Az arthritis psoriatica

Dr. Bálint Anita
Szerző: WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus

Az arthritis psoriatica (AP) egy krónikus szisztémás gyulladásos reumatológiai megbetegedés, melyben az ízületek gyulladása (arthritis) a bőr betegségével - psoriasisos elváltozásával - társul.

Az ízületi gyulladás arthritis psoriartica esetén többnyire aszimmetrikus, és számos formában a kézujjak végízületeinek érintettségével jár. A gerincízületek gyulladása a férfiakra, míg a kezek vagy a lábak kis ízületeié (utolsó ujjpercek) a nőkre jellemzőbb. A psoriasis a népesség 1-2 százalékát érinti, ezen belül 10 százalékban (0,2-40 százalék) jelentkezik arthritis psoriatica. A férfi-nő arány körülbelül ugyanolyan, a betegség leggyakrabban 20-40 éves korban lép fel.

A pikkelysömörről

5/1 A pikkelysömör tünetei
5/2 A pikkelysömör típusai
5/3 A pikkelysömör kialakulásának okai és kezelése
5/4 Pikkelysömör betegségben szenvedők étrendje
5/5 Életmódtippek pikkelysömörben szenvedőknek

A betegség kialakulásának története

Az első feljegyzések a betegségről az V. századból származnak, amikor is a "bibliai lepra" néven illették, terápiaként pedig a kolostorba küldést alkalmazták. A betegséget egészen a XIX. század végéig a lepra egyik formájának tekintették. Majd 1979-ben egy véletlen megfigyelés során jöttek rá arra, hogy a csontvelő átültetésben részesült betegek cyclosporin kezelése során, meggyógyult a psoriasisos bőrbetegség.

Ettől kezdve vált széles körben elfogadottá a psoriasis, mint immun-mediált kórkép. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag fogékony egyéneknél (családi halmozódás), valamilyen külső tényező (pl.: fertőzés, elhízás, dohányzás, életmód, stressz, gyógyszerek, vegyszerek) válthatja ki az immunrendszer hibás működését, és ezzel együtt a betegséget. Ezek a külső tényezők a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszanak.

Rizikófaktorok

Érdemes tudni, hogy három psoriasisos betegből egynek biztosan van psoriasisos rokona. Ha az egyik szülő psoriasisos, a gyerekeknek 10 százalék esélyük van a betegségre, míg ha mindkét szülő érintett, úgy az esély 50 százalékra növekszik.

Az arthritis psoriatica tünetei

Az alábbi panaszok esetén feltétlenül gondolni kell az arthritis psoriatica diagnózisára:

  • legalább három hónapja fennálló, leginkább az éjszakai-hajnali órákban jelentkező, bemozgatásra enyhülő derékfájdalom, mely főleg 40 éves kor előtt jelentkezik.
  • a kéz utolsó percein vagy az alsó végtagokon aszimmetrikusan jelentkező ízületi gyulladás.
  • az ínak, szalagok tapadási helyein (például Achilles-ín) terheléskor vagy nyomásra jelentkező fájdalom.
  • körmökön fellépő pikkelysömör.
  • a kéz- vagy a lábujjak egészében való duzzanata (kolbászujj).

Az arthritis psoriatica jellegzetesen társul egyéb, nem mozgásszervi szövődményekkel, úgymint a szív, a szívbillentyűk, a nagy erek, a bőr, a bélrendszer vagy a szem gyulladása.

Diagnosztizálás

A kórkép diagnosztikája, kezelése és a betegség nyomon követése a bőrgyógyász és a reumatológus szakorvos feladata. Az AP kórisméjét az elfogadott kritériumrendszerrel igazolni kell.

A betegségnek több alcsoportja is ismert. A diagnózis felállítása során fontos a kórtörténet, a panaszok, a fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok valamint a képalkotó vizsgálatok eredményeinek összegzése.

Hogyan kezelhető a betegség?

Krónikus gyulladásos betegség, így időben felismerve, és megfelelő kezeléssel megelőzhető az ízületek tartós károsodása. A terápia célja a beteg teljes tünetmentességének elérése.

Fontos a környezeti tényezők befolyásolása!

A fertőzések megelőzése, a stressz kerülése vagy megfelelő megküzdési stratégiák, a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, az egészséges, zsírszegény táplálkozás, és elhízott betegnél a testsúly csökkentése is, emellett a megfelelő bőrápolás, fénykezelés (UVB vagy UVA) és a kozmetikumok használata elengedhetetlen.

Ízületi panaszok esetén a mozgásterápia, nyugalomba helyezés, meleg- vagy hidegkezelés lehet hasznos. Ritkán sebészi kezelésre is sor kerülhet. A gyógyszeres terápia során nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID), szteroidkészítmények, immunológiai reakciókat módosító bázisterápiás szerek (DMARD) és biológiai terápia (BDMARD) alkalmazható.

Olvasson tovább! A leggyakoribb reumás betegségek és tüneteik

Dr. Bálint Anita, reumatológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Ülni vagy állni? Melyik...

Azzal a kijelentéssel, hogy az ülőmunka káros az egészségre, ma már talán senki sem vitatkozik (csak én! Vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy...

Ízületek egészségének...

Az ízületeink védelmére már fiatal középkortól érdemes gondolni, hogy egészségük minél tovább megmaradjon. Legyen szó akár hobbi-, akár...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.