• Lebénult a rémülettől - A pszichogén bénulás

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Szélsőségesen megterhelő, erős, hirtelen stresszhatás, az egyén feldolgozó- és tűrőképességét meghaladó pszichés feladat hatására az agy vészüzemmódba váltva lekapcsolhat bizonyos funkciókat, erre a lekapcsolásra utal a pszichiátria, amikor disszociatív zavaroknak nevezi ezeket a jelenségeket.

        A háttérmechanizmus hasonló, de a lekapcsolt funkcióvesztés jellege alapján kifelé sokféle képet mutathat, kialakulhat például:

        • pszichogén bénulás,
        • pszichogén vakság,
        • pszichogén amnézia (felejtés) a betegnél.

        A jelenség kialakulása függ a stresszhatástól, de nagyban függ az adott ember stressztűrő képességétől, személyisége adottságaitól is.

        Nem mai betegségcsoport ez, és mivel nőknél gyakrabban jelentkezik, az ókori Hippokratész a női méhből eredő betegségnek gondolva a ma már másként használt hisztéria szóval illette. A görögöknél maradva gyorsan megjegyzem, férfiaknál is előfordulhatnak disszociatív betegségek, legendás példa egy Epizelusz nevű harcos esete, aki ie. 490-ben a marathoni csatában (mint súlyos stresszhelyzet!) sérülés nélkül hirtelen mindkét szemére megvakult.

        Hirdetés

        A téma a művészetet is foglalkoztatja, a testinek tűnő, de pszichés funkciókiesést például tökéletesen mutatja be Herendi Gábor 2007-es Lora c. filmje, ahol a főhős lány a szeme láttára veszti el közlekedési balesetben barátját, azaz itt is megvan a súlyos stresszhatás, majd ezután pszichogén vaksággal élt.

        A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei
        A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatalfelnőttkorban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre. A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei

        Teljes vagy részleges bénulás is előfordulhat

        A pszichogén bénulás lehet teljes, vagy részleges. A bénulás az akaratlagosan irányított mozgásokra vonatkozik, tehát ilyen alapon nem áll le a légzés, nem áll le a szív, ezek a disszociatív reakciók az agy problémaelkerülő, rejtett vészfunkciói. Csökken vagy kiesik viszont a beteg mozgásképessége, leggyakoribb a végtagok területén, tipikus panasz a járási bizonytalanság (mint részleges tünet), de vannak betegek, akit tolókocsiban hoznak vizsgálatra, miután nem tud felállni, illetve, ha megpróbálta, akkor visszaesett a székbe.

        Mindehhez érzészavar is társulhat, akár még a fájdalomérzés is csökken. A beszéd nehezítetté válhat, a látás is csökkenhet, utóbbi jelenthet csak homályos látást, de lehet teljes vakság is. Kisebb-nagyobb mértékben romolhat a hallás, ízérzés, lényegében bármilyen tudatosságot is igénylő funkciónál megjelenhet probléma, a betegek igen sokféle tünettannal rendelkezhetnek, ezek nem mind egyszerre vagy sorban bukkannak fel, hanem betegről betegre változó kombinációkban.

        Olvasson tovább! Agyi eredetű bénulás - Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

        A nőknél gyakrabban előfordul

        A zavar nőknél kb. 3-szor gyakoribb. Többnyire fiatal felnőtteknél, hirtelen jelentkezik, általában maximum pár hétig tart, de krónikus esetek is előfordulnak, különösen következményeiben fennmaradó vagy ismétlődően kiváltó stresszhelyzet esetén.

        A tünetek elsőre testi betegség látszatát keltik, logikusan először alapos kivizsgálás szükséges, a téves diagnózis és a téves irányba elinduló terápia elkerülése végett. Ha megnevezhető a kiváltó stresszhelyzet, vagy a beteg nagyon pszichés összbenyomást kelt, az persze megkönnyíti a dolgot, de képalkotó vizsgálatok (CT, MR), neurológiai és belgyógyászati kivizsgálás javasolt. Szintén támpont lehet a lelki betegségmagyarázat irányába, ha a jelzett bénulás, mozgási nehezítettség vagy érzészavar nem követi az idegrendszer elrendeződéséből eredő területhatárokat, és nem mutatják a szervi bénulás (parézis) mintázatát.

        A részletes testi kivizsgálást egyébként a betegek és a család is szorgalmazzák, általában igen nehezen hiszik el, hogy a jelenség egy pszichiátriai betegség is lehet. Ez gyakran nehezíti a terápiát, a betegnek egyre több „jó” lelete van, mégis újabb és újabb orvosokat keres fel, újabb megerősítő vizsgálatokat kérve.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az egyéb pszichiátriai betegségek közül kizárandó a szkizofrénia, szorongásos zavarok, az atípusos megjelenésű depresszió. Diagnosztikus lehetőségként vizsgálandó a poszttraumás stressz zavar (PTSD) is. Érdemes kizárni az esetleges szándékos szimulálást is, hiszen a betegség előnyökkel is járhat (táppénz, a család fokozott aggódó odafigyelése a korábban önmagát elhanyagoltnak érző családtag felé stb.), de összességében hangsúlyozandó, a disszociatív zavarok valódi betegség, az ilyen betegek valóban szenvednek a funkcióvesztéstől, és nem csak tettetik azt.

        A terápiában fontos a jó orvos-beteg kapcsolat. A gyógyszerek szerepe kisebb, tünetileg szorongásoldás, alvás támogatása, vagy hangulati tünetek esetén antidepresszívum adása jöhet szóba, de magának a disszociatív zavarnak a kezelése alapvetően pszichoterápiát jelent, egyéni, családi terápia formájában. Fel kell tárni, és fel kell dolgozni az állapotot kiváltó stresszhelyzetet, tudni kell a betegnek új perspektívákat mutatni. Eredményes lehet a csoportos viselkedésterápia is.

        Olvasson tovább! Pszichoterápia: a gyógyító szavak

        Mindez persze a gyakorlatban nem könnyű, gyakran hosszú, időt és minden féltől türelmet igénylő terápiáról van szó. Fontos, hogy a beteg ne csak várja a segítséget, tegyen is érte, a megbeszélt pszichoterápiás gyakorlatokat otthon is végezze előírás szerint. Ha a beteg mozgását komolyabban korlátozza az állapota, szerepet kaphat gyógytornász is a kezelésben.

        Olvasson tovább! A dialektikus viselkedésterápia (DBT)

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Legutóbb frissült: 2018.09.11 20:55
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Magas a vérnyomása? Ezekkel fontos tisztában lennie

        A vérnyomás a szív által kipumpált vér áramlása által létrehozott paraméter. Amikor a szív összehúzódik, kilöki magából a vért, azt nevezzük szisztolénak, amikor elernyed és nem pumpál, azt diasztolénak. Az alábbiakban hasznos információkat tudhat meg a magas vérnyomással kapcsolatban.

        Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        A koncentrációzavar lehetséges okai

        A koncentrációnak, a figyelmi képességeknek a zavara egy tünet, nem egy betegség. Hátterében sokféle testi és lelki elváltozás állhat, ritkán jelentkezik önmagában. Rendszerint egyéb panaszokhoz társul, ami megkönnyíti a háttérben húzódó betegség diagnózisát.

        Depresszióra gyanakszik? Ezek a betegségek okozhatnak hasonló tüneteket

        Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó állapotok vannak? Cikkünkben ezek közül a leggyakoribbakat vesszük sorra.

        Tartós fáradtság: ne halogassuk az orvosi kezelést!

        A krónikus fáradtságot gyakran mi okozzuk az életmódunkkal, de van, amikor ez az állapot betegséget jelez. Ha az alábbi tanácsokat megfogadva három hónap után sem érezzük magunkat frissebbnek, akkor érdemes utánajárni, mi okozza a tartós energiahiányt a szervezetben.

        A pánikbetegség és tünetei - Lehet, hogy már Önnek is volt

        Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások inkább megpróbálják elfelejteni a történteket, és ezért nem jönnek rá, hogy valójában pánikrohamuk volt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.