Kancsalság - Tünetek és kezelés

A gyerekek körülbelül 4 százaléka kancsal, és közülük minden harmadik látásélessége csökkent, azaz tompalátó. Három hónapos kortól ötéves korig jelentkezik a leggyakrabban, fontos a minél korábbi felismerése és korrekciója.

Hogyan ismerhető fel a kancsalítás?

Sokat dörzsöli a szemét a gyerek, hunyorog, bántja a fény... Amennyiben ezt tapasztalja gyermekénél, az a kancsalságra utalhat. A legfontosabb ellenőrizendő tünet, hogy szemből nézve nem párhuzamosak a szemtengelyek (erre utal szakmai elnevezéssel a szemtengelyferdülés elnevezés). Fontos, hogy szemből ellenőrizzük, mert oldalról nézve - a szemrés alakja, szemhéj íve miatt - nem ítélhető meg pontosan a kancsalság.

Mandulavágású szemek, széles, lapos orrgyök esetén gyakran tűnhet kancsalnak a kicsi, különösen csecsemőkorban, ám valódi szemtengelyferdülés nélkül. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a szemtengelyferdülés fennállása ellenére a kancsalítás sokszor nem kifejezett, nehezen felismerhető.

Miért fontos a felismerése?

A kancsalság akkor alakul ki, ha a két szem összehangolt együttes működése sérül, a szemtengelyek keresztezik egymást, az ideghártya különböző pontjaira vetül a kép. A szemek eltérő képet közvetítenek az agy felé, az agy pedig kettőzötten látja a dolgokat. Gyerekeknél a zavar kiküszöböléséért az agy "letiltja" az egyik szem felől érkező információt, elnyomja az egyik szemen keresztül érkező képet.

Mindez ahhoz vezet, hogy az egyik szemmel a látás nem fejlődik megfelelően, tompalátás (amblyopia) alakul ki, ez a gyermekkori kancsalság leggyakoribb következménye. Ezen felül gyengül a térlátás, a szemek pedig fáradékonyabbá válnak, további panaszokat okozva.

A probléma korai felismerés esetén legtöbbször korrigálható, de nem nőhető ki, kezeletlen esetben pedig tartóssá válhat. A kisgyermekkorban kialakuló kancsalításnál 6-8 éves kor után már korlátozottan eredményes a kezelés, felnőttkorban pedig már nem várható érdemi javulás. Mindez gondot okozhat a gyermek önértékelésében, iskolai teljesítményében, pártalálásában és munkavállalásában is.

Leggyakrabban fénytörési hiba (általában távollátás) okozza, illetve a szem izmainak és idegeinek éretlensége (különösen koraszülött babáknál) vagy öröklött hajlam (kancsalság, szemüvegesség előfordulása a családban). Bár legtöbbször nem áll komoly szemészeti betegség a hátterében, kisgyermekkorban a kancsalítás egyéb látást károsító betegség legfontosabb, néha egyetlen tünete is lehet, például szaruhártyaheg, ideghártyaheg, veleszületett szürke hályog, látóideg-károsodás és -tumor!

Gyakori kancsalságtípusok életkorok szerint

1. Csecsemőkori kancsalság - Hat hónapos kor előtt jelentkezik. Közelre és távolra egyaránt igen nagy a kancsalsági szög. Sokszor nincs fénytörési hiba, az ok a szemizmok beidegzésének nem megfelelő fejlődése. Szerencsére mindkét szemüket egyformán használják, így kevésbé kell a tompalátástól tartani. Megoldást a szemizmokon végzett műtét jelenti.
2. Befelé kancsalítás - A 2-3 éves korban jelentkező túlzott alkalmazkodás miatti befelé kancsalítás oka leggyakrabban távollátás (+3,0D és +8,0D közötti). A fénytörési hiba szemüveggel történő korrigálása párhuzamos szemtengelyállást eredményez.
3. Átmeneti kifelé kancsalítás - A leggyakoribb kancsalság típus, általában 4 éves korig jelenik meg. Elsősorban akkor észlehető, ha a gyerek fáradtabb, távolba réved, nem koncentrál vagy beteg. Közelre nézéskor nincs panasz.
4. Összenézési (konvergencia) gyengeség - 10 éves kor után jelentkezik általában. Távolra párhuzamos a két szemtengely, de közelre nem tudja megfelelően összetéríteni és látható a kancsalítás. Jellegzetes panasz az olvasáskor jelentkező homályos látás, fejfájás. Kezelése rendszeres szemtorna gyakorlatokkal történhet, ha ez nem elegendő, akkor dioptria nélküli prizmás szemüveg alkalmazható. Kivizsgálás javasolt vérszegénység, pajzsmirigybetegség irányába.
5. Bénulásos kancsalság - Oka a szemizmokat ellátó idegköteg sérülése, mely bekövetkezhet méhen belüli és szülést kísérő sérülés, fejlődési rendellenesség, ideggyógyászati eltérések eredményeként. Kezelés ez esetben is a tompalátás kivédése és szemizom műtét.

Szemészeti vizsgálatok

A kivizsgálás első lépéseként a szemész kérdéseket tehet fel a gyermek kancsalításával kapcsolatban, érdemes felkészülni a válaszokkal:

• Mikor kezdődött?
• Folyamatosan fenn áll vagy csak időnként jelentkezik?
• Melyik szem kancsalít és milyen irányba?
• Születési adatok: mennyi súllyal, mennyi időre született?
• Volt-e sérülés, baleset?
• A családban ismert kancsal, tompalátó, szemüveges?
• Egyéb betegség ismert-e pajzsmirigy vagy idegrendszeri betegség?

A fenti kérdések mellett számos szemészeti vizsgálatra is sor kerülhet.

• Látásélesség vizsgálata, a tompalátás ellenőrzése.
• Váltott szemtakarással annak eldöntése melyik szem kancsalít, és milyen irányba tér ki.
• A kancsalítás mértékének megítélésére a kancsalsági szög mérése szemüveg nélkül és szemüveggel, közelre és távolra (5 m).
• Pupillatágításban fénytörés mérés, szemfenéki vizsgálat.

A kancsalság kezelése

A kezelés első lépése tompalátás kezelése, a nem megfelelően használt szem "megtanítása". Ez még akkor is szükséges, ha műtétre kerül sor, mert gyenge látás esetén műtétet követően a két szemet nem tudja párhuzamosan tartani a gyermek, vissza fog térni a kancsalság.

Ennek érdekében szükséges látáskorrekció (szemüveg, kontaktlencse). Bizonyos esetekben már ez is megszünteti a kancsalságot, ám amennyiben mégsem, akkor is hasznos és szükséges a viselése. Fontos az aktív szemizom torna, a két szem együttes használatának gyakorlata (fúziós gyakorlat). Amint a kancsalító gyengébb szem látása javul, a két szem versengeni kezd egymással.

Az esetek nagy részében műtéti korrekció szükséges, ezt indokolja a jelentős kancsalsági szög, illetve ha az egyéb kezelési módok nem szüntették meg a problémát. Az ideális kor a műtéthez az 5-6 éves életkor. A maximálisan feljavult látásélességű szem kancsalsági szögének lemérése után megtervezzük a szemizom műtétet, különböző jellegű kancsalítások esetén különböző műtéti megoldások javasoltak. A műtétet gyermekeknél altatásban végezzük. Szemműtét után antibiotikumot és gyulladáscsökkentő cseppeket használunk, és az első kontrollig a jó szemet egész napra el kell takarni. A kötőhártya sebét felszívódó varrat zárja, ami később magától kiesik.

A műtét után azonban nem dőlhetünk hátra, szemész szakorvos segítségével folytatni kell a kezelést szemtakarással, látáskorrekcióval és szemtornával, mivel az új helyzethez még hozzá kell szoktatni az agyat.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos