• Az arthritis psoriatica

        Dr. Bálint Anita
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Az arthritis psoriatica (AP) egy krónikus szisztémás gyulladásos reumatológiai megbetegedés, melyben az ízületek gyulladása (arthritis) a bőr betegségével - psoriasisos elváltozásával - társul.

        Az ízületi gyulladás arthritis psoriartica esetén többnyire aszimmetrikus, és számos formában a kézujjak végízületeinek érintettségével jár. A gerincízületek gyulladása a férfiakra, míg a kezek vagy a lábak kis ízületeié (utolsó ujjpercek) a nőkre jellemzőbb. A psoriasis a népesség 1-2 százalékát érinti, ezen belül 10 százalékban (0,2-40 százalék) jelentkezik arthritis psoriatica. A férfi-nő arány körülbelül ugyanolyan, a betegség leggyakrabban 20-40 éves korban lép fel.

        A pikkelysömörről

        5/1 A pikkelysömör tünetei
        5/2 A pikkelysömör típusai
        5/3 A pikkelysömör kialakulásának okai és kezelése
        5/4 Pikkelysömör betegségben szenvedők étrendje
        5/5 Életmódtippek pikkelysömörben szenvedőknek

        A betegség kialakulásának története

        Az első feljegyzések a betegségről az V. századból származnak, amikor is a "bibliai lepra" néven illették, terápiaként pedig a kolostorba küldést alkalmazták. A betegséget egészen a XIX. század végéig a lepra egyik formájának tekintették. Majd 1979-ben egy véletlen megfigyelés során jöttek rá arra, hogy a csontvelő átültetésben részesült betegek cyclosporin kezelése során, meggyógyult a psoriasisos bőrbetegség.

        Ettől kezdve vált széles körben elfogadottá a psoriasis, mint immun-mediált kórkép. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag fogékony egyéneknél (családi halmozódás), valamilyen külső tényező (pl.: fertőzés, elhízás, dohányzás, életmód, stressz, gyógyszerek, vegyszerek) válthatja ki az immunrendszer hibás működését, és ezzel együtt a betegséget. Ezek a külső tényezők a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszanak.

        Rizikófaktorok

        Érdemes tudni, hogy három psoriasisos betegből egynek biztosan van psoriasisos rokona. Ha az egyik szülő psoriasisos, a gyerekeknek 10 százalék esélyük van a betegségre, míg ha mindkét szülő érintett, úgy az esély 50 százalékra növekszik.

        Hirdetés

        Az arthritis psoriatica tünetei

        Az alábbi panaszok esetén feltétlenül gondolni kell az arthritis psoriatica diagnózisára:

        • legalább három hónapja fennálló, leginkább az éjszakai-hajnali órákban jelentkező, bemozgatásra enyhülő derékfájdalom, mely főleg 40 éves kor előtt jelentkezik.
        • a kéz utolsó percein vagy az alsó végtagokon aszimmetrikusan jelentkező ízületi gyulladás.
        • az ínak, szalagok tapadási helyein (például Achilles-ín) terheléskor vagy nyomásra jelentkező fájdalom.
        • körmökön fellépő pikkelysömör.
        • a kéz- vagy a lábujjak egészében való duzzanata (kolbászujj).

        Az arthritis psoriatica jellegzetesen társul egyéb, nem mozgásszervi szövődményekkel, úgymint a szív, a szívbillentyűk, a nagy erek, a bőr, a bélrendszer vagy a szem gyulladása.

        Diagnosztizálás

        A kórkép diagnosztikája, kezelése és a betegség nyomon követése a bőrgyógyász és a reumatológus szakorvos feladata. Az AP kórisméjét az elfogadott kritériumrendszerrel igazolni kell. 

        A betegségnek több alcsoportja is ismert. A diagnózis felállítása során fontos a kórtörténet, a panaszok, a fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok valamint a képalkotó vizsgálatok eredményeinek összegzése.

        Hogyan kezelhető a betegség?

        Krónikus gyulladásos betegség, így időben felismerve, és megfelelő kezeléssel megelőzhető az ízületek tartós károsodása. A terápia célja a beteg teljes tünetmentességének elérése.

        Fontos a környezeti tényezők befolyásolása!

        A fertőzések megelőzése, a stressz kerülése vagy megfelelő megküzdési stratégiák, a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, az egészséges, zsírszegény táplálkozás, és elhízott betegnél a testsúly csökkentése is, emellett a megfelelő bőrápolás, fénykezelés (UVB vagy UVA) és a kozmetikumok használata elengedhetetlen.

        Ízületi panaszok esetén a mozgásterápia, nyugalomba helyezés, meleg- vagy hidegkezelés lehet hasznos. Ritkán sebészi kezelésre is sor kerülhet. A gyógyszeres terápia során nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID), szteroidkészítmények, immunológiai reakciókat módosító bázisterápiás szerek (DMARD) és biológiai terápia (BDMARD) alkalmazható.

        Olvasson tovább! A leggyakoribb reumás betegségek és tüneteik

        Dr. Bálint Anita, reumatológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Módosítva: 2020.07.06 05:06, Megjelenés: 2017.05.16 05:21
      • Cikkajánló

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        Szúnyogcsípés

        Szúnyogcsípés

        B. M., szakfordító

        A szúnyogcsípés veszélyei és megelőzése. Hogyan kerülheti el a szúnyogcsípést?

        Kijárási korlátozás - Otthoni torna a derékfájás és hátfájás ellen

        A koronavírus miatt már nemcsak a napi nyolc óra munkát töltjük számítógép előtt, hanem a teljes napunkat, hiszen szinte mindent online intézünk: a bevásárlást, a barátokkal történő kapcsolattartást, de még a gyermekünk házi feladatát is a laptopon készítjük el. Az állandó ülés miatt még olyan embereknél is előfordulhat derék-, illetve hátfájdalom, akik korábban nem ismerték ezt az érzést. Milyen gyakorlatok segíthetnek a fájdalom enyhítésében?

        Izombiopszia - Mikor és hogyan történik?

        A biopszia egy olyan orvosi eljárás, amelynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el a betegség meghatározása, diagnózis felállítása érdekében. Mikor van szükség izombiopsziára, és hogyan történik?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.