Műtéti érzéstelenítés gyermekkorban

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ács Júlia

A műtéti érzéstelenítés során az érzékelés részben vagy teljesen kikapcsolásra kerül, ami által lehetővé válik az orvosi beavatkozás fájdalom- és stresszmentes elvégzése. Az érzéstelenítés módja lehet helyi, regionális vagy általános. Ennek megválasztása több tényezőtől függ, elsősorban a beavatkozás típusától.

Az érzéstelenítés típusai

Az érzéstelenítés három típusa az általános anesztézia, a regionális és a lokális (helyi) érzéstelenítés.

Általános anesztézia ("altatás") - Az általános anesztézia kontrollált, öntudatlan állapotot jelent, amit intravénásan adott szerekkel, és/vagy altató hatású gázok belélegeztetésével érnek el. Ilyenkor a gyermek nem érez semmit és nem érzékeli a körülötte zajló eseményeket. Az altatóorvos folyamatosan felügyeli az életfunkcióit, a szabad légutat speciális eszközökkel biztosítja, valamint infúziót köt be, miáltal lehetőség van a műtét alatt gyógyszerbejuttatásra, folyadékpótlásra.

Regionális anesztézia - Regionális anesztézia során érzéstelenítő hatású szereket juttatnak azon idegkötegek közelébe, melyek a műtendő terület beidegzését látják el. (A regionális anesztézia módszerei közé tartoznak a gerincközeli érzéstelenítések és a különböző idegblokádok.)

Helyi érzéstelenítés - Az injekció formájában a kisműtét helyére beadott érzéstelenítő szerek hatásukat közvetlenül az érző idegvégződésen és annak közvetlen környezetében fejtik ki. A helyi érzéstelenítés spray vagy zselé formájában is alkalmazható a szájüregi nyálkahártyán.

Mitől függ, melyik típust választják?

A gyermekkori műtéteket két fő csoportba sorolhatjuk, az operáció összetettsége, a betegség súlyossága, valamint az alapján, hogy a műtét mely szervekre, testrészekre terjed ki. Nagyműtéteket és a kisműtétek egy részét általános anesztéziában, altatásban végzik. Némely kisműtétnél és egyéb kisebb orvosi beavatkozásoknál regionális, vagy lokális aneszteziológiai technikákat használnak. (A különbségekről lásd lenti keretes írásunkat.)

Gyerekek esetében sokszor regionális és lokális anesztéziában végzett beavatkozások során is alkalmaznak különböző mértékű szedációt, vagy altatást. A szedáció mélységét az orvos többek között a beavatkozás típusától, a gyermek életkorától és együttműködő képességétől függően választja ki.

A szedáció

A szedációnak tágabb értelemben véve négy mélységi szintje van, melyek a következők:

  • enyhe (szorongásoldás),
  • moderált (éber szedáció, "bódítás"),
  • mély szedáció és
  • általános anesztézia.

Míg az első két esetben a beteg reagál a környezetére és légzéstámogatás sem szükséges, mély szedációban már csak fájdalmas stimulusra, általános anesztéziában pedig egyáltalán nem reagál. Ilyenkor már légzéstámogatásra, lélegeztetésre is szükség van.

Felnőttek esetében lokális, vagy regionális anesztézia mellett, illetve bizonyos kisebb beavatkozások esetén érzéstelenítés nélkül, fájdalomcsillapító adásával kombinálva is, alkalmazható kisebb mértékű szedáció, szorongásoldás céljából. Gyermekkorban viszont legtöbbször a regionális és lokális anesztézia módszereit is együtt alkalmazzák mély szedációval, vagy altatással. Ennek oka főként a nagyfokú szorongás és az együttműködés hiánya.

Idősebb gyerekek esetében kisebb beavatkozásoknál (pl. műtétet nem igénylő csonttörések ellátásánál, kisebb bőrgyógyászati és fül-orr-gégészeti beavatkozások esetén, fogászati kezeléseknél) enyhe szedáció („bódítás”) is elegendő lehet a regionális, vagy lokális érzéstelenítés mellett. Az éber szedáció olyan szendergés szerű állapotot jelent, amikor a beteg érzékeli a külvilágot, de az furcsán távolinak hathat, légzése megtartott, akár kommunikálni is lehet vele, a beavatkozás után néha nem is emlékszik a történtekre.

Alkalmazhatnak enyhe szedációt érzéstelenítés nélkül is, fájdalmatlan beavatkozások (pl képalkotó radiológiai vizsgálatok) alatt kisgyerekeknél, ezáltal csökken a szorongásuk és a vizsgálat elvégzése is könnyebbé válik. Fájdalmasabb vizsgálatok, beavatkozások (pl. nasogastricus szonda vagy húgycső katéter bevezetése, idősebb gyerekek endoscopos, bronchoscopos vizsgálata, intervenciós radiológiai technikák, biopsziák) esetén a szedatív szerek mellett fájdalomcsillapítót is adnak.

Kis- és nagyműtétek

Nagyműtét - Nagy (major) műtétek közé soroljuk a mellkasi, hasi szerveken végzett operációkat, a fej-nyaksebészeti és koponya műtéteket. Az ilyen típusú műtétek után tovább tart a felépülés, ami több napos kórházi ellátást, megfigyelést igényel. A műtét nagyságából, összetettségéből kifolyólag a komplikációk előfordulási gyakorisága is nagyobb lehet.
Leggyakoribb major műtétek gyermekkorban: fejlődési rendellenességek korrekciója (pl tüdő-, bél-, rekeszizom-, szívfejlődési rendellenességek), csontdeformitások korrekciója, agyi tumor eltávolítása, politrauma-műtét, szervtranszplantáció stb.

Kisműtét - A kis (minor) műtétek után gyors felépülésre számíthatunk, a szövődmények és komplikációk kockázata is jóval kisebb. Leggyakoribb minor műtétek gyermekkorban: sérvműtétek, csonttörések korrekciója, bőrelváltozások eltávolítása, mandulaműtét stb.
A kisműtét esetén a gyermek gyakran már a műtét napján hazatérhet. Manapság hazánkban a gyerekkori műtétek 70 százaléka úgynevezett egynapos sebészeti műtét. Az egynapos ellátás lehet ambuláns sebészet, nappali sebészet (reggeli beavatkozást követően aznap este távozhat a kórházból), egyéjszakás sebészet (a műtétet követő 24 órás kórházi megfigyelés után hazatérhet), rövid tartózkodású sebészet (24-48 órás kórházi tartózkodás szükséges).

A műtét előtti időszak

Műtét előtt az altatóorvos is megvizsgálja a gyermeket és felveszi az anamnézist. A kórtörténet döntő jelentőségű lehet, ezért nagyon fontos, hogy a szülők pontos válaszokat adjanak. Az anamnézis főbb pontjai a következők: perinatális (születés körüli) anamnézis, véralvadási, aneszteziológiai és sebészeti anamnézis, alváshigiéné (pl. horkolás), gyakori hányás/bukás/reflux, légúti fertőzések egy hónapon belül, oltások, gyógyszerszedés, allergiák.

Az elektív (halasztható) műtétet általában el kell halasztani, ha a gyermek lázas, nagyon náthás, produktívan köhög (a felső légúti hurut nagymértékben növeli a műtétet övező légúti szövődmények előfordulását). Ha gyermek elölt kórokozót tartalmazó oltást kapott, akkor 3 nappal, ha élőt, akkor két héttel halasztják el a beavatkozást. Menstruáció idejére és az azt követő néhány napra eső műtéteket is halasztani szokták.

Bizonyos esetekben laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra is sor kerül.

Ugyancsak a műtéti szövődmények csökkentése, megelőzése érdekében fontos, hogy a gyermek éhgyomorral kerüljön a tervezett műtétre. A kellő hidráltsági állapot érdekében azonban a folyadékbevitelt a lehető legtovább fent kell tartani! Általában vizet/teát utoljára 2-3 órával, anyatejet 4 órával, szilárd ételt és más folyadékot utoljára 6 órával a műtét előtt szabad fogyasztani, de minden esetben a műtétet végző orvos, vagy altatóorvos utasításait kell betartani.

A műtét előtt a gyermek különféle gyógyszereket kap a stressz, a fájdalom és a szekréció csökkentésének érdekében. A szorongás csökkentésére azonban nemcsak a szedatív gyógyszerek adásával törekszenek, hanem nagy szerepet kap a pszichés előkészítés is. Igyekeznek elmagyarázni a gyerekeknek (saját szintjükön), hogy mi fog történni, valamint a szülők lehetőség szerinti jelenlétére is nagy hangsúlyt fektetnek.

Ez is érdekelheti Hogyan segítsen gyermekének a félelme leküzdésében?

A műtét utáni időszak

Műtét után a gyermek intenzív osztályra, őrzőbe, vagy fekvőbeteg osztályra kerül, attól függően, hogy mennyire szorosan kell megfigyelni és milyen ellátás szükséges számára. Ezen ellátás fontos elemei a fájdalomcsillapítás és a folyadékterápia. Ilyenkor a beteg még nincs teljesen tudatánál, aluszékony, zavart. Felébredése fél-egy órán belül várható.

Ahogy minden orvosi beavatkozás, az altatás is mellékhatásokkal, szövődményekkel járhat. Ezek nagy része azonban gyorsan elmúlik, szakszerű ellátással könnyen elhárítható és nem okoz maradandó egészségkárosodást.

Mellékhatások

Az altatás során használt gyógyszerek mellékhatásaiként felléphet pl. átmeneti légzés- és keringészavar, köhögés, hányinger, hányás, viszketés, szájszárazság, fejfájás, izomfájdalom. Előfordulhat még fázás, torokfájás, zavartság, nyugtalanság, puffadás, széklet- és vizeletürítési nehézség, szomjúság, szédülés is. A panaszok többsége rövid távú, pár perctől egy napig tarthatnak. A készítmények metabolizmusának és kiürülésének ideje sok tényezőtől függ, személyenként változik.

Lehetséges szövődmények és megelőzésük

Szerencsére jóval ritkábban fordulnak elő súlyosabb szövődmények, úgymint műtét alatti aspiráció, hipoxia, túlérzékenységi reakció. Ilyen szövődmények kialakulása részben megelőzhető, ezért nagyon fontos a már fent említett pontos anamnézis (pl. gyógyszerérzékenység, közelmúltban lezajlott felső légúti hurutos betegség), valamint az, hogy a gyermek éhgyomorral kerüljön a műtétre.

A kórházból való távozás után

Egynapos ellátás esetén, alacsony rizikócsoportba tartozó betegek a műtét után 5-6 órával hazatérhetnek, ám ennek szigorú kritériumai vannak, melyek nemcsak a gyermek állapotát nézik, hanem azt is, hogy a hazabocsátás megszervezése megoldott-e. (Pl a gyermeket csak autóval és két kísérővel lehet hazavinni, az otthoni felügyelet és a háziorvossal való kapcsolatnak is megoldottnak kell lennie stb.)

Amennyiben a hazaadást követően súlyos tünetek (pl. légzésnehézség, nyelési nehézség, elmosódott beszéd, zsibbadás, bénulás) jelentkeznek, azonnal orvosi segítségre van szükség. Enyhébb tünetek (pl. hányinger) előfordulhatnak még a műtétet követő 1-2 napban, ha tovább fennállnak, értesíteni kell a gyermek háziorvosát, vagy a beavatkozást végző intézményt.

Mint látható, a szülők szerepe rendkívül fontos, mind a műtét előtt, mind utána. Elengedhetetlen a műtétről és a beavatkozás előtti, utáni teendőkről való tájékozódás, illetve a pszichés felkészülés. Fel kell készíteniük a gyermeket is, valamint meg kell teremteniük a beteg hazatéréséhez szükséges feltételeket.

Ez is érdekelheti Ahol a legjobban vigyáznak ránk: a műtő

Gyakori műtétek gyermekkorban

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ács Júlia, általános orvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Nemszteroid gyulladáscsökkentők Nemszteroid gyulladáscsökkentők

Mikor alkalmazhatóak és mikor nem? Mire kell figyelni használatukkal kapcsolatban?

Mortons neuroma Mortons neuroma

Egészségtelen lábbelik viselése is okozhatja. Milyen tünetei lehetnek?

Az idegsebészet - ha funkcionális

A funkcionális idegsebészet az idegsejtek, ezáltal az idegrendszer fiziológiás működésének helyreállítására specializálódott terület az...

Epilepsziás beteg agyműtéte - Rosa...

Agyműtétre készülünk az Amerikai úti Idegtudományi Intézetben (mai neve OMII). Erőss Lorand (akkor, 2018. május 31-én, 2 nappal azután, hogy a...

Általános érzéstelenítés

Az általános érzéstelenítés a tudati működés kontrollált csökkentése, amelyet a fájdalomérzékelés hiánya és a vázizmok testszerte elernyedt...

Mennyire veszélyes az altatás?

1846-ban William T. Morton először alkalmazott étert altatáshoz egy tumor eltávolításánál. Ezáltal megnyitotta az altatásban végzett műtétek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.