A szemtengelyferdülés felismerése és kezelési lehetőségei

Akkor beszélünk szemtengelyferdülésről, ha a két szem nézővonala a távolba tekintve nem párhuzamos, vagyis a szemek egy időben nem tekintenek ugyanarra a fixált pontra, tehát szöget zárnak be.

Amennyiben a motoros rendszer károsodása, a szemmozgató izmok bénulása következik be, bénulásos kancsalságról beszélünk. Amennyiben a szenzoros funkció alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, kísérő kancsalságról beszélünk. Az eltérő nézővonalú szemet kancsalító, a másikat fixáló szemnek nevezzük. A nézővonalak által bezárt szög a kancsalsági szög.

A szemtengelyferdülés okai

Az újszülöttek kb. 5%-ánál figyelhető meg szemtengelyferdülés. Az agykárosodást szenvedett gyermekek között gyakrabban fordul elő a betegség. Számos neurológiai kórkép, például myopathiák, a szem organikus károsodásai, fertőző gyermekbetegségek és trauma is okozhat kancsalságot. A betegség ritkábban fordul elő felnőttekben, és a következő betegségek is okozhatják: agyi trauma, stroke, cukorbetegség, egyéb szemfertőzés vagy szemtrauma okozta látáscsökkenés.

Jellegzetes tünetek

• szemfáradás,
• fényérzékenység,
• keresztezett szemgolyók,
• koordinálatlan szemmozgások,
• látás- és mélységélesség zavara,
• rosszullét, szédülés, hibás tájékozódás

A legfontosabb tünet azonban a kettős látás (diplopia), amit a gyermek nem jelez, és hamar elnyomja a zavaró második képet. Meg kell jegyezni, hogy a gyermekek tanulmányi eredményeinek romlása mögött is állhat látásprobléma, ezért nagyon fontosak a gyermekkori szemészeti vizsgálatok.

A szemtengelyferdülés típusai

Mind orvosként, mind szülőként nagyon fontos annak elkülönítése, hogy állandó vagy időszakos probléma áll-e fenn. A terápia szempontjából is fontos az elkülönítés, mivel előbbi esetben korai és agresszív terápiás lehetőség is szóba jöhet, míg utóbbi esetben egyszerűbben kezelhető a helyzet.

• Kísérő kancsalság esetén az egyik szem változatlan kancsalsági szöggel kíséri a másikat (esetek 95%-ában). Leggyakrabban kisgyermekeknél jelentkezik, így nagyobb jelentőségű, mivel fennáll a lehetősége annak, hogy a kancsalító szem nem tanul meg látni, tompalátó (ambylopia) lesz. Tehát a betegség egész életen keresztül megmaradhat. Ebben az esetben a szenzoros működés zavara áll fenn, és a fő ok a hypermetropia.
• Bénulásos kancsalság esetén a kancsalsági szög változó, és bármely életkorban előfordulhat.

A szemek állása alapján:

• Esotropia: leggyakoribb forma, amikor az egyik szem befelé fordul
• Exotropia: kevésbé gyakori, amikor az egyik szem kifelé fordul

Attól függően, hogy csak az egyik vagy mindkét szem fixál-e:

• Amennyiben a fúziós kényszer gyengébb, mint az éleslátásra való késztetés, és a két szem között jelentősebb fénytörési különbség van, a szemtengelyferdülés monocularissá válhat, mivel a kevésbé hibás fénytörésű szem fixál, a kancsalító szem pedig előbb-utóbb tompalátó lesz.
• Közel azonos fénytörésű szemek esetén általában alternáló kancsalság alakul ki, vagyis hol az egyik, hol a másik szem fixál.

Kivizsgálás: milyen vizsgálatokra lehet számítani?

Az egyik legegyszerűbb vizsgálómódszer a váltott eltakarás módszere, amikor is az egyik szemet letakarjuk, és megfigyeljük, hogy az eltakarás megszüntetése után a szem végez-e beállító mozgást. Ezt meg kell ismételni a másik szemen is. Ha eközben a szabadon hagyott szem nem végez beállító mozgást, és a gyermek nem is tiltakozik az eltakarás ellen, akkor mind a szemtengelyferdülés, mind a tompalátás (ambylopia) fennállása nagy valószínűséggel kizárható.

Két és fél éves kortól felszólítjuk a gyermeket, hogy nézzen egy távoli pontra, majd eltakarjuk az egyik szemét, miközben figyeljük, hogy mit csinál a másik szem. Ha beállító mozgást végez, akkor ez a szem a kancsalító szem, az eltakart szem pedig a fixáló szem. A beállítás irányából megállapíthatjuk a szemtengelyferdülés típusát. Amennyiben nem történik beállító mozgás, akkor nagy valószínűséggel nincs manifeszt (látható tünetekkel járó) kancsalság, de még lehet rejtett szemtengelyferdülés. Ennek megállapítására a váltott eltakarás módszere szolgál. (Gyermekkorban a látásélesség vizsgálatával is kiegészítjük a takarási próbát.)

Felszólítjuk a pácienst, hogy a kilenc, fő nézési irányba felmutatott ujjunkat fixálja, mozgását kövesse. Ebben az esetben megfigyelhetjük, hogy melyik szem melyik irányba tekintésekor marad el a szemmozgás, így következtethetünk a károsodott szemizomra is. Ez a vizsgálat kettős látás panasza esetén különösen fontos.

Gyakori következmény: a tompalátás (ambylopia)

A kancsalító szemen csökken a látásélesség, előbb-utóbb tompalátó lesz, ezt nevezzük ambylopiának. A szemtengelyferdüléssel küzdők kb. 25%-ának van kisebb-nagyobb fokú tompalátása. Az ambylopia terápiája során a jól látó szemet tartósan lezárják, és ezzel a kancsalító szemet fixálásra kényszerítik. Ebben az esetben a korai kezelés elkezdése nagyon fontos, hiszen míg a 2 évesek 100%-a gyógyul, addig a 10 évesek csak kevesebb, mint 20%-a. Fontos a folyamatos követés, mivel a letakart szem is ambyloppá válhat, ezért heti 1-2 napra a zárást szüneteltethetjük.

Hogyan kezelhető a szemtengelyferdülés?

A korai kezelés – a korai felismeréssel együtt – a terápia kulcsa. A kezelés nagy türelmet és gondosságot igényel, mivel sokszor éveken keresztül elhúzódik a gyermekek kezelése. A gyermeket és a szülőt egyaránt nehezen érintő betegség során sűrűn kell szemészeti vizsgálatokra járni.

A szemtengelyferdülés pontos diagnózisa után az első és legfontosabb feladat a fénytörés meghatározása, a fénytörési hiba teljes korrekciója szemüveg-rendeléssel. Fontos, hogy a rendelt szemüveget állandóan hordja a gyermek, mivel így akár 1-1,5 év alatt stabilizálódhat a kancsalsági szög. A kezelés fontos lépése az, hogy kezeljük a tompalátó szemet. Ilyenkor a normálisan funkcionáló szemre egy tapaszt teszünk, azért, hogy a tompalátó szem erősödjön és megtanuljon fixálni.

A szemizmok műtéti helyreállítása az eddigi kezelések eredménytelensége után jön szóba. A cél, hogy a szemizmokat a megfelelő helyzetbe állítsuk, ezzel pedig segítsük a szemgolyót a fiziológiás mozgásban. Ilyen esetekben a szemgolyók állása megfelelő, de nem garantált, hogy megszűnnek a látásproblémák. Ezt követően is érdemes szemüveget viselni. Minél korábban végezzük el a műtétet, annál jobbak az eredmények. Mivel számos alkalommal a betegség visszatérhet nagyon fontos, hogy kövessük a páciensek látását.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Cserháti Zoltán, szemész rezidens
Felhasznált irodalom: American Academy of Ophthalmology, Medline Plus - U.S. National Library of Medicine, WebMD