Az ínhártya vagy sclera gyulladása (episcleritis, scleritis)

Dr. Papp Júlia
szerző: Dr. Papp Júlia, szemész - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Cserháti Zoltán, szemész frissítve:

Az ínhártya a szemgolyót körben a szaruhártyával burkoló kb. 1 mm vastag, kötőszövetből és sejtekből álló rostos tok. Gyulladása (scleritis) szempirossággal és állandó, igen intenzív fájdalommal jár. A betegség főleg a 40-60 éves nőket érinti. Fiatalokra a felületi rétegek visszatérő, igen jó prognózisú, enyhe lefolyású gyulladása (episcleritis) jellemző.

A betegség súlyossága a gyulladás mélységével arányos. A gyulladás mélységére érösszehúzó szemcsepp cseppentésével lehet következtetni. Ha az érösszehúzó hatású szemcsepp (pl. Visine csepp) hatására a szem „véreressége” csökken, a szem „kifehéredik” akkor a felszínes rétegek gyulladtak be (episcleritis). Ha változatlan a vörösség, akkor az ínhártya mélyebb részében van a gyulladás (scleritis).

Az ínhártya felületi rétegének gyulladása - Episcleritis

Az ínhártya felszíni rétegeinek gyakori, jóindulatú, visszatérő gyulladása. Főleg a fiatal felnőtteket (elsősorban a nőket) érinti a betegség, de ritkán gyermekeknél is előfordul.

Enyhe, féloldali bizonytalan panaszok (diszkomfort érzés) jellemzi, a szem érintésére fájdalom, fény hatására pedig könnyezés, fényérzékenység jelentkezik. Típusosan (az esetek kétharmadában) a szemnek csak egy adott szektora piros, az erek tágak, kanyargósak. Ritkán (az esetek harmadában) jelentkeznek több területen, diffúzan a tünetek. A gyulladás szinte sohasem terjed mélyre, nem alakul ki belőle scleritis. Néha a gyulladt terület közepén kis sárgás csomó, göb is látható.

A betegségnek nincsenek specifikus kockázati tényezői, az ok az esetek döntő többségében ismeretlen eredetű. Az esetek kb. egyharmadában azonban szisztémás betegség részeként fordul elő: pl. autoimmun betegség (vasculitis, rheumatoid, arthritis, SLE, IBD, stb), rosacea, köszvény kísérő betegségeként.

Általában magától, speciális kezelés nélkül is meggyógyul. Ugyanakkor a makacs visszatérő betegségnél a gyulladáscsökkentő (szteroid és nemszteroid) szemcsepp sokat segít, lerövidítve a gyógyulási időt. Sokan javasolják szájon át szedhető nemszteroid gyulladáscsökkentő (pl. ibuprofén) szedését - főleg ha nem szemészeti panaszok is előfordulnak.

Az ínhártya gyulladása - Scleritis

Leggyakrabban a középkorú és idősebb nőket (40-60 éves kor) érinti ez a ritka betegség. Az ínhártya gyulladása általában mindkét szemet érinti.

A betegség kialakulásának hátterében az esetek közel felében (45%) a szervezet egészét érintő, szisztémás betegség áll – feltételezhető az immunológiai folyamatok szerepe.

Gyakran ízületi- és autoimmun betegségek igazolhatók: pl. rheumatoid arthritis, Wegener-granulomatosis, PAN, SLE stb. Minden 200 reumás ízületi betegségben (rheumatoid arthritis) szenvedő közül átlagosan egynél alakul ki az ínhártya gyulladása.

Ismert ízületi betegség esetén érdemes rendszeres szemészeti ellenőrzésen részt venni, mert bizonyos esetekben szegényes tünet mellett tér vissza a gyulladás.

A scleritis jellegzetes tünetei

Ínhártya gyulladás esetén a fájdalom jellegzetesen tartós, monoton, mély, fárasztó. A szemre gyakorolt enyhe nyomás – néha még a szem érintése is – intenzív, elviselhetetlen fájdalmat vált ki.

A szemgolyó hátsó részének gyulladása esetén kevésbé intenzív a fájdalom, szemmozgásra jelentkező bizonytalan, kellemetlen érzés a gyakori. Ritkán ebben az esetben is jelentkezhet a tűrhetetlen fájdalom.

Fény hatására irritáció, gyakran káprázás, hunyorgás és könnyezés jelentkezik. Szempirosodás, tág kanyargós erek „haragos vörös” kötőhártya jellemzőek. Gyakran jár nagyobb fokú látásromlással.

A leggyakoribb típusban az ínhártya gyulladása jellegzetesen egyenletesen lép fel. Az esetek negyedében kis gyulladásos csomók alakulhatnak ki ez a csomós (nodularis) típus. A szem többi része békés, fehér színű.

Az ínhártya egyenletes, illetve csomós
gyulladása
Az ínhártya egyenletes gyulladásaAz ínhártya csomós gyulladása

Szerencsére viszonylag ritkán találkozhatunk a harmadik, úgynevezett „szétmálló” típussal. Ilyenkor a gyulladás annyira intenzív, hogy az ínhártya adott része elvékonyodik, fellazul, szétmállik. Sajnos szinte kivétel nélkül súlyos szemészeti komplikációkkal kell számolnunk.

Mit tehetünk scleritis esetén?

Teljes szemészeti és gyakran általános (főként reumatológiai/immunológiai) kivizsgálás szükséges a kiváltó betegség felkutatására.

A kezelési terv részét képezi a lokálisan alkalmazott antibiotikum, gombaellenes szer, vírusellenes szer, ill. akár szisztémásan, szájon át szedve is adhatóak mindezek. Szteroid kezelés csak bizonyos esetekben megengedett.

Nagyon fontos, hogy minden beteg egyéni kezelést igényel, általában be kell vonni a társszakmákat (belgyógyászat, immuológia, stb.), lehetőség szerint nagyobb szemészeti centrumban kell végezni a betegek követését.

A kezelés célja a romlás megállítása, a gyulladás megszüntetése, illetve a fájdalom csillapítása.A scleritis legveszélyesebb komplikációja a szemgolyó kilyukadása. Ennek megelőzése az elvékonyodott terület műtét segítségével történő megerősítése.

Bármilyen típusú, illetve súlyosságúgyulladás jelentkezésekor időben keressük fel a szemészeti szakrendelést, így megfelelő kezeléssel megelőzhetjük a gyulladás mélyebbre terjedését, komplikációk kialakulását.

A gyulladás a szem többi részét is érintheti: kialakulhat az érhártyagyulladás (uveitis), szaruhártya gyulladása, ideghártya vizenyője. Gondolnunk kell a szürke és zöld hályogra is.

Dr. Papp Júlia, szemészForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész
Aktualizálta: Dr. Cserháti Zoltán, szemész

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.