• A hajtépés pszichológiája

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

        A trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat.

        A Trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.

         

        Mik a Trichotillomania tünetei?

        A legfontosabb és legszembetűnőbb, hogy a beteg kényszeresen tépkedi a haját, vagy más testszőrzetét. Ehhez még a további tünetek kapcsolódhatnak:

        - Feszültségérzet közvetlenül a hajtépés előtt, vagy abban az esetben, ha megpróbál az ingernek ellenállni;
        - Megnyugvás, elégedettség, vagy boldogságérzet a hajtépést követően;
        - Kopasz foltok jelenléte a hajtépés területén;
        - A hajhagyma vizsgálgatása, hajcsavargatás, hajszálhúzogatás a fogak között, hajrágás, vagy hajevés (ez utóbbit trichophagiának hívják);

        Hirdetés

        Sokan tagadják, hogy ilyen jellegű problémáik vannak, és a hajveszteséget kendő, sapka viselésével próbálják leplezni, illetve műszempillát használnak.

        Mi okozza a betegséget?

        A betegség  pontos kiváltó okai egyelőre még ismeretlenek, de az bizonyos, hogy biológiai és viselkedésbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában. Kutatók megtalálták a kapcsolatot a kényszerbetegségek (mint a Trichotillomania) és egyes agyi vegyületek között, melyeket transmittereknek hívnak. Ezek olyan vegyi anyagok, melyek az idegvégződésből kibocsátva átviszik az ingert egy másik idegsejtre, szervre, vagy izomra.

        Amennyiben megbomlik ezen vegyületek egyensúlya, az befolyással van az agy ingerreakcióira. Úgy gondolják, a stressz is szerepet játszhat  a folyamatban, illetve hátterében állhat szégyen-vagy félelemérzet, csalódottság, érzelmi megrázkódtatás is.

        Gyakori, hogy a Trichotillomaniaban szenvedő beteg depresszióval vagy szorongással is küzd. Ez azt feltételezi, hogy kapcsolat van a Trichotillomania kialakulása, és a fenti pszichés betegségek között. Emellett a betegség kialakulása gyakoribb azoknál, akiknek valamilyen rokonánál is megfigyelhető volt, tehát nagy valószínűséggel örökölhető betegségről van szó.

        Kezelés

        Elsősorban viselkedésterápiával gyógyítható. Ennek során a beteg megtanulja felismerni milyen szituációkban érez késztetést a hajtépésre, illetve egyfajta relaxációs technika segítségével egy új viselkedésmintát alakít ki arra az esetre, mikor érzi a hajtépési ingert.

        Olyan egyszerű dolgok is segíthetnek, mint ökölbe szorítani azt a kezet, amivel a beteg eddig a haját húzta. Súlyos eseten gyógyszeres kezelésre van szükség, általában valamilyen antidepresszáns formájában.

        Lehetséges "komplikációk"

        A kopaszodás velejárójaként különféle bőrbetegségekkel is kell számolni, valamint jelentős önértékelési zavarok léphetnek fel, mely negatív hatása a munkában és az emberi kapcsolatokban is jelentkezik. Extrém esetekben a beteg kerül mindenféle nyilvános megjelenést, annyira szégyelli kopasz foltjait. A hajevés (Trichophagia) gyomorfájással, hányással, komoly gasztroenterológiai problémákkal járhat.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Sajnos a tudomány mai állása szerint a betegség nem megelőzhető, ám fontos a minél korábbi kezelés. A gyerekek gyakran kinövik, ám általában serdülőkorban jelentkezik, egyfajta rituálévá válik, mely egész életen át tarthat, mivel az életkor előrehaladtával egyre nehezebb kezelni.

        Fontos a családtagok megértő, együttműködö hozzáállása, illetve a stresszhelyzetek kerülése annak érdekében, hogy a betegség minél kevesebb maradandó károsodást okozzon a beteg és családja, barátai kapcsolatában.

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)
        Módosítva: 2011.10.23 00:17, Megjelenés: 2011.10.23 00:17
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Monitor előtti munka

        Monitor előtti munka

        Halmosi Edina

        Mire érdemes odafigyelnie szemei egészségének megőrzése érdekében?

        Down-szindróma

        Down-szindróma

        Dr. Antalffy Katalin Anita

        A Down-szindróma súlyos fejlődési rendellenességgel járó betegség.

        A borderline személyiségzavar

        A borderline személyiségzavarban szenvedők viselkedése szélsőséges, kiszámíthatatlan. Környezetük gyakran elviselhetetlennek érzi őket, ám a betegek is gyakran szenvednek éppen önmaguktól.

        Miért alakul ki a szorongásos betegség?

        Bár a generalizált szorongásos betegség pontos oka egyelőre ismeretlen, meghatározhatóak olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a rendellenesség kialakulásához.

        Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása

        Mi ez a módszer? Kik számára ajánlott és kiknek nem? Hogyan és mennyi idő alatt sajátítható el? Hogyan néz ki a gyakorlatban? Mit nyerhetünk vele hosszú távon?

        Viselkedési problémák: a figyelmetlen gyerek

        A nevelési problémák elsősorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdődik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része.

        Irritábilis bél szindróma egészségpszichológiai szemszögből

        Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer funkciózavara, bár semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, tünetei jelentős mértékben megnehezítik a beteg életét, rontják életminőségét. A betegség háttere nem teljesen tisztázott, annyi azonban tény, hogy a stressz, bizonyos élelmiszerek és a rossz táplálkozási szokások kiválthatják, illetve súlyosbíthatják a panaszokat. A betegség kezelhető, az életminőség javítható megfelelő terápiával gasztroenterológus, pszichológus és táplálkozási szakértő segítségével.

        A pánikrohamok kezelési lehetőségei

        A pánikbetegség hátrányosan befolyásolhatja a beteg életének csaknem minden területét, ezért kezelésre szorul. A visszatérő rohamoktól való félelem elkerülő magatartáshoz, akár fóbiák kialakulásához vezethet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.