A terhességi elhízás és veszélyei
lektorálta: Dr. Jóna Angelika frissítve:
A terhesség során az ideálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás veszélyt jelenthet nemcsak a kismamára, hanem a babára is. A nők többségénél csak kismértékű többletkalória bevitele szükséges a várandósság alatt.
Teljesen normális, hogy a nők testsúlya a várandósságuk alatt gyarapszik. A súlytöbbletet nem csak zsírlerakódás okozza, hanem a magzat súlya, a magzatvíz, a méhlepény, a növekvő emlők, sőt a vízháztartás megváltozása és a nagyobb vértérfogat is hozzájárul a testsúlyhoz.
Nem mindegy azonban, hogy mennyivel nő a terhesség alatt a testsúly. Amennyiben jelentős zsírlerakódás következik be, annak már nincsenek a baba szempontjából előnyei, ellenben a mama és a magzat számára is fokozza bizonyos terhességi komplikációk, magzati rendellenességek kockázatát.
Mekkora súlytöbblet természetes terhesség alatt?
Azt, hogy mennyit hízhat egy kismama terhesség alatt a negatív kockázatok emelkedése nélkül, elsősorban a várandósság előtti testtömeg-indexe (BMI) határozza meg. Nagyobb súlygyarapodás megengedett a terhesség előtt sovány vagy normál testtömeg-indexű nőknek, míg az eleve elhízott kismamáknál az elfogadható súlytöbblet határértéke alacsonyabb.
| Ajánlott terhesség alatti súlygyarapodás | ||
| Terhesség előtti BMI | Egyes terhesség | Ikerterhesség |
| <18,5 | 12,5-18 kg | >18 kg |
| 18,5-24,9 | 11,5-16 kg | 16,8-24,5 kg |
| 25-29,9 | 7-11,5 kg | 14,1-22,7 kg |
| >30 | 5-9 kg | 11,3-19,1 kg |
Forrás: Institute of Medicine
A súlygyarapodás időbeli megoszlása is fontos a kockázatok szempontjából. Az első trimeszterben egyes terhességben 0,5-2 kg súlygyarapodás ajánlott, mivel ilyenkor még a baba növekedése nem indokol jelentős többletsúlyt, ellenben a terhességi (gesztációs) diabétesz kockázatát elsősorban az első trimeszteri hízás növeli. A második és harmadik trimeszterben a BMI függvényében heti 0,3-0,5 kg testsúlynövekedés természetes. Akinél terhességi diabétesz alakul ki, a várandóssága teljes ideje alatt a súlygyarapodás ne haladja meg a 8 kilogrammot.
Miért baj a terhességi elhízás?
A terhesség során az optimálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás növeli a gesztációs diabétesz, valamint a terhességi magas vérnyomás és a preecplampsia (terhességi toxémia) kockázatát. Ezek a betegségek közvetlenül az anyuka, közvetve azonban a baba egészségét is veszélyeztetik.
A kockázat elsősorban azon nőknél fokozott, akik a várandósságuk előtt is túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és ez egészül ki jelentős terhesség alatti súlynövekedéssel. Rendkívül fontos a terhességi cukorbetegség és magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése, és lehetőség szerint a megelőzésük.
A túlzott terhességi súlygyarapodás legfőbb következménye, hogy nagysúlyú babák születnek. A terhességi diabétesszel kezelt nőknek gyakori, hogy az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a terhesség során elhízott anyák esetében a cukorbetegségtől függetlenül is nagyobb a valószínűsége túlsúlyos csecsemő születésének.
Egy kutatás (Egészségügyi Kutatási Központ, Portland) szerint azoknak az anyáknak, akik több mint 18 kg-ot híztak terhességük alatt, több mint 20 százalékuk szült nagy babát, míg a normál testsúly-gyarapodásúak között ez az arány kevesebb mint 12 százalék volt. A terhességi diabéteszesek közül azok, akik sokat híztak, 29,3 százalékban adtak életet nehéz csecsemőnek, míg azok a betegek, akiknél normál testsúly-gyarapodás volt megfigyelhető, csak 13,5 százalékban szültek nagy gyereket.
A nagy súlyú babáknál egyéb - az anya egészségét érintő - kockázatok mellett magasabb a császármetszés valószínűsége, mert természetes úton történő szülés esetén könnyen beszorulhatnak a szülőcsatornába. Később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyermekkori anyagcserezavarok, illetve felnőttkorukban is gyakoribb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulása.
Kismértékű terhességi túlsúly rendszerint nem jár a komoly következmények gyakoribb előfordulásávál, ám a nagyobb mértékű elhízással már szoros a kapcsolat, különösen ha kialakul a terhességi magasvérnyomás is. Gyakoribbá válnak az alábbi ritkább, ám súlyos rendellenességek, komplikációk is:
- fejlődési rendellenességek - nyitott gerinc, agyi, emésztőrendszeri és szívfejlődési rendellenességek
- lepényi rendellenességek, korai lepényleválás
- koraszülés
- vetélés, halvaszületés
- magasabb a csecsemőhalálozás előfordulása
- gyermekkori mentális-viselkedési rendellenességek gyakoribb előfordulása
| Gyermekvállalás és testsúly |
| A testsúly alakulása és és az elhízás kockázata a gyermekvállalás szempontjából nem csak a várandósság hónapjai alatt érdemel figyelmet.
|
Az is veszélyes, ha a terhes nő alultáplált
A terhesség alatti éhezés, valamint a hiányos táplálkozás, beleértve a minőségi éhezést (értékes tápanyagokban szegény ételek fogyasztása, akár nagy mennyiségű táplálék mellett) is maradandó károsodásokat okozhat a magzatnál, de hosszú távú következményei is lehetnek a gyermek későbbi életében. Mindez azonban csak a jelentős alultápláltság esetén jelentkezik, kutatások szerint túlsúlyos vagy elhízott hölgyeknél még az sem probléma, ha várandósságuk ideje alatt némileg csökken a testsúlyuk.
Kutatások bizonyítják, hogy az alultáplált anyák gyermekeinél gyakoribb a fejlődésbeli elmaradás, továbbá későbbi életkorukban nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, illetve hallás- és látászavarok, valamint idősebb korukban a kognitív képességeik csökkenésének is nagyobb a valószínűsége.
A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás megelőzéséért
A terhesség valóban fokozott tápanyagszükséglettel jár, ez azonban nem elsősorban kalóriatöbbletet jelent, a kalóriabevitelre az alultáplált nőknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk. Az ajánlások szerint az első trimeszterben egészséges súlyú nőknek nem kell növelniük étkezéseik energiatartalmát, és semmiképp se haladja meg a napi 150 kcal-t. A második-harmadik trimeszterben az étkezés kalóriatöbblete 300 kcal legyen. A fogantatás előtt is fennálló diabétesz vagy inzulinrezisztencia esetén orvosi konzultáció és személyre szabott táplálkozási terv ajánlott.
Amire fokozott figyelmet kell fordítani, az a rostdús étkezés, az emelt ásványi anyag és vitaminpótlás. Kiemelten fontos a folsavpótlás, illetve a 4. hónaptól a vasé, de várandósság alatt magasabb a kalcium, magnézium, foszfor (50 %-kal), a jód, cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin (25-30%-kal) iránti igény is.
Amennyiben nincs kontraindikáció, ajánlott várandósan is a rendszeres, könnyű sportolás, ami a túlzott súlygyarapodás elkerülésre mellett az általános egészségi állapotra, a vérkeringésre, egyes terhességi panaszok megelőzésére is kedvezően hat.
Részletesen
Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos
