• A méhlepény (placenta) szerepe

        Dr. Szalóczy Péter
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Szalóczy Péter, nőgyógyász

        Még ma sem tud a tudomány mindent erről a lenyűgöző szerkezetű és sokféle funkciójú csodálatos szervről, amely összeköti az anyát és a növekvő magzatot 280 napon át.

        A méhlepény kialakulása

        Amikor a petesejt megtermékenyül a méhkürtben, a két sejt egyesülése után gyors sejtosztódás indul, a szedercsíra, hólyagcsíra állapoton át. A méhüregbe érkező csíragömböcske külső sejtrétege lesz a későbbi lepény őse, melynek sejtjei az anyai méhnyálkahártyát bontani képes enzimet termelve hozzák létre a nyálkahártyába süppedés, a beágyazódás lehetőségét.

        A 2-3 hetes embrió már folyadékkal körülvéve mutat ultrahanggal egy 10-12 milliméteres amnionhólyagot, ennek méhfali oldalán, de belül egy embriódombot, külső oldali sejtjei besüllyedve a méh terhességi nyálkahártyájába már az őslepénykét alkotják. Ez a lepényi szövet a magzattal együtt növekszik, a terhesség végére 20-22 centiméteres átmérővel, 2-3 centiméteres vastagsággal és 600-900 gramm súllyal születik meg a magzat után.

        Hirdetés

        A méhlepény szerepe és felépítése

        Már a kicsi méhlepény is hormonokat termel, ilyen a HCG (humán choriális gonadotropin (Human Chriogonadotropin)), melynek az anyai vizeletben megjelenése minimális mennyiségben is jelzi a háromhetes terhesség létrejöttét.

        A méhlepény anyai felszíne fejődése során úgynevezett bolyhokat alkot, melyek részben behatolva a méh vastag terhességi nyálkahártyájába (decidua) kötőszövetes vázzal a méhfallal kapcsolatot alkotnak, a bolyhok közepébe vezető vérágak dús hajszálérrendszert képeznek a bolyhot borító hám alatt. A bolyhok közötti űrbe az enzimekkel megbontott anyai méherekből állandó friss anyai vér áramlik, mely oxigénnel és anyai tápanyagokkal a boholyhámon át a magzati vérkeringésbe jut.

        A bolyhok erei a köldökzsinórban két artériát és egy tágabb vénát létrehozva kötik össze az anyai keringést és a magzatét. A vér nem keveredik, nem közös, a vénában a magzati vérrel csak tápanyag- és oxigénmolekulák áramlanak a magzat májába, majd testszerte, a két artéria a magzat főverőeréből ágazik vissza a köldökzsinóron át a lepényi bolyhokba.

        Gondoljunk bele, hogy ez a rendszer 280 nap alatt egy érett újszülött súlyának megfelelő anyagmennyiséget szállít. Ezt a hatalmas szövetigényt a terhesség alatt a fokozottan növekvő anyaméh keringési rendszerének nagyfokú megnövekedése tudja csak teljesíteni. A terhesség utolsó harmadában az anyai vérkeringés 20%-a fordul meg percenként. Egyes kutatók szerint szülés előtt a méhlepény hajszálereinek elméleti hossza több mint öven kilométer.

        A lepény növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségben hormonokat is termel. A már említett HCG biztosítja a lepény ösztrogén és progeszteron hormonjának termelődését, mely a hatalmas szöveti fejlődést biztosító méhnyálkahártya és lepényi keringés fennmaradását szolgálja. Ezek a hormonszintek a ciklusokban a petefészkek által termelt ezen hormonoknak 20-30-szor magasabb szintjei.

        A lepény másik hormonja a HPL (Human Placentáris Lactogen) elősegíti a tejmirigyek fejlődését majd a tejtermeléshez, besegít a magzat tápanyag-felhasználásába is.

        A lepény által termelt ösztrogén megfelel a petefészkek tüszőhormonjának, jóval magasabb szinten termelve. Felelős a hatalmas szövetnövekedésért a terhesség alatt.

        Végül a lepényi progeszteron (sárgatesthormon) - a termékeny életszakaszban terhességen kívül szintén a petefészek által ciklusonként termelve - biztosítja a méhnyálkahártya fejlődését és csökkenti a méhizomzat érzékenységét az agyalapi mirigy méhizomzat-összehúzó, majd a szülésnél szerepet játszó oxitocin hormonjával szemben. Ezzel gátolja a koraszüléshajlamot.

        A méhlepény az anyai vérből ellenanyagokat is átjuttat a magzatba, így az újszülött immuológiailag nem teljesen védtelenül születik meg. Ugyanakkor sajnos egyes vírusfajták átjutása is lehetséges, melyek károsíthatják a magzatot.

        Fentiekből érthető, hogy a méhen belüli magzat léte, fejlődése, egészsége, a megszületés terhelésének károsodás nélküli elviselése szorosan a lepényi működés függvénye.

        Soroljuk fel, mely tényezők befolyásolhatják ezt.

        Milyen problémák adódhatnak a méhlepénnyel?

        A megtermékenyült, beágyazódó embrió méhen belüli beágyazódási helye lényeges. A vastag izomzatú méhtestben bárhol megfelelő, fent az úgynevezett fundusban, vagy a mellső, illetve hátsó falon. Itt a lepény megfelelő vérhálózattal kapcsolódhat az anyai keringéshez. Problémát jelenthet az úgynevezett mélyen tapadó lepény a vékonyabb falú, passzívnak nevezett alsó méhszakaszon, melynek a fali keringése jóval gyengébb, másrészt a lepény érintheti a belső méhszájat a szélével, súlyos esetben lefedi úgynevezett centrális lepényként. Itt a lepény tapadása gyenge, vérzéses tüneteket jelenthet már a korai hónapokban. Ha csak a lepény pereme érintkezik a belső méhszájjal, fejlődése folyamán esetleg felhúzódhat. Centrális lepény eleve szülési akadály, elektív (előre időzített) császármetszés javasolt.

        Ritka szövődmény a lepény leválása, esetleg traumás hatásra, mely kisebb területen részleges, ha széli, erős vérzéssel jár, ha központi, vérömleny alakul ki a lepény alatt, esetleg tovább feszít teljes leválássá. Kismértékű leválás hegesen gyógyulhat, nagyobb mértékű akut tünetek miatt azonnali beavatkozást igényel, szerencsére igen ritka.

        A méhlepény gyorsan fejlődő, ideiglenes szerv, mely könnyen öregedhet, degenerálódhat, meszesedhet. A lepény kellő érettségét ma már ultrahangos vizsgálattal ellenőrizhetjük, az érettségét 1-től 3-ig osztályozzuk. Jól érett, hármas osztályzatú lepény meszesedési gócai nem okoznak problémát. A lepény teljesítőképessége a növekvő magzat egyre növekvő igényei miatt a terhesség utolsó három hónapjában (trimeszterében) válik döntővé. Rosszul teljesítő lepényi funkció miatt marad le a magzat az átlagtól súlyában, ami ultrahangos ellenőrzéssel jól követhető, szükség esetén idő előtti terhességbefejezést jelenthet.

        A magzat megszületése után a méhizomzat összehúzódásával 5-10 perc múlva a lepény is megszületik, melynek anyai felszínén a bolyhok teljességét gondosan átvizsgálják, elkerülendő az esetlegesen visszamaradt boholy okozta utóvérzést, fertőzést.

        Olvasson tovább! Terhesség hétről hétre

        Dr. Szalóczy Péter, nőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Szalóczy Péter, nőgyógyász

        Módosítva: 2020.06.08 18:35, Megjelenés: 2020.06.08 18:35
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Elsősegély

        Elsősegély

        T. A., újságíró

        Veszélyek a vízparton és a vízben. Elsősegély és segítségkérés!

        A méhlepény (placenta) szerepe

        Még ma sem tud a tudomány mindent erről a lenyűgöző szerkezetű és sokféle funkciójú csodálatos szervről, amely összeköti az anyát és a növekvő magzatot 280 napon át.

        Mit tehetünk a kismedencei izmok regenerációjáért szülés után?

        A szülés nagymértékben hozzájárulhat olyan problémák kialakulásához, amilyen például az inkontinencia vagy a prolapszus (hüvely- és méhsüllyedés), melyek akár évtizedekkel később jelentkezhetnek. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minimalizáljuk ezen betegségek kialakulásának kockázatát?

        Amit a magzatvédő vitaminokról tudni érdemes

        Mikor és miért érdemes magzatvédő vitamint szedni? Mit tartalmaznak ezek a készítmények? Miért érdemes szedésük előtt orvossal konzultálni? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magzatvédő vitaminokról.

        Mit jelent, ha csuklik a magzat?

        A csuklás egy élettani jelenség, a rekeszizom szaggatott, önkéntelen összehúzódása, mely már magzati korban is jelentkezhet. Mi okozza ezt a jelenséget a magzatoknál?

        Cukorbeteg a kismama - Milyen veszélyt jelent a magzatra?

        Jelenleg a terhességek kb. 4 százalékánál jelentkeznek a cukorbetegség tünetei - 1000 fogamzóképes nőből 3 szenved cukorbajban már a terhessége előtt, a többieknél a várandósság alatt alakul ki cukoranyagcsere-zavar. Hogyan hat a betegség a magzatra?

        Hogyan vizsgálják a magzat méhen belüli állapotát?

        Az NST és a CTG teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, ellenben nem annyira informatívak ezek a vizsgálatok, ilyenkor apróbb különbségeket még nem lehet értékelni.

        Vizsgálatok az utolsó trimeszterben: NST - Mire jó? Mikor szükséges?

        A terhesség harmadik trimeszterében, a szülés előtti ellátás során számos módszerrel figyelik a baba egészségét, életfunkcióit. Rendszerint ebben az időszakban a korábbinál gyakoribb orvosi vagy védőnői találkozókra kerül sor. Az egyik legfontosabb szűrővizsgálat az utolsó harmadban az úgynevezett NST, azaz a non-stressz teszt. Mit kell tudni róla?

        Choroid plexus ciszta - Koponyaűri ciszta magzati korban

        A choroid plexus az agy azon része, mely nem érinti a gondolkodást, a személyiség fejlődést és egyéb agyi funkciókat sem, sokkal inkább annak a folyadéknak az előállításáért felelős, mely védi és táplálja az agyat, valamint a gerincvelőt. Abban az esetben, mikor az ultrahangon egy folyadékkal teli üreg látható a choroid plexusban, choroid plexus cisztáról (CPC) beszélünk.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.