Bénulás téma

Az agysorvadás nem egy egységes betegség, sokkal inkább egy tünet, melyet rendszerint képalkotó vizsgálatok alapján állapítanak meg. Lényegében az agyállománynak a képalkotó vizsgálatok leletein szabad szemmel látható pusztulását jelzi.

A stroke (régebbi nevén gutaütés vagy agylágyulás) az agyállomány agyi erek betegsége következtében kialakult pusztulását jelenti. Ez a kór felelős a legtöbb rokkant állapot kialakulásáért. A betegek ágyhoz kötve, akár életük végéig is ápolásra szorulhatnak, mivel a stroke idegrendszeri következményei közé tartozik a tartós bénulás, valamint a beszéd- és nyelészavar.

A spinális izomatrófia (spinális izomatrophia (SMA)) egy öröklődő súlyos betegségcsoport, sajnos elég gyakori, oka ismeretlen. A betegség a gerincvelőben elhelyezkedő mozgatósejtek pusztulásával jár. Magyarországon évente 10-15 új SMA-ban szenvedő gyermek születésére kell számítani.

Az agyi eredetű bénulások különféle kórokok következtében alakulnak ki, jellemzően az alsó, a felső, esetleg az összes végtag működéskiesésével járnak. Hátterükben leggyakrabban agyvérzés, agyi keringészavar, idegrendszeri gyulladások, az agy vírusfertőzései, rosszindulatú folyamatok vagy az agyat ért különféle traumák állnak.

A lábfejzsibbadásnak különböző okai lehetnek. Alapvetően 2 csoportot lehet elkülöníteni: az egyikben az idegszálak különböző szinten történő becsípődése okozza a lábfej zsibbadását, a másikban az idegszálak anyagcserezavar vagy gyulladásos, autoimmun folyamat által károsodnak (neuropátia).

Ez az autoszomális recesszív módon öröklődő megbetegedés a kelet-európai zsidó közösségben a legelterjedtebb. Egyes adatok szerint e népcsoportban 28-30 emberből egy hordozza a hibás gént! A kórkép szomorú kimenetelű: bénulással, elbutulással, a látás és hallás elvesztésével és korai halállal jár.

Szélsőségesen megterhelő, erős, hirtelen stresszhatás, az egyén feldolgozó- és tűrőképességét meghaladó pszichés feladat hatására az agy vészüzemmódba váltva lekapcsolhat bizonyos funkciókat, erre a lekapcsolásra utal a pszichiátria, amikor disszociatív zavaroknak nevezi ezeket a jelenségeket.

Fekvőbetegek gondozása során szükség lehet a beteg felültetésére, például etetéshez mindig fel kell ültetni a beteget, nehogy félrenyeljen. A beteget kiültethetjük az ágy szélére, vagy szükség esetén székbe.

A videón a beteg székbe történő kiültetésének módja tekinthető meg. Ha nagyobb súlyú betegről van szó, két családtag együttes közreműködésével könnyebben felültethető.

• Agyvérzést elszenvedett beteg otthoni gondozása és ápolása
• Ki segíthet a beteg hozzátartozó otthoni ápolásában?
• Házi betegápolásról a WEBBetegen

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a sclerosis multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa hozzátette, idehaza kb. 8-10 ezer beteg él, a kórkép előfordulása a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.

Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!