Mesterséges intelligencia az egészségügyben - Hol tartunk és mit hoz a jövő?

Az AI-megoldások leginkább a labor és a képalkotó diagnosztika, továbbá a műtéti rendszerek esetében indultak el hazánkban, főként a magánellátásban, a nagy orvosi egyetemek pedig olyan fejlesztéseket indítottak el, amelyek később megjelenhetnek a klinikákon, segítve és nem helyettesítve az emberi munkaerőt.

A mesterséges intelligencia (AI, MI) teljes körű adaptációja az egészségügyben átlagosan 7,4 évet vesz igénybe: ez magában foglalja a technológia bizonyítását, a költséghatékonyság igazolását, a személyzet képzését és a működési változásokat, továbbá a betegadatok biztonságának garantálását. Leginkább a magánellátók járnak előrébb az AI-technológiák alkalmazásában, ami elsősorban pénzügyi lehetőségeiknek és gyorsabb döntéshozatali mechanizmusaiknak köszönhető – véli Benyovszky Máté, az aiszakerto.hu blog szerkesztője. Az új technológiák alkalmazása sok esetben jelentősen javíthatja a diagnózisok vagy akár a műtétek pontosságát, így a betegek hamarabb és kevesebb panasszal gyógyulhatnak.

Hol tartunk jelenleg?

Három területen terjedt el leginkább itthon az AI: betegkommunikáció, ellátásszervezés, adminisztráció. Vannak általános folyamattámogató megoldások, például időpontfoglalási és ügyfélszolgálati feladatokra komplett rendszer, amely AI-chatbotokkal is kiegészül. Ennél talán még érdekesebb a kifejezetten egészségügyi diagnózis készítését vagy az ellátást támogató AI-megoldások áttekintése:

• ChatGPT-hez hasonló általános vagy csak részben specializált nagy nyelvi modellek alkalmazása (akár orvosi, egészségügyi területen vagy a betegellátással kapcsolatos folyamatok támogatásában).
• Egy-egy diagnosztikai feladatra betanított gépi tanulásos mesterséges intelligencia modellek, pl. képelemző modellek az anyajegyszűrésben, vagy képalkotó diagnosztikai (RTG, CT) felvételek elemzésére akár a tüdőrákszűrésben.
• Robotizációt támogató AI modellek (a hatékonyabb működést, az önálló döntéshozatalt és a bonyolult feladatok automatizálását támogatják az egészségügyi és szolgáltatási területeken).

Az AI-megoldások leginkább a labor és a képalkotó diagnosztika, a patológia, továbbá a műtéti rendszerek esetében indultak el hazánkban – összegzi az általunk megkérdezett szakértő. Például a Semmelweis Egyetem jelentős lépéseket tett a robotsebészet területén, 2024. áprilisában az első mozgásszervi robotsebészeti beavatkozást hajtották végre, az úgynevezett CORI rendszer az intelligens technológia alkalmazásával biztosítja, hogy a térd- és csípőprotézis műtéteknél a protézisek optimálisan illeszkedjenek, ezáltal stabilabbak és tartósabbak legyenek, miközben minimalizálja a szövődmények kockázatát.

A Doktor24 Csoportnál több területen is használják, illetve tervezik bevezetni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat. - A háttérfolyamatokban, így például az ügyfélszolgálat, pénzügy és ellátásszervezés területén már részben alkalmazunk AI-t, illetve zajlik az új megoldások előkészítése – válaszolta portálunk kérdésére Lancz Róbert vezérigazgató. - Az orvosi ellátásban elsősorban a diagnosztikai eszközökbe épített rendszerek révén van jelen ez a megoldás, emellett AI által támogatott tünet- és betegségelemző szoftvereket is használunk.

AI: mit hozhat a közeli jövő?

Jelentős fejlesztések zajlanak a kutatási háttérrel is rendelkező egyetemeken is, például a hazai egészségügyi technológia és diagnosztikai piac egyik meghatározó szereplője, a GE HealthCare és a Debreceni Egyetem közös projektje magyar nyelvű természetes nyelvfeldolgozó algoritmusokat fejlesztett ki. Ez a megoldás lehetővé teszi a diagnosztikai képi és szöveges leletek automatizált elemzését, amely jelentősen megkönnyíti a klinikai kutatásokhoz szükséges betegek azonosítását.

A Semmelweis Egyetem, az Ulyssys Kft. és a SZTAKI, továbbá több kórház együttműködésében mélytanuláson alapuló neurális hálózatos módszert fejlesztett ki, amely segíti a radiológusokat a hatékonyabb szűrésben, ez jelentősen csökkentheti az orvosok napi munkaterhelését. Az egyetem szakmai vezetésével országos AI-hálózat fejlesztése zajlik a vastagbéldaganatok szövettani diagnosztikájának elősegítésére.

Nem csupán a képalkotás területén történnek hazai fejlesztések. A budapesti Oncompass Medicine AI-vezérelt szoftverplatformot fejlesztett ki, amely segíti az onkológusokat az optimális célzott terápia kiválasztásában a beteg molekuláris profilja alapján.

Várható a kórházi kiszolgáló szerviz robotok megjelenése (önállóan működik a kórházi osztályokon belül, navigál a folyosókon, gyógyszereket és mintákat adagol, valamint kommunikál a személyzettel és a betegekkel, mesterséges intelligencia alapú kommunikációt tesz lehetővé), továbbá a gondozó robotok megjelenése is elképzelhető a következő években, különösen a szociális ellátásban.

Nem helyettesíti az orvost vagy az ápolót

Valós és súlyos probléma hazánkban az orvos- és ápolóhiány, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az AI alapvetően nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi munkaerőt. Nemzetközi felmérések alapján jelenleg 57 százalékban az AI-megoldások kiegészítő szerepet töltenek be, csupán 6 százalékban várható teljes vagy részleges automatizáció.

Lancz Róbert ezzel kapcsolatban elmondta: folyamatosan vizsgálják, hogyan támogathatja az AI az orvosok munkáját és hogyan járulhat hozzá az ellátás hatékonyságának további fejlesztéséhez.

A technológiák fejlődése, illetve hogy 2026-tól a magyar jogszabályok lehetővé teszik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt egészségügyi adatokhoz való hozzáférést AI-fejlesztés céljából, jelentős előrelépést jelenthet ezen alkalmazások további fejlesztésében és elterjedésében – emeli ki Benyovszky Máté.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró