• Mi lehet az oka, ha születése után nem sír fel a baba?

        Dr. Kiss György
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász

        Már a születés pillanatában megkezdődik az újszülött adaptációja a külvilághoz, melynek során a légutak és a gázcsere azonnali változását a későbbiekben a keringés, a hőháztartás, valamint az anyagcsere átalakulása követi.

        A fentiekből következik, hogy amennyiben a légutak és a gázcsere azonnali változása nem jön létre, akkor a baba nem sír fel születése után.

        Mindezt okozhatja vagy a légutak elzártsága, ami elsősorban mechanikai akadályát jelenti az első légvételeknek, vagy az, ha a magzat oxigénhiányos állapotban születik meg.

        Az első ok megértéséhez tudnunk kell, hogy a magzat méhen belüli fejlődése során a folyadékkal telt magzati tüdőben már a 10-12. héten megfigyelhetőek a légzőmozgások, melyek a várandósság előrehaladásával egyre erőteljesebbé válnak. A szülés folyamán ez a folyadék a szülőfájások során és a magzat szülőcsatornán való áthaladásakor kipréselődik a tüdőkből és nem képezi akadályát a magzat első légvételeinek.

        Amennyiben ez nem következik be, akkor a magzati légutak szabaddá tétele – a nyák eltávolítása szívással – az ellátás legsürgősebb mozzanata kell, hogy legyen a szakemberek számára. Szerencsére a szülések döntő többségében ezen elsődleges mechanikai beavatkozással – a légutak szabaddá tételével – az újszülött akadálytalan légvétele megoldódhat és felhangzik a baba sírása.

        Hirdetés

        Sokkal összetettebb azonban az a folyamat, melynek során a magzat oxigénhiányos állapotban születik meg és emiatt akadályozott a légvétele és a sírása.

        Lehet mondani, hogy ennek elkerülése (időben való felismerése, helyesen megválasztott terápia alkalmazása) jelenti a sikeres szülészeti tevékenység csúcspontját. Ez az oxigénhiányos állapot létrejöhet – lassan  kialakulva – már méhen belül, illetve gyorsan (akut módon), ez utóbbi viszont már inkább a szülőfájások megindulásával a vajúdás tágulási, illetve kitolási szakára jellemző.

        A várandóság második felében (a 16. hét körül) jön létre az a harmonikusan működő foetoplacentáris egység – anya, lepény, magzat –, mely a későbbiekben biztosítja a magzat méhen belüli zavartalan fejlődését. Ettől az időtől kezdve a lepény irányítja úgy az anyai, mint a magzati szervezetet, és a lepényi vérkeringés az, amely a köldökzsinóron keresztül eljuttatja az oxigénben és a szükséges tápanyagokban gazdag vért a magzathoz, illetve eltávolítja az anyagcsere-végtermékeket, így a lepényi keringésben beállott bármilyen változás a foetoplacentáris egység zavartalan működését gátolja, illetve a működés egyensúlyát veszélyeztetheti.

        Ennek oka lehet anyai részről:

          A lepény részéről:

        • lepényi elégtelenség
        • idő előtti lepényleválás.

        A magzat részéről:

        Ezt olvasta már? Megelőzhető a koraszülés?

        A fentiekben felsoroltak mindegyike veszélyeztetheti a foetoplacentáris egység működésének egyensúlyát és gyorsan (akutan) vagy lassan kialakulva (krónikusan) vezethetnek a magzat oxigénhiányos állapotának kialakulásához.

        Végeredményben az egész terhesgondozási rendszer ezen állapotok időben történő felismerésére, kiszűrésére jött létre, és így érthető meg a rendszeres terhesgondozáson való részvétel jelentősége is, hiszen a krónikus oxigénhiányos állapotok időbeni felismerésével és a szülés időbeni terminálásával egészséges újszülött jöhet a világra. A szülés időbeni terminálása alatt időben elvégzett  császármetszés értendő, mely kényszerlépés ugyan, de a fentiek ismeretében az ilyen  veszélyeztetett magzatok hüvelyi szülésbe való bocsátása végzetes tragédiához vezethet és még  napjainkban is ezen döntés meghozatala jelenti a szakemberek számára a legnagyobb kihívást.

        A 40. gesztációs hét körül a szülőfájások megindulásával a fájások hatására bekövetkező lepényi keringésváltozás miatt a magzat oxigénellátása is ingadozik, csökken a magzat vérének oxigéntartalma és növekszik a szén-dioxid-tartalom, ami a légzőközpont izgatásával a születés utáni első légvételek megtételében már nagy segítséget jelenthet. Akár az elhúzódó tágulási szak, akár az elhúzódó kitolási szak azonban már a magzat életét is veszélyeztető akutan létrejövő oxigénhiányos állapothoz vezethet, mely a folyamatosan monitorizált szülés során a magzati szívhangok változásában jelentkezik és végső soron a tágulási szakban a császármetszés, a kitolási szakban pedig az időben elvégzett fogóműtét végrehajtása biztosítja, hogy a magzat jó általános állapotban szülessen meg. Mindkét esetben rendkívül fontos a légutak mielőbbi szabaddá tétele (a légutakból a folyadékot szívással eltávolítani), hogy a magzat felsírhasson.

        Napjainkban az újszülött állapota az első és ötödik életpercében tapasztalt alap életfunkciók (szívfrekvencia, légzés, reflexingerlékenység, tónus, bőrszín) alapján Apgar-séma (Virginia Apgar, 1940) szerint ítélhető meg és ez szabja meg az újszülött körüli további teendőket is. A paraméterek 0-1-2 pontokkal jellemezhetők.

        Az Apgar 9-10-et kapott újszülött életfrissen felsír, de általánosan elfogadott, hogy ezen Apgar-séma szerint az újszülött állapota:

        • Apgar 7-10: normális újszülött
        • Apgar 4-6: mérsékelten deprimált újszülött
        • Apgar 0-3: súlyosan deprimált újszülött.

        Bővebben Az újszülöttek első vizsgálata és az Apgar-teszt

        A 40. gesztációs hétig zavartalanul működő foetoplacentáris egység – egészséges anya, jól működő lepény, érett magzat – a szülőfájások megindulásával óriási és csodálatos kihívásnak igyekszik eleget tenni, melynek eredménye ezen egység felbomlása, és a lepény távozását követően két rettenetesen fáradt ember, anya és újszülött találkozása, melyet az utóbbi sírásával is jelez.

        Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász

         

        Felhasznált irodalom:

        • Papp  Zoltán: A Szülészet Nőgyógyászat Tankönyve /2017/
        • Papp Zoltán: Perinatológus Párbeszéd
        • Schneider-Schlunck-Sieber: Gyakorlati Szülészeti Ismeretek
        • Lampé László: Intenziv Szülőszoba
        • Papp Zoltán: A  Perinatológia Kézikönyve
        Módosítva: 2018.09.14 13:01, Megjelenés: 2018.09.11 14:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Terhesség - A méhösszehúzódások fajtái, jellemzői

        Nehéz elképzelni, hogy mit várhatunk a szülési fájdalomtól és a méhösszehúzódásoktól, különösen, ha az első terhességről van szó. A kismamák gyakran aggódnak amiatt, hogy vajon fel fogják-e ismerni a szülési fájdalmat, illetve hogy amit éreznek, az vajon nem a koraszülést jelző összehúzódás-e.

        A terhesség alatt kisebb mértékű vérnyomásváltozás tekinthető normálisnak, mint eddig gondolták

        Nem csupán a jó pap, de a jó orvos is holtig tanul. A nőgyógyászok például ma is olyan könyvekből tanulnak, amelyek körülbelül negyven évvel korábbi adatokon alapulnak. Ezt állítják az Oxfordi Egyetem kutatói, akik finomították mindazt, amit a terhesség alatti vérnyomásváltozás által okozott veszélyekről eddig tudtunk.

        Magzatmozgások - Mikor és mennyi a normális?

        Általában a várandósság 16-18. hete körül érzékelhetőek először a magzat mozgásai a kismama számára. Ezt a legtöbben az orvossal történő találkozó során úgy mondják el, hogy olyan érzés, mintha belülről megsimogatták volna a hasfalat.

        A magzat fejlődése a kilencedik hónapban

        A baba mérete jelentősen nőtt az utóbbi időszakban, azonban a kismama mégis könnyebben érezheti magát, mert a magzat feje lejjebb ereszkedik a kismedencébe, a has is lejjebb száll.

        Életkorok pszichológiája: az újszülöttkor

        A családba érkező új jövevény az anya és az apa számára is nagy feladatokat jelent, hiszen most már egy harmadik taggal bővül a család, akinek meg kell tanulni az igényeit felismerni.

        Mellrák: nagyobb babák - nagyobb kockázat?

        A lányok születési hossza alapján következtetni lehet a későbbi mellrák kialakulásának kockázatára - állítják brit kutatók. A szigetországi orvosok feltételezése egy olyan elemzésen alapszik, amely során összesen 600 ezer nő adatait vonták be. Közülük 22 ezren szenvedtek emlőrákos megbetegedésben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.