Bénulás téma

A stroke (régebbi nevén gutaütés vagy agylágyulás) az agyállomány agyi erek betegsége következtében kialakult pusztulását jelenti. Ez a kór felelős a legtöbb rokkant állapot kialakulásáért. A betegek ágyhoz kötve, akár életük végéig is ápolásra szorulhatnak, mivel a stroke idegrendszeri következményei közé tartozik a tartós bénulás, valamint a beszéd- és nyelészavar.

A spinális izomatrófia (spinális izomatrophia (SMA)) egy öröklődő súlyos betegségcsoport, sajnos elég gyakori, oka ismeretlen. A betegség a gerincvelőben elhelyezkedő mozgatósejtek pusztulásával jár. Magyarországon évente 10-15 új SMA-ban szenvedő gyermek születésére kell számítani.

Az agyi eredetű bénulások különféle kórokok következtében alakulnak ki, jellemzően az alsó, a felső, esetleg az összes végtag működéskiesésével járnak. Hátterükben leggyakrabban agyvérzés, agyi keringészavar, idegrendszeri gyulladások, az agy vírusfertőzései, rosszindulatú folyamatok vagy az agyat ért különféle traumák állnak.

A lábfejzsibbadásnak különböző okai lehetnek. Alapvetően 2 csoportot lehet elkülöníteni: az egyikben az idegszálak különböző szinten történő becsípődése okozza a lábfej zsibbadását, a másikban az idegszálak anyagcserezavar vagy gyulladásos, autoimmun folyamat által károsodnak (neuropátia).

Az agysorvadás nem egy egységes betegség, sokkal inkább egy tünet, melyet rendszerint képalkotó vizsgálatok alapján állapítanak meg. Lényegében az agyállománynak a képalkotó vizsgálatok leletein szabad szemmel látható pusztulását jelzi.

Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) vagy Heine-Medin-kór a neve annak a poliovírus (az enterovírusok közé tartozik) fertőzés okozta betegségnek, ami az 1940-50-es években világszerte, így Magyarországon is sok áldozatot követelt. A központi idegrendszert támadó vírus gyulladást okoz, minden századik betegnél pedig - a gerincvelőben lévő mozgató idegsejtek elhalása miatt - bénulást is. A ma is velünk élő betegek közül sokan kerekesszékben töltik napjaikat. Az érintettek évente, egy kiemelt napon (október 24.) találkozót tartanak.

Ez az autoszomális recesszív módon öröklődő megbetegedés a kelet-európai zsidó közösségben a legelterjedtebb. Egyes adatok szerint e népcsoportban 28-30 emberből egy hordozza a hibás gént! A kórkép szomorú kimenetelű: bénulással, elbutulással, a látás és hallás elvesztésével és korai halállal jár.

Szélsőségesen megterhelő, erős, hirtelen stresszhatás, az egyén feldolgozó- és tűrőképességét meghaladó pszichés feladat hatására az agy vészüzemmódba váltva lekapcsolhat bizonyos funkciókat, erre a lekapcsolásra utal a pszichiátria, amikor disszociatív zavaroknak nevezi ezeket a jelenségeket.

Fekvőbetegek gondozása során szükség lehet a beteg felültetésére, például etetéshez mindig fel kell ültetni a beteget, nehogy félrenyeljen. A beteget kiültethetjük az ágy szélére, vagy szükség esetén székbe.

A videón a beteg székbe történő kiültetésének módja tekinthető meg. Ha nagyobb súlyú betegről van szó, két családtag együttes közreműködésével könnyebben felültethető.

• Agyvérzést elszenvedett beteg otthoni gondozása és ápolása
• Ki segíthet a beteg hozzátartozó otthoni ápolásában?
• Házi betegápolásról a WEBBetegen

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a sclerosis multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa hozzátette, idehaza kb. 8-10 ezer beteg él, a kórkép előfordulása a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.