• Az arthritis psoriatica

        Dr. Bálint Anita
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Az arthritis psoriatica (AP) egy krónikus szisztémás gyulladásos reumatológiai megbetegedés, melyben az ízületek gyulladása (arthritis) a bőr betegségével - psoriasisos elváltozásával - társul.

        Az ízületi gyulladás arthritis psoriartica esetén többnyire aszimmetrikus, és számos formában a kézujjak végízületeinek érintettségével jár. A gerincízületek gyulladása a férfiakra, míg a kezek vagy a lábak kis ízületeié (utolsó ujjpercek) a nőkre jellemzőbb. A psoriasis a népesség 1-2 százalékát érinti, ezen belül 10 százalékban (0,2-40 százalék) jelentkezik arthritis psoriatica. A férfi-nő arány körülbelül ugyanolyan, a betegség leggyakrabban 20-40 éves korban lép fel.

        A betegség kialakulásának története

        A pikkelysömörről

        5/1 A pikkelysömör tünetei
        5/2 A pikkelysömör típusai
        5/3 A pikkelysömör kialakulásának okai és kezelése
        5/4 Pikkelysömör betegségben szenvedők étrendje
        5/5 Életmódtippek pikkelysömörben szenvedőknek

        Az első feljegyzések a betegségről az V. századból származnak, amikor is a "bibliai lepra" néven illették, terápiaként pedig a kolostorba küldést alkalmazták. A betegséget egészen a XIX. század végéig a lepra egyik formájának tekintették. Majd 1979-ben egy véletlen megfigyelés során jöttek rá arra, hogy a csontvelő átültetésben részesült betegek cyclosporin kezelése során, meggyógyult a psoriasisos bőrbetegség.

        Ettől kezdve vált széles körben elfogadottá a psoriasis, mint immun-mediált kórkép. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag fogékony egyéneknél (családi halmozódás), valamilyen külső tényező (pl.: fertőzés, elhízás, dohányzás, életmód, stressz, gyógyszerek, vegyszerek) válthatja ki az immunrendszer hibás működését, és ezzel együtt a betegséget. Ezek a külső tényezők a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszanak.

        Rizikófaktorok

        Érdemes tudni, hogy három psoriasisos betegből egynek biztosan van psoriasisos rokona. Ha az egyik szülő psoriasisos, a gyerekeknek 10 százalék esélyük van a betegségre, míg ha mindkét szülő érintett, úgy az esély 50 százalékra növekszik.

        Hirdetés

        Az arthritis psoriatica tünetei

        Az alábbi panaszok esetén feltétlenül gondolni kell az arthritis psoriatica diagnózisára:

        • legalább három hónapja fennálló, leginkább az éjszakai-hajnali órákban jelentkező, bemozgatásra enyhülő derékfájdalom, mely főleg 40 éves kor előtt jelentkezik.
        • a kéz utolsó percein vagy az alsó végtagokon aszimmetrikusan jelentkező ízületi gyulladás.
        • az ínak, szalagok tapadási helyein (például Achilles-ín) terheléskor vagy nyomásra jelentkező fájdalom.
        • körmökön fellépő pikkelysömör.
        • a kéz- vagy a lábujjak egészében való duzzanata (kolbászujj).

        Az arthritis psoriatica jellegzetesen társul egyéb, nem mozgásszervi szövődményekkel, úgymint a szív, a szívbillentyűk, a nagy erek, a bőr, a bélrendszer vagy a szem gyulladása.

        Diagnosztizálás

        A kórkép diagnosztikája, kezelése és a betegség nyomon követése a bőrgyógyász és a reumatológus szakorvos feladata. Az AP kórisméjét az elfogadott kritériumrendszerrel igazolni kell. 

        A betegségnek több alcsoportja is ismert. A diagnózis felállítása során fontos a kórtörténet, a panaszok, a fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok valamint a képalkotó vizsgálatok eredményeinek összegzése.

        Hogyan kezelhető a betegség?

        Krónikus gyulladásos betegség, így időben felismerve, és megfelelő kezeléssel megelőzhető az ízületek tartós károsodása. A terápia célja a beteg teljes tünetmentességének elérése.

        Fontos a környezeti tényezők befolyásolása!

        A fertőzések megelőzése, a stressz kerülése vagy megfelelő megküzdési stratégiák, a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, az egészséges, zsírszegény táplálkozás, és elhízott betegnél a testsúly csökkentése is, emellett a megfelelő bőrápolás, fénykezelés (UVB vagy UVA) és a kozmetikumok használata elengedhetetlen.

        Ízületi panaszok esetén a mozgásterápia, nyugalomba helyezés, meleg- vagy hidegkezelés lehet hasznos. Ritkán sebészi kezelésre is sor kerülhet. A gyógyszeres terápia során nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID), szteroidkészítmények, immunológiai reakciókat módosító bázisterápiás szerek (DMARD) és biológiai terápia (BDMARD) alkalmazható.

        Olvasson tovább! A leggyakoribb reumás betegségek és tüneteik

        Dr. Bálint Anita, reumatológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

        Módosítva: 2019.07.06 04:06, Megjelenés: 2017.05.16 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Zsíros a bőre? Így ápolja!

        Zsíros a bőre? Így ápolja!

        Peterman Krisztina

        A zsíros bőr ápolásának kulcsa, hogy megtaláljuk az egyensúlyt és kiderítsük az okokat.

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        Nem minden fejfájás migrén. De mitől migrén a migrén? Mutatjuk! (x)

        Sportsérülések - És a rehabilitáció hol marad?

        Gyakran mesélik ismerősök - sportolók és átlagemberek -, hogy kificamodott a bokájuk/eltört a karjuk/részlegesen szakadt az Achilles-ín stb., begipszelték, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszert kaptak és most pihentetniük kell a sérült testrészt. Alig várom a folytatást, ez azonban az esetek nagy részében elmarad. Ha rákérdezek, hogy valóban ennyiből áll-e a terápia, a válasz általában az, hogy: Igen. Miért, mi másra lenne még szükség?... Nos, egyetlen aprócska dologra, valódi, teljes értékű rehabilitációra.

        A sok állással járó életmód veszélyei

        A sok állással járó életmódból fakadóan többféle betegség vagy tünet is jelentkezhet. Ez igaz a sok állásra, valamint a sok sétálásra és a sok futásra is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.