Chorionboholy-mintavétel

A chorionboholy-mintavétel minimálinvaziv beavatkozás, melynek során a méhlepény magzati oldaláról mintavétel történik, ugyanis az esetleges magzati fejlődési rendellenességek a beavatkozás során nyert mintából történő kromoszómameghatározás segítségével zárhatók ki megbízhatóan (99,90%-os pontossággal).

Hogyan zajlik a chorionboholy-mintavétel?

A beavatkozás során (ultrahanggal és szemmel történő kontroll mellett) rendkívül vékony tű segítségével nyernek chorionboholy-szövetet, melyből a kromoszómameghatározást végzik.

A tű bevezetése tehát UH-ellenőrzés mellett történik, és vagy az anyai hasfalon (annak előzetes érzéstelenítése után), vagy a méhnyakon keresztül.

Mikor kerülhet sor a beavatkozásra?

A beavatkozást általában a várandósság 11-12 hete körül ajánlott elvégezni, a 10. hét előtt nagyobb az esetleges vetélés veszélye.

Milyen okból kerülhet sor a mintavételre?

A chorionboholy-mintavétel indikációi:

• magas anyai életkor (37 év vagy afelett)
• a szülők ismert genetikai betegségei
• a 11. heti kombinált teszt kétes eredménye (Down-, Patau-, Edwards-szindróma gyanúja) esetén
• ha a párnak már született fejlődési rendellenességgel gyermeke.

Lehetséges szövődményei

• magzatvízszivárgás
• fertőzés
• magzat sérülése
• vetélés

A kockázat hozzávetőleg 2-4%. A mai modern UH-gépek mellett ez napjainkban már jóval alacsonyabb lehet.

Mire kell figyelni a beavatkozás után?

A beavatkozás után az említettek miatt pár napos pihenés (ágynyugalom), és a későbbiekben is kímélő életmód javasolt.

Ha bármilyen panaszt észlel, mielőbb értesítse orvosát!

A kromoszómameghatározás céljából végzett minimalinvazív beavatkozások az anyuka beleegyezésével történhetnek

Itt kell megemlíteni a másik kromoszómameghatározás céljából végzett minimálinvazív beavatkozást: az amniocentézist (magzatvíz-mintavétel) is, melyet a várandósság 18. hete körül végeznek, indikációi ugyanazok, mint a chorionboholy-mintavételnek, az időpont csak azért eltérő, mert a 18. hét előtt még nincs elegendő magzatvíz.

A két beavatkozás pedig ott függ össze, hogy bár rendkívül sok és egyre több prenatális teszt létezik az esetleges fejlődési rendellenesség időbeni kiszűrésére és a fenti minimálinvazív beavatkozásokkal járó testi-lelki kockázatok elkerülésére, de tisztában kell lenni azzal, hogy mindkét bevatkozást kényszerűségből végzik, melyeknek az igénybevétele vagy elkerülése mindenkor az anyai döntésen kell, hogy alapuljon és a kezelőoros empátiáján is. Viszont az „arany hetek„ (tehát, amikor ezek a vizsgálatok elvégezhetők) lehetőségeinek elmulasztása rendkívül megnehezítheti a várandósság elkövetkező heteit a nem tisztázott kétségek és kérdések miatt, melyekre így már csak a baba megszületése után kaphatunk választ.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász