• Achilles-sérülés - Oly könnyedén elkerülhető!

        WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeuta, a Balance Gerincközpont és a Balance Medical Fitness Akadémia vezetője
        Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeuta, a Balance Gerincközpont és a Balance Medical Fitness Akadémia vezetője

        Az átlagembernek csupán komoly kellemetlenséget, a sportolónak azonban igazi sorscsapást jelent az Achilles-ín gyulladása és részleges vagy teljes szakadása, amely sajnos egyike a leggyakoribb sportsérüléseknek.

        A hosszú hónapokig tartó kényszerpihenő bizony alaposan megtépázza a teljesítményt, sőt, gyakran véget is vet a sportkarriernek. Nap mint nap megdöbbenek azon, hogy nem csak a sportolók, de gyakran még a szakemberek sem tudják (vagy csak nem árulják el?), valójában milyen könnyen megelőzhető az Achilles-ín károsodása!

        Becsszóra csak egy kis anatómia

        Az Achilles-ín a vádlit alkotó három hosszú izmot kapcsolja össze és rögzíti a sarokcsont hátsó részéhez. A vádli izmainak fő funkciója a sarok felfelé húzása, magyarul a lábujjhegyre állás. Ez a mozdulat jelentős szerepet játszik életünkben, járás, futás és ugrás közben a talajtól való elrugaszkodást az izmok és az Achilles-ín összehúzódása teszi lehetővé.

        Hirdetés

        Mi okozhat Achilles sérülést?

        Az Achilles-ín leggyakoribb sérülése a gyulladás (ma már az Achilles esetében egyre inkább a szövetkárosodás szót használjuk gyulladás helyett), illetve a részleges vagy teljes szakadás. Közös jellemzőjük, hogy szinte minden esetben a vádli izomzatának tartós helytelen terheléséből fakadnak. Azt a bizonyos „rossz mozdulatot” tehát számtalan egyéb káros hatás előzi meg. A probléma - a közhiedelemmel ellentétben - korántsem csak a sportolókat érinti. Minden olyan hétköznapi mozgásforma (gyaloglás, futás, ugrálás, guggolás, lépcsőzés), amely erősen igénybe veszi a vádlit, szövetkárosodáshoz és szakadáshoz vezethet, ha figyelmen kívül hagyunk néhány fontos tényezőt. Nézzük a leggyakoribb problémákat:

        1. Az izom-ín struktúra rendszeres lazításának és nyújtásának elhagyása

        Ahogy fentebb említettem, a talajtól való elrugaszkodás (gyaloglás, futás, ugrás) fázisában a vádli izomzata rövidül, méghozzá úgy, hogy mindeközben terhelés alatt van, hisz a test súlya ránehezedik. Ha a sportolást követően nem lazítjuk el és nyújtjuk meg az edzés során berövidült és feszessé vált izmokat, a rövidülés/feszesség kombó egy idő után krónikussá válik, s lassan de biztosan károsodnak az izmok és az ín. A sérült ínszövet egy hirtelen, rossz mozdulat (lásd később) hatására könnyedén el is szakadhat, akár részlegesen, akár teljes mértékben.

        Mire utal a kőkemény vádli?
        A kőkemény vádli nem az edzettség, hanem a krónikus feszesség, azaz a lazítás és nyújtás hiányának jele. A megfelelően edzett (erős) izom alapállapotban puhább tapintatú. Ha a vádli betonszerű, biztos lehet abban, hogy az izmok és az ín krónikusan rövidült és feszessé vált. Ha biztosra menne, egyszerűen feküdjön rá egy SMR hengerre és gördüljön lassan fel s alá! Az egészséges, fiziológiás állagú izom hengerezése nem jár fájdalommal, a jajgatás tehát mindig intő jel.

        2. A nyújtás és terhelés nem megfelelő kombinálása

        Hasonló hatást válthat ki az izmok terheléses nyújtása is, amelyre szemléletes példa az ismert gyakorlat: súllyal a kezünkben teljes guggolásokat végzünk. Ilyenkor egyszerre nyújtjuk (guggolás) és terheljük (testsúly+súlyok) a vádli izomzatát, ami brutálisan igénybe veszi az izmokat és az Achilles-inat. Mindez különösen akkor okozhat gondot, ha az izom-ín egység a korábbi helytelen terhelések miatt eleve feszes. Ha például rendszeresen hordunk magas sarkú cipőt, a vádli izmai és az ín egyaránt krónikusan berövidülnek, hisz kénytelenek folyamatosan „spiccelni”. A rövidült és merev izmok és ín hirtelen nyújtása (guggolás), különösen, ha súlyzót is tartunk a kezünkben (terhelés) bizony reccsenő következményekkel járhat.

        Próbáljon meg egy feszes, merev, sérült vagy elöregedett gumiszalagot/hajgumit megnyújtani. Ugye, nem lepődik meg azon, hogy elszakad? Mért lenne ez másképp az Achilles-ínnal?

        Kik a legveszélyeztetettebbek?

        Az eddigiekből következően mindazok, akiknek izomzata és Achilles-ínja kötött, merev, tehát sérülékeny. Fentebb említett delikvenseink (a sportolást követő lazítást és nyújtást elhagyók, illetve magas sarkú cipőt viselők) mellett tehát

        • Az „újévi fogadalmasok”, akik a számítógépet és a televíziót hirtelen felindulásból futócipőre cserélik. Az erős terheléshez nem szokott, mindenfajta „karbantartást” nélkülöző, a járás során igénybevett, soha el nem lazított és meg nem nyújtott izmok és kötőszövet megfelelő felkészítés híján könnyen károsodhat, és bizony hosszas rehabilitációra számíthat a sportolni vágyó.
        • Ugyanígy említhetjük a középkorúakat, főképp, ha az „újévi fogadalmasok” táborába tartoznak, tehát edzetlen izmokkal vágnak bele az edzésbe. Az életkor előrehaladtával kötőszövetünk (ide tartoznak az ínak, tehát az Achilles-ín is) törvényszerűen veszít rugalmasságából, merevebbé, feszesebbé, ezáltal jóval sérülékenyebbé válik. Sajnos sokáig nem észleljük a kötőszövet struktúrájának változását, így könnyedén beleesünk a csapdába, hogy teljesítőképességünket tíz évvel azelőtti énünkéhez mérjük, azaz ugyanolyan mértékű terhelést adunk jóval kevésbé rugalmas kötőszövetünknek. 
        • A bemelegítés hiánya hasonlóképp drámaian fokozza az ín sérülésének esélyét, hisz az át nem melegített izom-ín apparátus feszesebb, merevebb, ezáltal jóval könnyebben sérül.
        • Nem meglepő módon a túlsúly is életveszélyes, hisz nagyobb mértékű izom összehúzódásra van szükség ahhoz, hogy képesek legyünk elrugaszkodni a talajtól járás, futás közben.
        • Mindazon - sajnos - tömegek, akiknek rossz a testtartása. Számítógép előtt ülve fejünket és vállunkat előreejtjük, s ha sokáig tartózkodunk ebben a pozícióban, izmaink alkalmazkodnak a megváltozott elvárásokhoz. A mellizmok és a nyak elülső izmai rövidülnek, a nyak hátulsó részének izmai, illetve a hát felső szakaszának izmai túlnyúlnak. Hamarosan azt vesszük észre, hogy már álló helyzetben is előretoljuk fejünket és előreejtjük vállainkat, azaz testsúlyunk előre helyeződik. Mindez azt jelenti, hogy a test hátulsó részén lévő izmoknak (köztük a vádli izomzatának is) jelentős többletmunkát kell végezniük ahhoz, hogy ne essünk orra.
        • Végezetül említsük meg a korábbi sérüléseket is. Minden egyes sérülés „gyengíti” a struktúrát. A bőr sérüléseihez hasonlóan a kötőszöveti sérülések is „heggel” gyógyulnak. A kötőszövet „hegei” jóval kevésbé rugalmasak az eredeti szövetnél, így minél több emléket őriz Achillesünk a múltból, annál nagyobb az újabb sérülések kialakulásának esélye, különösen akkor, ha a sérülés utáni rehabilitációra nem fordítottunk elegendő figyelmet. És akkor még nem beszéltünk a sérülések gyógyulását kísérő szöveti letapadásokról!

          

        Összefoglalva tehát, milyen tényezők fokozzák jelentősen a sérülésveszélyt?

        • az ismétlődő és/vagy tartós túlerőltetés
        • a bemelegítés hiánya
        • az edzéseket követő lazítás és nyújtás hiánya
        • az edzetlen izmok hirtelen terhelése
        • a helytelen testtartás
        • a nem megfelelő lábbeli
        • az életkor figyelmen kívül hagyása
        • korábbi sérülések
        • túlsúly

        Mikor gyanakodjon arra, hogy valami nem stimmel?

        • kőkemény a vádli és feszes az Achilles
        • enyhébb vagy erősebb fájdalmat érez az Achilles-ín területén, amely spicceléskor (rövidülés) és pipáláskor (nyújtás) fokozódik
        • beszűkül a mozgásterjedelem, mégpedig leginkább a lábfej visszafeszítésének (pipa) irányába
        • triggerpontok (fájdalmas csomók) tapinthatóak a vádli izomzatában
        • erős fájdalmat érez SMR hengerezés közben

        Mi a teendő Achilles sérülés esetén?

        Az Achilles-ín teljes szakadása szinte minden esetben műtéti indikáció, a részleges szakadás és a szövetkárosodás azonban jellemzően műtét nélkül is szépen gyógyítható a megfelelő (mozgás)terápiával. A kezelés célja az izom és a fascia rugalmasságának helyreállítása lazítással és nyújtással, illetve a későbbi szakaszban a megfelelő erősítéssel. A legcélravezetőbb azonban - mint mindig - a megelőzés:

        • Edzés előtt elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés, amely könnyed, dinamikus nyújtásokat is tartalmaz. A statikus nyújtás az erősítő edzés végére való!
        • Az edzéseket követően minden esetben figyeljen a megfelelő mennyiségű lazításra és nyújtásra! Először lazítsa el a feszes izmokat SMR hengerrel, majd következhet a statikus nyújtás. Amit szinte senki sem tud: ha a lazítást kihagyjuk, a stretching nem lesz hatékony, hisz a feszes izmokat nem lehet megnyújtani!
        • Ha sportolni kezd, óvakodjon a hirtelen, erős terhelésektől! Lassan, fokozatosan készítse fel a szervezetét! Az „újévi fogadalmasoknak” azt javaslom, hogy rehabilitációs végzettségű és szemléletű edző segítségével váltsanak életmódot! Internetről ellesve nem megy!
        • Bölcs döntés a következő lomtalanítás alkalmával megszabadulni a magas sarkú cipőktől. Alternatívaként az utált kolléganő is megajándékozható egy-egy tetszetősebb párral.
        • Vegye figyelembe, hogy 30 éves kor fölött csökken a kötőszövet (Achilles) rugalmassága, így óvatosabban terhelje a testét! Mindehhez komoly önkontroll (és testtudat) szükséges, hisz 30-40 évesen jellemzően még igencsak fittnek, fiatalnak, erőtől duzzadónak érezzük magunkat.
        • Legyen különösen elővigyázatos, ha korábban volt már Achilles-sérülése! Az ín őrzi a nyomokat, tehát jóval sérülékenyebb, mint gondolná!
        • Hát igen, a túlsúlytól bizony érdemes megszabadulni. Ha nem megy (ilyen is van), különösen óvatosan, kímélő üzemmódban eddzen!
        • Edzésprogramja legyen változatos, óvakodjon az egyoldalú terhelésektől! Hogy miért, arról hosszasabban értekeztem.

        Végül, de nem utolsó sorban: a kötőszövet (szakmai berkekben a fascia) különleges edzést igényel.  A fascia edzettsége határozza meg többek közt izmaink állapotát és testünk-lelkünk fiatalosságát (sőt, még ráncaink mennyiségét és mélységét is), tehát adja meg neki, ami jár! Szerencsére világszerte egyre terjedőben a funkcionális fascia tréning, azaz a kötőszövet speciális edzése, szívem szerint kötelezővé tenném mindenki számára.

        Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeutaForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeuta
        a Balance Gerincközpont és a Balance Medical Fitness Akadémia vezetője

        Módosítva: 2019.01.25 21:06, Megjelenés: 2018.01.25 18:56
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Férfiegészség

        Férfiegészség

        Balogh Mária, újságíró

        Óvjuk a férfiak egészségét szűrővizsgálattal, megelőzéssel!

        Magnéziumpótlás

        Magnéziumpótlás

        Szponzorált tartalom

        Rendszeres gyógyszerszedés esetén ajánlott extra magnéziumot is bevinni. (x)

        Hogyan maradjunk egészségesek és fiatalosak, avagy mi a csuda az a fascia?

        Ugye, Önnel is megtörtént már, hogy leesett az álla, mikor megtudta egy-egy ismerőse életkorát? Szomorú, milyen sokan látszanak jóval idősebbnek kronológiai (azaz valódi) életkoruknál, de szerencsére - ha ritkán is - előfordul, hogy valaki évtizedeket tagadhatna le. Vajon mi állhat a jelenség hátterében, azaz mitől maradunk csinosak és fiatalosak?

        Nyakrándulás okai, tünetei és kezelése

        Nyakrándulásról akkor beszélhetünk, ha a nyak egy izmának vagy szalagjának szálai hirtelen túl hosszúra nyújtódnak vagy kismértékben elszakadnak. A sérüléssel kapcsolatos panaszok intenzitása függ attól, hogy a nyak melyik részén jelentkezik, illetve a rándulás vagy szakadás mértékétől is.

        A bokatájéki sérülések

        A leggyakoribb sportsérülések a bokatájék sérülései. A nagy szám oka a felső ugróízület anatómiájában keresendő. Az ízületet a sípcsont és a szárkapocscsont végei által képzett bokavilla (ez az ízületi vápa) és az ugrócsont feje (ízületi fej) alkotja, külső és belső szalagrendszer stabilizálja.

        Hogyan kezelhető az izomhúzódás?

        Az izomhúzódás terápiájában elsősorban tüneti kezelésről beszélhetünk. Mivel izomhúzódáskor az izom szerkezete nem sérül, az izomszövet ép marad. Az izomhúzódás sokszor az izom kontrakció szabályozásában keletkezett zavar eredménye.

        Sportsérülések az atlétikában

        Az atlétika több különféle sportág összefoglaló neve. Mivel különböző sportágakról van szó, a sportolók sérülései is nagyon sokfélék lehetnek. Összegyűjtöttük az egyes versenyszámokra leginkább jellemző tipikus sportsérüléseket.

        Sportsérülések a kézilabdában

        A kézilabda egy intenzív sport, melyben nem ritka a játékosok egymással való ütközése sem. Melyek a sportágban a leggyakoribb sérülések, ezek hogyan előzhetők meg, és hogy kezelhetők? Milyen szerepet játszik a kitartás és az erőnlét a sérülések megelőzésében?

        Sportsérülések fajtái és kezelésük gyógymasszázzsal

        A sportolók körében gyakran fordulnak elő balesetek, sérülések. Versenysportoknál nagy szerepet kapnak a sportorvosok, traumatológusok, fizioterapeuták és a gyógymasszőrök, sportmasszőrök, akik sokat segítenek a sérülések kezelésben, a sportolók gyorsabb felépülésében.

        Mikor biztonságos újra sportolni sérülés után?

        Mikor biztonságos visszatérni a sporthoz egy sérülés után? Honnan tudhatjuk, hogy teljesen felépültünk? Mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, aki szenvedett már el valamilyen sérülést testmozgás közben. Lássuk, mik azok az irányelvek, amik segítségünkre lehetnek!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.