Információ-áradat: észrevétlen függőség

Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító

Az internet és a mobil technológiák nagyban megkönnyítették életünket, ám ha a mindennapos információáradat túl nagy méreteket ölt, az agyunkban is elváltozásokat okoz.

Az egyre növekvő információáradat és az effektív munka a folytonos telefonhívások miatti félbeszakítása rendkívül megterheli agyunkat. A mobiltelefon és az internethasználat már régen betört privát szféránkba.

A legújabb technológiák - amellett, hogy megkönnyítik életünket - könnyedén rabságba is ejthetnek. A monitor előtt töltött aránytalanul nagy idő nem marad következmények nélkül: a számítógép- és internet-függők száma, valamint a magatartási zavarokkal küzdők száma drasztikusan nőhet a következő években - jósolják a szakértők. Mindenekelőtt a gyerekek és a fiatalkorúak számítanak a legveszélyeztetettebbnek.

Ugyanakkor a digitális médiumok nem "hülyítenek el", mint azt a kritikusok korábban feltételezték, sokkal inkább "az extrém, és ártalmas viselkedésformákat" erősítik a társadalomban. A mai "modern" ember egoista, és kerüli a másokkal való közvetlen kapcsolatot" - mondja Wolfgang Bergmann, gyermek- és családterapeuta.

21. századi ártalmak

A számítógép-, internet, és mobiltelefon-függők száma nem pontosan ismert, hiszen nehezen dönthető el az is, hol is kezdődik a függőség határa és mi tartozik még az egészséges mennyiséghez. A médiafüggőség az "anyagfüggetlen" káros szenvedélyek közé sorolható, de nem kevésbé ártalmas, mint a kábítószer-függőség vagy az alkoholizmus.

A digitális médiumoktól való függés óriási társadalmi következményekkel járhat - erősíti meg Wolfgang Bergmann: "a függők mindent elhanyagolnak - egészségüket, családjukat és barátaikat is - és amikor nem tudnak elég időt digitális környezetben lenni, valóságos fizikai elvonási tüneteket produkálnak. Nyugtalanná válnak, kezük remeg, alvászavarokkal küzdenek és rendkívül izzadékonnyá válnak." Bergmann szerint nem "csak" a számítógép-függők tábora fog a közeljövőben nagyban kiszélesedni, hanem a figyelemzavarral küzdőké is.

Az amerikai Californiai Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya szerint átlagosan tizenegy percet tudunk egy-egy átlagos munkanapon egy feladatra fordítani anélkül, hogy csörögni kezdene telefonunk, előugrana egy ablak, hogy új e-mail érkezett, vagy valaki skype-on, messengeren "ránk rontana" - a személyesen felbukkanó kollégákról már nem is beszélve…

Agyunk ilyen sokféle információt már nem tud kellően értelmezni, aminek a teljesítőképesség látja kárát. Edward Hallowell, a terület szakértője figyelemcsökkenési tényezőnek (Attention Deficit Trait -ADT) hívja a jelenséget, amely a - főképp gyerekeknél megfigyelt - figyelemzavarból származtatható. Az intenzív médiahasználat a figyelemzavarhoz hasonló tüneteket okozhat: az érintettek arra panaszkodnak, hogy nem tudnak kellően egyetlen dologra koncentrálni, figyelmük hamar elterelődik, valamint csökken a frusztrációtűrő-képességük is.

A folyamatos információáradat nem csak a koncentráción ronthat, hanem egyre inkább megfigyelhető, hogy arra készteti az embereket: munkájukat újra és újra szakítsák félbe, és halasszák feladataikat későbbre. "A halogatásra való hajlam szoros összefüggésben van a Hallowell említette figyelemcsökkenési tényezővel" - véli Gary Bente kölni médiapszichológus. "Manapság, amikor úgy érezzük, hogy figyelmünk lankad, egy rövid szünet helyett gyorsan elolvasunk és megválaszolunk pár emailt, vagy átfutunk néhány cikket a neten.

Eközben persze a többség figyelme elkalandozik, és csak sokkal később tér vissza a félbehagyott munkához - ha egyáltalán a folytatás mellett dönt, és nem halasztja máskorra. Az elintéznivalók halogatása azonban krónikus esetekben alvászavarokhoz, csökkent önértékeléshez és depresszióhoz vezethet. A chicagoi DePaul Egyetem egyik friss tanulmánya odáig is elmegy, hogy azt állítja: a feladatok és időpontok tologatása miatt minden ötödik embernek terápiás kezelésre lenne szüksége.

Van kiút

Az internet átalakítja az agyat

Small szerint ma ahhoz fogható evolúción esik át az emberi agy, mint sok ezer éve az eszközhasználat kialakulásakor. Akkor a szerszám használata változtatta át az embert jobb- vagy balkezessé. A professzor szerint ilyen ugrásszerű agyi fejlődés azóta sem ment végbe, egészen napjainkig. Bővebben az internet szerepéről agyunk fejlődésében.

A szakértők szerint is nehéz megmondani, mikor jön el az a pont, amikor valaki orvosi segítségre szorul, ugyanis mindenki másképpen húzza meg azt a határt, amennyi időt számítógép mellett, mobillal a fülén kell töltsön. A jócskán felduzzadt mennyiségű információ mellett jelentős az elvárás okozta nyomás is, hogy lehetőleg a legrövidebb idő alatt reagáljunk a hozzánk befutott információkra. Amikor azonban a ránk ömlő dolgokat már soknak érezzük, a legegyszerűbb megoldás a kikapcsoló gomb azonnali megnyomása.

Edward Hallowell szerint a figyelemcsökkenés tipikus tünetei csak akkor jelentkeznek, amikor az érintett a dolgozik, és az éves szabadság idején azonnal eltűnnek. De persze ez nem figyelhető meg minden esetben; a krónikus halogatóknak orvosi segítségre van szükségük, hogy eltorzult viselkedésüknek hosszú távon ne legyen financiális és személyiségbeli következménye.

Emellett az internet- és számítógép-függők sincsenek irigylésre méltó helyzetben: "az ilyen szenvedélybetegeknek a szenvedélyen kívül nincsenek igazi céljaik, életük már csak virtuális szinten mozog, nincsenek közöttünk, a való világban" - mondja a pszichológus Wolfgang Bergmann -"és a visszaútra csak terápiás segítséggel találnak rá."

Az ő esetükben általában nagyon sokáig tart, amíg elhatározzák magukat, mivel vagy szégyellik, ami velük történt, vagy egyáltalán nincsenek is tudatában, hogy problémákkal kell szembenézniük. Ha ezeken túl is esnek, a többség nem tudja, hogy a gondjaival kihez is fordulhatnak. Első állomásként azonban mindenképp a háziorvos és utána egy szakértő pszichológus ajánlott. A gyógyszeres kezelés - Bergmann szerint - szóba sem jöhet: "a legtöbb kémiai alapú gyógyszernek több mellékhatása is van, és így az orvosság hosszú távon többet árt, mint használ."

Médiahasználat: változások az agyban

A médiumok mindig is óriási hatással bírtak az emberi viselkedésre . Agyunk igazodik az új kihívásokhoz és a megváltozott viselkedési mintákhoz is, s ezáltal újabb és újabb kommunikációs formák és információtovábbítási lehetőségek születnek. A gyerekek és fiatalkorúak manapság még gyorsabban, spontánabbul és kritika nélkül fogadóbban reagálnak az újdonságokra, mint akár 15 évvel ezelőtt. A szakemberek egybehangzó állítása szerint általánosan nagyon ügyesnek bizonyulnak abban, hogy az információkat vizuálisan feldolgozzák. Amit pedig egyre kevésbé tudnak: másokra hosszabb ideig odafigyelni, társalogni, egy könyvben elmélyedni.

A problémák leginkább az iskolában éreztetik hatásukat. Bár számos szakértő állítja, hogy általános intelligenciavesztésről van szó, Bergmann nem ért egyet ezzel a tézissel: "sokkal inkább a társadalmi következmények az aggasztóak, amelyekkel a jelenség jár". "Mindez odáig vezethet" - ével Gary Bente is "hogy egy szabályos szakadék alakul ki, amelynek egyik oldalán azok állnak, akik a médiumokat produktívan használják, ugyanakkor kritikusan szemlélik; a másikon mindazok, akik a túlzott egyoldalú használat következtében társadalmi és kognitív problémákkal kell megküzdjenek".

Bergmann még ennél is továbbmegy: "félő azonban, hogy a jövő társadalmában a figyelemcsökkenési tünetekkel rendelkezők számítanak majd társadalmilag elismertnek".

(WEBBeteg - K. J.; Forrás: focus.de, Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Dohányzás és daganatos betegségek...

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön, amely évente körülbelül 8 millió...

Fontos lépés a dohányzás...

Nyílt levelet írt 30 ország 100 független szakértője a WHO-nak, melyben sürgetik, hogy a szervezet támogassa a dohányzással kapcsolatos...

Fesztiválozók: Az egészség ügy

A cívis város legnagyobb zenei fesztiválját látogató fiatalok csaknem kétharmada használja az internetet egészséggel kapcsolatos információk...

Az internet valóban elmagányosít?

Hain Ferenc, főiskolai docens a Pszinapszis egyik előadójaként elsősorban szociálpszichológusi szemszögből vizsgálódott aziránt, hogy milyen...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.