Rheumatoid arthritises betegek rehabilitációja

Rheumatoid arthritisben a rehabilitáció a kezelés szerves részét képezi. A gyógyszeres terápia csökkenti a gyulladást, de az ízületek és izomzat elváltozásait, a mozgásképesség fenntartását és az életminőség javítását rehabilitációs módszerekkel szükséges támogatni.

A rehabilitáció helye a rheumatoid arthritis kezelésében

A rheumatoid arthritis esetén az ízületi gyulladás az ízületek károsodásához, zsugorodásához, a mozgások beszűküléséhez, az izmok elgyengüléséhez vezet. Eleinte csak a munkavégzés során akadnak nehézségek, előrehaladott esetben a mindennapi teendők elvégzése is egyre nehezebbé válik.

A rehabilitáció célja az egyén számára a betegség által okozott funkciócsökkenés vagy -kiesés, a következményes tevékenység- és a társadalom életében való részvétel csökkenés lehetőség szerinti megszüntetése, vagy mértékének minimalizálása. A teljes fájdalommentesség és teljes funkció elérése sokszor nem kivitelezhető, mindazonáltal a részeredmények is pozitív változást hoznak a betegek életminőségében.

A rehabilitáció nem egyetlen kezelést jelent, hanem a betegség lefolyásához alkalmazkodva folyamatos szempont, amelyben szerepe van orvosi módszereknek, fizioterapiának, továbbá a beteg hétköznapi tevékenységeinek is. Ízületvédelem és napi szintű - állapotnak megfelelő - gyógytorna minden rheumatoid arthritises betegnek ajánlott. Előrehaladott esetben része a segédeszközök alkalmazása, illetve az ízületi funkciót javító műtétek is elérhetőek.

A teljesítőképesség felmérése

A betegség kimenetele változatos, kb. 10%-ban visszafejlődik, 30%-ban enyhe lefolyású, viszont a betegek 10 százalékában az ízületek károsodása a gyógyszeres terápia ellenére halad előre. Rehabilitációra minden RA-betegnek szüksége van, annak módja azonban függ a betegség fokozatáról, előrehaladásától, aktuális szakaszától, továbbá a beteg általános állapotától, panaszaitól.

Az állapotfelmérés a beteg kikérdezésével, fizikális vizsgálatával, a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokkal történik.

Az orvos általában megkérdezi a betegtől, hogy 1-10-ig terjedő skálán milyen erősnek érzi a fájdalmát, ez az úgynevezett vizuális analóg skála (VAS). Az alapján, hogy mennyi ideig tart a reggeli ízületi merevség, mennyire érzi gyulladtnak az ízületeit, milyen erős fájdalmat érez, mennyire tudja ellátni a munkáját vagy az otthoni teendőket, következtetni lehet az ízületi gyulladás mértékére.

A fizikális vizsgálat része a beteg izmainak és teljesítőképességének a felmérése.

Rehabilitáció a betegség különböző szakaszaiban

Egy olyan, hullámzó lefolyású betegség esetén, mint a rheumatoid arthritis, a rehabilitáció nem egyszeri feladat, hanem a rosszabb periódusok után ismételten szükség van rá. A funkciócsökkenést kezdetben a fájdalom és a duzzanat, később a kialakuló deformitások okozzák. Javításában tervszerűen kell alkalmazni a különböző eljárásokat.

A rosszabb időszakokban (relapszus) a kezelési tervben szükség esetén a gyógyszerek módosítása, helyileg adott gyulladáscsökkentő injekciók, fizikoterápia (pl. 4 rekeszes galván, stabil galván, laser besugárzás, stb.), gyógytorna, otthon is alkalmazható borogatás, jegelés, gyógyszeres pakolás szerepel.

A jobb időszakban (remisszió) előtérbe kerül a naponta rendszeresen végzett gyógytorna.

Mindig érvényes az ízületvédelmi szabályok betartása. A mindennapokban számos olyan apró módszer alkalmazható, amellyel az ízületek megerőltetése nélkül is el lehet látni hétköznapi tevékenységeket.

Tovább Életviteli javaslatok rheumatoid arthritisszel élőknek

Mit kell tudni a gyógytornáról?

A rehabilitációs kezelésben kiemelkedő jelentőségű a gyógytorna. Az ízületek állapotától függően aktív vagy passzív tornát alkalmaznak, megtanítják az önállóan végezhető gyakorlatokat, melyeket a betegnek naponta többször is el kell végeznie.

Ha az ízületek gyulladtak a torna fokozhatja a fájdalmat, ezért inkább azok pihentetése szükséges, de a rövid ideig tartó mozgatás ilyenkor is elengedhetetlen, azért hogy elkerüljük azok zsugorodását. Az ízületeket csak addig és olyan módon mozgassuk, hogy az ne okozzon fájdalmat.

Az ízület tehermentesített kezelésére a vízi torna kiválóan alkalmas, főleg ha gyógyvízben történik. Mivel a vízben a mozgás könnyebb, az itt végzett torna kevésbé okoz fájdalmat.

A gyógyvizes kezelések (balneoterápia) során fokozatosan kell növelni a vízben töltött időt, és forró vízben nem javasolt hosszú időt eltölteni, mert begyulladhatnak az ízületek. A betegség gyulladásos szakában a gyógyfürdő nem ajánlott.

Fizioterápia a fájdalom csillapítására

A fizioterápia különböző típusai a fájdalom csillapítására, keringésjavításra, az izmok erősítésére, a kontraktúrák (izmok kötőszövetes átalakulása) oldására szolgálnak.

Az elektromos kezelések fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatásúak, az izmok vérellátását fokozzák, azonban ha a kezelés során a fájdalom fokozódik, nem érdemes erőltetni. Iontoforézis során gyulladáscsökkentő kenőcsöket és géleket alkalmazhatunk, amelyek a bőrhöz közel fekvő ízületekbe (kéz kisízületek, térd, csukló) is bejutnak. A fájdalmas izomgörcsök oldására a mentol- és kámfortartalmú kenőcsök hatékonyak, melyek fokozzák a bőr és az alatta fekvő izomzat vérkeringését.

Ergoterápia

Az ergoterápia lényege, hogy a beteg segédeszközök segítségével megtanulja a deformált ízületeit helyesen használni, úgy hogy ne károsítsa tovább azok állapotát. A segédeszközök stabilizálják, tehermentesítik az ízületeket.

Ilyen a bot, vagy más járást segítő eszköz, melytől sok beteg idegenkedik, pedig lehet, hogy csak átmenetileg szükséges a használata.

Az ízületek stabilizálására és nyugalomba helyezésére többféle sín és tok létezik, melyek megakadályozzák az ízület további deformálódását.

Forgalomban vannak olyan ergonómiai segédeszközök, melyek segítik a mindennapi tevékenységek elvégzését. Ilyen például a kulcsfordító (lásd a képen), amely az erőkart megnövelve kisebb ízületi terheléssel teszi lehetővé a kulcsok elfordítását a zárban. A vastagított nyelű késekkel kevésbé kell megszorítani azok markolatát. Léteznek univerzális kupak- és fedőnyitók, cipzárhúzók stb. is.

Orvosi rehabilitáció

A rheumatoid arthritis előrehaladásának megakadályozásában, illetve lassításában orvosi beavatkozások és műtétek is szerepet játszhatnak. Ilyen lehet az ízületi folyadék lecsapolása, az ízületi injekció beadása, a synovectomia (a gyulladt ízületi belhártya műtéti eltávolítása).

Fontos a szövődmények és társbetegségek (pl. csontritkulás, szívbetegségek) szűrése és megfelelő kezelése.

A kezelés nélkülözhetetlen részét képezik továbbá a pszichoterápia és a szociális gondozás is.

Várható eredmények

A rheumatoid arthritis lefolyása változó, számos egyéni tényezőn is múlik, hogy a beteg szervezete hogyan reagál a terápiára. Rehabilitáció segítségével azonban kedvezőbb eredmények, jobb életminőség várható, mint kizárólag gyógyszeres kezeléssel.

• Javul a fizikai teljesítőképesség, kevesebb és kisebb fokú az ízületi merevség, csökken a fáradékonyság.
• Lassabb strukturális károsodás: a rehabilitációs program követésével csökken a maradandó deformitások kialakulásának kockázata.
• Önállóság nagyobb fokú megtartása: a beteg képes marad saját maga ellátására, a háztartási és munkahelyi feladatok elvégzésére.

A rehabilitáció eredményesebb, ha a betegség felismerése és a kezelés megkezdése már a korai szakaszban megtörtént, ha jól beállított gyógyszeres terápia mellett zajlik, illetve ha az érintett beteg rendszeresen végzi az ajánlott gyakorlatokat.

Együttműködés szükséges a sikeres rehabilitációhoz

A megfelelő rehabilitációs terv kidolgozásának első lépése a kontrollvizsgálatokon való részvétel és a betegség állapotának reális felmérése. Az előírt gyógyszeres kezelés és rehabilitáció követése ugyancsak fontos az eredményhez, a kezelési terv esetleges módosításához. Mindehhez az orvos és a beteg szoros együttműködése szükséges, az őszinte kommunikáció során sok, megoldhatatlannak látszó problémát is ki lehet küszöbölni.

Fontos a munkaképesség mielőbbi visszaállítása, és a munkahellyel együtt minél további megtartása. Érdemes kezelőorvosát tájékoztatni munkakörülményeiről, arról, hogy mit tud a legnehezebben elvégezni, hogy közös tervet dolgozhassanak ki ennek lehetőség szerinti megoldására. Munkaadójával is meg kell beszélnie azt, hogy milyen apró változtatások illetve segítség kell ahhoz, hogy munkáját továbbra is el tudja látni.

Együtt mindig könnyebb, érdemes megkeresni a lakóhelyhez közeli betegszervezetet vagy egy online csoportot, ahol hasonló problémákkal küzdő emberek tapasztalatcseréjére van lehetőség.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Ortutay Judit reumatológus