Szívbetegség és autóvezetés

Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy Gabriella, kardiológus

Az autóvezetés veszélyes üzem, szoktuk mondani, ugyanis saját magunkon és a velünk együtt utazón kívül a közlekedés többi résztvevője is veszélynek van kitéve, ha vétünk.

Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete. Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Autóba ülni vezetőként csak józanul, pihenten, gyors döntéseket meghozni és kivitelezni képes testi és szellemi állapotban szabad.

Ideális esetben egészséges ember ül a volán mögé, vagy olyan, aki egészségesnek tudja magát. Heveny, váratlan rosszullét még ebben az esetben is előfordulhat (pl.: mellkasi fájdalom, ritmuszavar). A közlekedéssel együtt járó esetleges stressz vérnyomás-emelkedést indukálhat, mely anginát, ritmuszavart vagy akár heveny szívinfarktust indíthat el.

Nem csak az egészséges fiatalok, de az ismert betegséggel bíró emberek is vezetni szeretnének.

Orvosi alkalmassági vizsgálat - Kihez forduljon?

Szögezzük le, hogy a szívbetegség önmagában nem ellenjavallja a nem hivatásos jogosítvány megszerzését vagy annak meghosszabbítását. A jogosítvány megszerzése minden esetben orvosi alkalmassághoz kötött. A nem hivatásos jogosítvány esetében az igazolást a háziorvos adja ki.

Jogszabályi előírás szerint azonban a következő betegségek esetén szakvélemény is szükséges:

  • szívbetegség esetén kardiológus;
  • agyvérzésen átesett vagy epilepsziában szenvedő beteg esetén a neurológus;
  • cukorbetegség esetén diabetológus véleményét is ki kell kérni.

Mit tehet, ha szívbeteg és vezetni szeretne?

A közlekedés szempontjából nem önmagában a betegség ténye a veszélyes, hanem az a váratlan és heveny rosszullét (pl.: ájulás, eszméletvesztés, fulladás stb.), amely a betegséggel összefüggésben esetleg vezetés közben lép fel.

Ha valaki a betegségét elfogadja, és azzal kapcsolatban megteszi a szükséges tennivalókat:

  • betartja az életmódi előírásokat;
  • pontosan szedi az előírt gyógyszereit;
  • rendszeresen eljár az ellenőrző vizsgálatokra;
  • jelzi az általa észlelt tüneteket, és azok megfelelően korrekcióra kerülnek,

akkor nagy valószínűséggel elérhető a betegségnek az az egyensúlyi állapota (pl.: nincs fulladás vagy egyéb szívelégtelenségi tünet, nincs veszélyes ritmuszavar), mely lehetővé teszi, hogy problémamentesen, magát és másokat nem veszélyeztetve autót vezessen.

Fontos a rendszeres vizsgálat!

Szívritmuszavarok (arrhythmia)

A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott, vagy össze-vissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formái, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik. Szívritmuszavarok

A szívbetegnél a jogosítvány megszerzésekor vagy annak megújításakor fontos a betegség súlyosságának, funkcionális állapotának megállapítása (a fizikális és laborvizsgálatokon túl echocardiographia, ritmuszavar-elemző Holter-vizsgálat, terheléses EKG stb.), ez alapján dönt az orvos.

Nagyon fontos a rendszeres vizsgálat (szívbetegségenként változó igényű gyakoriság, de jellemzően féléves, illetve éves kontroll szükséges), az észlelt eltérések korrekt dokumentálása, és hogy lehetőség szerint ugyanazon a gondozóhelyen (akár ugyanazon orvosnál) történjen a kontroll, mert csak így alakulhat ki egy beteggel kapcsolatban az az orvosi tapasztalat, mely felelős döntést tesz lehetővé.

Előfordul, hogy a szívbeteg kardiológiai szakrendelésen csak a jogosítvány érvényesítésekor jelenik meg, és csodálkozik vagy éppen méltatlankodik azon, ha az orvos a „csak engedélyért jött" esetben is elölről kezdi a vizsgálatokat.

Általában nagyvárosokban, ahol több helyszínen lehetséges szakorvosi vizsgálat, a páciens oda megy, ahol aktuálisan rövidebb az előjegyzési idő, így a rá vonatkozó orvosi információ három-négy különböző helyen keletkezik. Ennek következménye lehet a vizsgálatok felesleges ismétlése, annak összes pénzügyi és egyéb vonzatával (ennek oka, hogy az informatikai rendszerek gyakran nincsenek egymással kapcsolatban).

A leírtak a nem hivatásos jogosítvánnyal kapcsolatosak, ugyanis a hivatásos jogosítványszerzésre külön (az előzőnél szigorúbb) szabályok vonatkoznak.

Mit a teendő, ha vezetés közben váratlan rosszullétet érzünk?

Haladéktalanul, illetve helyezettől függően, lehetőség szerint balesetmentesen megállni és segítséget kérni. Korábbról ismert rosszullét esetén (angina) az ilyen esetre előírt gyógyszert használni, mentőt hívni. A közlekedés többi résztvevőjének a helyzetet jelezni (vészvillogó).

Dr. Nagy Gabriella, kardiológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy Gabriella, kardiológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Így üljön az autóban, hogy...

Ha nem helyesen ül az autóban, az akár porckorongsérv kialakulásához is vezethet. Milyen a helyes testtartás autóvezetés közben?

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

A gépjárművezetési alkalmasság...

A gépjárművezetők egészségügyi alkalmasságát életkor, illetve az egyénnél fennálló betegségek ismeretében meghatározott időközönként...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.