AI-pszichózis – Okozhat-e pszichés zavart a mesterséges intelligencia használata?

Az utóbbi években egyre több beszámoló jelenik meg olyan esetekről, amikor intenzív chatbot-használat után egyes embereknél pszichotikus tünetekhez hasonló állapotok, a társas interakcióktól való fokozott visszahúzódás és/vagy szuicid késztetések jelentkeztek.

Bár az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított még klinikailag, és jelenleg ez nem egy létező diagnosztikai, hanem egy megfigyelésen alapuló kategória, a jelenséget mégis gyakran „AI-pszichózisnak” vagy „ChatGPT-pszichózisnak” nevezik. A pszichiáterek és kutatók ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy megtudják, a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja a gondolkodást és a valóságészlelést.

Mi az az „AI-pszichózis”?

Az „AI-pszichózis” vagy „ChatGPT-pszichózis” kifejezés olyan esetekre utal, amikor az embereknél téveszmék, hallucinációs jellegű élmények vagy torzult valóságérzékelés jelentkezik a mesterséges intelligenciával folytatott intenzív interakciók során vagy azokkal összefüggésben.

A beszámolók szerint a tünetek közé tartozhatnak a:

• téveszmék (pl. különleges küldetés, spirituális kapcsolat vagy titkos üzenetek az AI-tól)
• paranoid gondolatok
• fokozott jelentéstulajdonítás az AI válaszainak
• az AI antropomorfizálása (emberi szándékok, érzelmek tulajdonítása a rendszernek)

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakértők többsége szerint az AI önmagában valószínűleg nem okoz pszichózist, inkább felerősítheti vagy strukturálhatja a már meglévő pszichés sérülékenységet.

Mennyire elterjedt a probléma?

A problémával foglalkozni kell, a sürgősség egyik fő mozgatórugója a kitettség mértéke. 2025 novemberéig több mint 800 millió ember használta az OpenAI ChatGPT-jét hetente, több mint 2,5 milliárd üzenetet küldve. A tanulmányok következetesen azt mutatják, hogy az emberek a személyes lelki szükségleteik kielégítése miatt fordulnak a generatív MI-hez. Egy 2025-ös Harvard Business Review jelentés szerint a terápiás tanács kérése, a társaság és az érzelmi támogatás volt a leggyakoribb motivációja a chatGPT használatának. A RAND adatai azt mutatják, hogy a 18-21 éves fiatal felnőttek 22%-a – ezek a pszichózis kialakulásának csúcsévei – kifejezetten mentális egészségügyi tanácsadásra használja a chatbotokat.

Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a gyakori használat klinikai kockázatot jelent. A legtöbb, amit tudunk, esettanulmányokból, klinikai megfigyelésekből, médiabeszámolókból és az MI-fejlesztők korai belső megfigyeléséből származik.

2025 októberében, egyre nagyobb ellenőrzés alatt, az OpenAI anonimizált belső adatokat tett közzé, amelyek megbecsülték, hogy a ChatGPT milyen gyakran találkozik mentális egészségügyi vészhelyzetre utaló nyelvezettel. Egy átlagos héten a rendszer nagyjából 560 000 felhasználónál jelölte meg a pszichózis vagy mánia lehetséges markereit, és körülbelül 1,2 millió felhasználónál a potenciális öngyilkossági tervezgetés indikátorait.

Ezeket az adatokat azonban óvatosan kell értelmezni. Az automatizált mintázatfelismerés nem klinikai diagnózis. Az aggasztó nyelvhasználat gyakorisága viszont akár még magasabb is lehet az automatizált felismerés korlátai miatt.

Miért erősíthetik a chatbotok a téveszméket?

Míg a legtöbb ember gond nélkül használja a chatbotokat, a technológiába épített bizonyos funkciók olyan feltételeket teremthetnek, amelyekben a kis kognitív torzulások lendületet vesznek. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, nagy nyelvi modellekre (LLM) támaszkodnak, amelyek generatív MI-programok, és hatalmas szöveges adathalmazokból tanulnak mintákat. Ezek a nyelvi modellek nem gondolkodnak azon, hogy „Ki ez a személy, és hogyan kellene reagálnom?” Így ahelyett, hogy megkérdőjeleznék a hamis vagy veszélyes hiedelmeket, a statisztikailag legvalószínűbb választ adják a beszélgetés fenntartásához.

Egy nemrégiben megjelent Harvard Business School munkadokumentum szerint sok népszerű chatbot érzelmileg manipulatív taktikákat is alkalmaz, például bűntudatkeltést, rászorultságot vagy a lemaradással kapcsolatos félelmet, amikor a felhasználók megpróbálják befejezni a beszélgetést. Ezek a minták akár 14-szeresére is növelték a beszélgetés melletti folyamatos elköteleződést.

A modern nyelvi modellek működésének egy másik sajátossága az úgynevezett „sycophancy”, azaz hogy az AI gyakran a felhasználó állításaihoz igazodó, megerősítő válaszokat ad.

Egy, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint a chatbotok 50%-kal gyakrabban erősítették meg a felhasználók cselekedeteit, mint az emberek.

A mesterséges intelligencia gyakran túlzottan igazodik a felhasználó véleményéhez, hízeleg neki, és inkább megerősíti az állításait, mintsem ellentmondjon, még akkor is, ha azok az állítások pontatlanok vagy tévesek. Az AI azért hajlamos a felhasználó véleményét visszaigazolni, hogy a beszélgetés „kellemesebbnek” tűnjön így.

Ez több okból is problémás lehet: megerősíti a torz gondolatokat, és ha a felhasználó egy irracionális elképzelést fogalmaz meg, a chatbot válasza néha indirekt módon legitimálhatja azt.

A beszélgetés természetes stílusa könnyen azt az érzést keltheti, hogy egy „tudatos” partnerrel kommunikálunk. Ugyanakkor a helyzetet bonyolítja, hogy a hosszú beszélgetések a technológia összeomlásához is vezethetnek. A többfordulós eszmecserék során a nyelvi programok gyakran elveszítik a koherenciát, ellentmondásos vagy logikátlan válaszokat produkálva. Egy Scientific Reports tanulmány kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia modellek több mint 90%-a romlik a hosszan tartó interakciók során.

Sok felhasználó érzelmi támogatást keres, a magányát is szeretné enyhíteni. És jellemző, hogy lelki nehézségek idején emiatt gyakrabban is fordulnak a chatbotokhoz.

Ezek a tényezők együttesen egyfajta „visszacsatolási hurkot” hozhatnak létre, amely megerősíti a torz hiedelmeket.

Kik lehetnek különösen veszélyeztetettek?

A jelenlegi adatok alapján nagyobb kockázatot jelenthet egy korábbi pszichotikus epizód vagy pozitív családi anamnézis, a fokozott stressz vagy alváshiány, depresszió vagy szorongás megléte, a társas izoláció, és a fokozott, intenzív és érzelmileg bevonódott AI-használat.

A becslések szerint az érintettek aránya nagyon alacsony (kb. 0,07%), de a chatbotok széles körű használata miatt a jelenség mégis jelentős közegészségügyi figyelmet kap.

Új jelenség vagy régi probléma új formában?

Egyes szakértők szerint az „AI-pszichózis” nem teljesen új jelenség. A pszichotikus betegek korábban is beépítették a kulturális és technológiai környezet elemeit a téveszméikbe, például televíziót, rádiót, különféle sugárzást, az internetet vagy a vallási narratívákat is.

A mesterséges intelligencia azonban egy új tényezőt is behoz: az interaktív, személyre szabott párbeszédet, amely egyúttal folyamatos visszajelzést is ad a felhasználónak.

Mit tehetnek az orvosok és a felhasználók?

A szakértők több óvintézkedést is javasolnak.

Egészségügyi szakemberek számára javasolt, hogy

• kérdezzenek rá az AI-használatra pszichiátriai anamnézis felvételekor
• vizsgálják meg, hogy a chatbot-interakciók hogyan befolyásolják a tüneteket
• szükség esetén korlátozzák a használatot, különösen a stressz, álmatlanság vagy elszigeteltség időszakaiban, amikor a beszélgetések intenzívebbé vagy zavarosabbá válhatnak
• segítsenek megérteni, hogy a chatbotok a szöveg előrejelzésével generálnak válaszokat, nem pedig gondolkodással, érzésekkel vagy szakmai útmutatással. Ennek a tisztázása csökkentheti a túlzott függőséget és az irreális elvárásokat.

Felhasználók számára javasolt, hogy

• tekintsék az AI-t eszköznek, ne „kapcsolatnak”
• kerüljék a túl hosszú, intenzív beszélgetéseket
• mentális problémák esetén forduljanak szakemberhez, vagy hívják a lelki elsősegély szolgálatok egyikét, ahol hús-vér képzett operátorokkal tudnak beszélgetni, és valódi emberi interakciót folytatni.

A kutatás még kezdeti fázisban van

A mesterséges intelligencia egy viszonylag friss eszköz, a mentális egészségre gyakorolt hatása pedig jelenleg aktív kutatási terület. A tudományos közösség még nem tudja pontosan, hogy az AI milyen mértékben járulhat hozzá pszichotikus élmények kialakulásához.

A legtöbb szakértő viszont egyetért abban, hogy a jelenséget komplex biopszichoszociális folyamatként kell értelmezni, amelyben a technológia csak egy tényező a sok közül.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A mesterséges intelligenciával (chatbotokkal) folytatott beszélgetések önmagukban, eszközként és mértékletesen használva általában nem jelentenek veszélyt a mentális egészségre. Ugyanakkor érdemes szakemberhez fordulni, ha az AI-használat mellett vagy azt követően az alábbi tünetek jelentkeznek.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

• Téveszmék kialakulása: például ha valaki meg van győződve arról, hogy a chatbot különleges üzeneteket küld neki, kiválasztottnak tartja őt, vagy titkos kapcsolatban áll vele.
• Valóságérzékelés zavara: ha nehézzé válik megkülönböztetni a chatbot válaszait a valós személyek kommunikációjától, vagy a beszélgetések túlzott jelentőséget kapnak.
• Paranoid gondolatok megjelenése: például olyan érzés, hogy mások megfigyelik, üldözik, vagy titokban manipulálják az eseményeket.
• Hallucinációk: nem létező hangok vagy látomások észlelése.
• Jelentős alvászavar vagy kimerültség megléte, különösen, ha valaki éjszakákon át használja a chatbotot.
• A mindennapi működés romlása: munkahelyi, tanulmányi vagy családi feladatok elhanyagolása az AI-használat miatt.
• Erős szorongás, zavartság vagy érzelmi instabilitás megléte.

Ha ezek közül bármelyik tartósan fennáll, érdemes háziorvoshoz, pszichiáterhez vagy klinikai szakpszichológushoz fordulni. A korai segítségkérés segíthet megelőzni a súlyosabb pszichés állapotok kialakulását.

Különösen fontos a szakember felkeresése akkor, ha valakinek korábban már volt pszichotikus epizódja, súlyos depressziója vagy más mentális betegsége is van, mert ilyen esetekben a fokozott stressz vagy az intenzív online aktivitás könnyebben ronthatja az állapotot, újabb fellángolást okozva.

Erősítsük inkább az emberi kapcsolatainkat! A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a terápiás kapcsolatokat, sem a társas interakciókat, társas támogatást.

Ezt olvasta már? Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• AI Psychosis: What Physicians Should Know About Emerging Risks Linked to Chatbot Use (Medscape)
• Diagnostic dilemma: A woman experienced delusions of communicating with her dead brother after late-night chatbot sessions (Live Science)
• Chatbots Can Trigger a Mental Health Crisis. What to Know About ‘AI Psychosis’ (Time)
• AI Chatbots Linked to Psychosis, Say Doctors (The Wall Street Journal)
• Delusional Experiences Emerging From AI Chatbot Interactions or “AI Psychosis” (JMIR Publications)