Mozgáshiány, elhízás és stressz - a magyarokat is súlyosan érinti a bezártság

Feövenyessy Krisztina
Szerző: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ 2021 tavaszán online felmérést végzett a felnőtt lakosság körében a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (MAFORSZ) és a WEBBeteg közreműködésével.

Arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként hatott a több mint egyéves bezártság a lakosság étkezéssel, illetve testmozgással kapcsolatos szokásaira, valamint mentális egészségére. A nem reprezentatív kutatás 2021. április 26. és május 7. között zajlott online formában, a kérdőívet 3459 ember töltötte ki.

A megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta egészségtelenebbül táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során. A testmozgással kapcsolatos szokások szintén jelentősen változtak, minden második megkérdezett számol be arról, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban.

A karantén ugyan valóban lassította a vírus terjedését

Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül negatív hatásai mellett sem. A vendéglátóhelyek, fitnesstermek és más nyilvános helyek bezárása, illetve az otthoni munkavégzés erőteljesen befolyásolta étkezési szokásainkat és fizikai aktivitásunkat, a szociális izoláció pedig mentális egészségünket érinti súlyosan.

Az orvostudomány már a járvány kitörése óta vizsgálja a kérdést, hogyan hatottak a korlátozások az emberek általános egészségére. Több nemzetközi kutatás is felmérte a táplálkozással, illetve a fizikai aktivitással kapcsolatos szokások átalakulását, valamint a járvány mentális egészségünkre gyakorolt hatását, ugyanakkor nagy mintán végzett hazai kutatásból származó adatok mostanáig nem álltak rendelkezésre.

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ május 11-én publikált, 3459 fős felmérésének eredményei egyértelműen összecsengenek a nemzetközi tapasztalatokkal* (zárójelben a nemzetközi adatok láthatóak):

  • a kutatásban résztvevő magyar felnőttek közel 21 százaléka (36 százalék) érzi úgy, hogy a korlátozások kezdete óta egészségtelenebbül étkezik, 35 százalékuk (43 százalék) pedig jóval többet nassol
  • közel 42 százalékuk (28 százalék) testsúlya nőtt az elmúlt hónapokban
  • 38 százalékuk (44 százalék) panaszkodik arról, hogy rosszabbul alszik, 63 százalékuk pedig arról számol be, hogy jóval feszültebb, mint a világjárvány kitörése előtt
  • a megkérdezettek fele még annál is kevesebb időt szánt testmozgásra, mint amennyit a járvány kitörése előtt. A sportolási hajlandóság korábban is alacsony volt, a válaszadók mindössze 50 százaléka fordított annyi időt (minimum heti 2,5 órát) testmozgásra, amennyit a WHO (World Health Organization) javasol. Az adatok a járvány ideje alatt tovább romlottak, a heti 2,5 óránál kevesebbet sportolók aránya összességében 7 százalékkal, 50-ről 57 százalékra nőtt, ha azonban a testmozgást egyáltalán nem végzőket is megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy számuk szinte megduplázódott, azok aránya, akik egyáltalán nem mozognak, 11 százalékról 20 százalékra emelkedett.

Mozgás és elhízás

A mozgáshiány drámai változásokat indít el az emberi testben

Az eredményekből egyértelműen látható, hogy a világszerte tapasztaltakhoz hasonlóan a hazai lakosság fizikai aktivitása is jelentősen visszaesett a járvány kitörése óta. „A mozgáshiány drámai változásokat indít el az emberi testben. Ha nem mozgunk rendszeresen, a porcok nem jutnak tápanyaghoz, azaz sorvadni, kopni kezdenek. A mozgáshiány a degeneratív megbetegedések – porckopás, porckorong ellapulás, porckorongsérvsérv – egyik legfőbb oka.” - mondta Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ vezetője.

Szintén a járványhoz, illetve a bezártsághoz köthető a lakosság testsúlyának, illetve stressz-szintjének jelentős növekedése is. „A túlsúly és a mentális problémák az inaktivitáshoz hasonlóan károsítják a mozgásszerveket. A túlsúly épp olyan, mint ha napi 24 órán át magunkon hordoznánk egy nehéz hátizsákot. Minden egyes ízületet folyamatosan összenyomva tart, így felgyorsítja a kopásos folyamatokat. A stressz pedig még tovább súlyosbítja a helyzetet. Stressz hatására ugyanis izmaink reflexesen megfeszülnek, kötőszövetünk összezsugorodik. A feszes, zsugorodott lágyrészek a túlsúlyhoz hasonlóan összepréselik az ízületeket és szintén jelentősen hozzájárulnak a kopásos folyamatok felgyorsulásához.” – fogalmazott a szakember.

Összességében tehát a járványhoz, a bezártsághoz köthető folyamatok/tendenciák mind hozzájárulhatnak a mozgásszervi panaszok, betegségek kialakulásához, vagy azok súlyosbodásához. Valószínűleg nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban drámaian megnőtt a mozgásszervi rendelők forgalma.

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen fordulnak hozzánk nyak-, derék-, térd- és csípőproblémákkal” – mondta Feövenyessy Krisztina. „Sajnos a legtöbben meg vannak győződve arról, hogy a mozgásszervi problémák öröklődnek. Ez a tévhit azt eredményezi, hogy passzívvá válnak, nem vállalnak felelősséget saját testükért, és problémáikra kívülről, az orvostudománytól várják a megoldást. A valóságban azonban a mozgásszervi panaszok több mint 90 százaléka életmód-eredetű, a mozgás hiánya, a túlsúly és a stressz okozza ezek kialakulását.

Az életmód-eredetű problémák sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem gyógyíthatóak, csakis az életmód megváltoztatása hozhat valódi és tartós eredményt.” – fogalmazott a szakember. „Minimálisan napi 30 percnyi, ideális esetben 1 órányi dedikált testmozgásra lenne szükségünk ahhoz, hogy gerincünk és ízületeink egészségét megőrizzük. Az időhiány vagy a megfertőződéstől való félelem nem lehet kifogás! Bár nem mindenki szeret vagy tud edzőterembe járni, a mindennapos séta, kirándulás, kocogás vagy akár az otthoni átmozgató torna bárki számára könnyedén és biztonsággal elérhető.” – tette hozzá.

Tovább

Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeutaForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ, illetve a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

*A hivatkozott nemzetközi kutatás itt elérhető: Flanagan EW et al. The Impact of COVID-19 Stay-At-Home Orders on Health Behaviors in Adults. Obesity (Silver Spring). 2021 Feb;29(2):438-445.(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33043562/

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bizonyított: sporttal megőrizhető a...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus 3. hullámának végén egy országos, online felmérést végeztek. Arra keresték...

Rheumatoid arthritis: életviteli...

A rheumatoid arthritis kezelése általában a gyógyszeres kezelésből, illetve a megfelelő életmód betartásából áll. A betegség által okozott...

Mennyit mozogjanak intenzíven a...

Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a...

Jó és rossz mozgásminták, avagy...

Az egyes mozgások (állás, ülés, járás, futás, biciklizés stb.) elsajátítása során agyunk és izmaink közt folyamatos kétirányú kommunikáció...

Így hozza magát formába!

A WEBBeteg segítségével mindenki megtalálja a céljaihoz tökéletes mozgásformát, mely passzol az időbeosztásához.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.