel a COVID-19-ből kórházi kezelés után felépülő betegek nagy csoportjában, kimutatta, hogy a betegek 71%-a számolt be új vizeletürítési tünetekről a COVID-19-et követően, és a korábban OAB-tünetekkel rendelkező betegeknek pedig 29%-a számolt be a COVID-19-et követően tüneteik rosszabbodásáról.

Tekintettel arra, hogy ezek a betegek mindegyike COVID-19 miatt került kórházba, ezek az eredmények reprezentatívak lehetnek azokra a betegekre, akik súlyos akut betegségben szenvedtek, és nem feltétlenül észlelhetők azoknál a COVID-19-betegeknél, akiknek tünetmentes, enyhe vagy közepesen súlyos, kórházi kezelést nem igénylő betegségük volt.

Egy utánkövetéses vizsgálat pedig szintén igazolta, hogy az alsó húgyúti tünetek előfordulása (lower urinary tract symptomes (LUTS)) megnövekedett idős férfiaknál a koronavírus-fertőzésük kórházi kezelése során.

Egy kisebb, fiatalabb betegek bevonásával végzett vizsgálat (a női és férfi betegek életkorának átlaga és szórása 32,3 ± 8,9 és 38,9 ± 13 éves volt) megállapította, hogy a LUTS, különösen a vizelettárolással kapcsolatos tünetek pedig gyakrabban fordultak elő inkább az akut COVID-19 alatt.

A Luciani kutatócsoportja pedig azt sugallja, hogy a húgyutak súlyosan érintettek lehetnek olyan férfiaknál, akiknél a tünetekkel járó COVID-19 miatt kórházi kezelésre volt szükség, és akiknek a kórelőzményében megelőző urológiai állapotok (például jóindulatú prosztatamegnagyobbodás) szerepeltek. A szerzők azt feltételezik, hogy a korábbi urológiai állapotok különösen sebezhetővé tették a betegeket a COVID-19 okozta húgyúti károsodásokkal szemben, így esetükben akár vérvizelés (haematuria) is kialakulhatott.

Kezelés

A COVID-19-ből felépült betegek húgyúti tüneteinek kezelése lehetséges lehet gyógyszerekkel és sebészeti beavatkozásokkal; ezek a kezelések viszont eltérhetnek a COVID-19 által nem érintett betegek számára javasoltaktól. Ezért különösen fontos lehet megkülönböztetni, hogy a panaszok független húgyúti betegség vagy a COVID-19 következményeként alakultak-e ki.

Michael B. Chancellor, MD, a Beaumont urológusa szerint, ha száz százalékosan bebizonyosodik, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó hólyaggyulladás valóban gyulladásos probléma, akkor a hosszú COVID-hoz kapcsolódó hólyaggyulladásos panaszokat gyulladáscsökkentő szerekkel – akár szteroidokkal, akár nem szteroidokkal – kellene kezelni, "hogy a gyulladásos reakciót kordában tartsuk".

Összefoglalás

Jelenleg – hosszabb nyomon követés nélkül – nem világos, hogy az OAB tünetei a COVID-19 hátterében reverzibilisek-e vagy visszafordíthatatlanok-e. A jövőbeni vizsgálatok, beleértve az urodinamikai vizsgálatokat is, segíthetnek meghatározni a további mögöttes kórokokat.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a COVID-19-betegeknél a korábbi húgyúti tünetek súlyosbodása vagy újonnan fellépő tünetek is jelentkezhetnek. 10–14 héttel a COVID-19 miatti kórházi kezelésük után új vagy súlyosbodó OAB-tünetekben szenvedő 350 betegből álló, kohorsz felmérésen alapuló vizsgálati eredmények alátámasztják, hogy a sürgős vizelés, a vizelés gyakorisága és a nocturia hosszú-COVID-19-tünetek lehetnek, amelyek negatív irányban jelentősen befolyásolhatják a páciens életminőségét. Azonban további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy felmérjék a COVID-19-hez társuló hólyaggyulladás lehetséges szerepét a hosszú COVID-ban.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Gyermektervezés Gyermektervezés

Ez a hormon is megakadályozhatja a teherbe esést. (x)

Szabálytalan ciklus? Szabálytalan ciklus?

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) is állhat a hátterében.

Illóolajjal a húgyúti kövesség...

A húgyúti kövek kialakulásának oka, hogy a vizelet kiválasztásakor a vesébe kerülő túltelített oldatból a víztartalom visszaszívásakor...

Mi vezethet meddőséghez egy...

Számos pár jár hosszas kivizsgálásokra annak eldöntésére, hogy a nő vagy a férfi milyen problémájának következtében nem sikerül teherbe esni. A...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

COVID és szédülékenység - mi a...

A koronavírus-fertőzésen átesett személyeknél igen gyakori, tartós, nagyon kellemetlen panasz a szédülés, szédülékenység. A „szinte a...

Miért fordul elő...

Sok tünetről számoltak be a COVID utáni időszakban, és ezeknek a tüneteknek több oka is lehet. A súlyos fáradtság gyakori a koronavírus-fertőzés...

Amiről keveset beszélünk: A COVID-19...

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a COVID-19 fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

A COVID-19 kezelési lehetőségei

A SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány megállításáért folyamatosan dolgoznak a szakemberek. A legnagyobb hangsúly jelenleg a védőoltásokon van...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.