A változókori súlygyarapodás

A legtöbb nő testsúlya az életkor előrehaladtával valamilyen mértékben növekszik. Talán könnyebb az elhízást megelőzni, ha tisztában vagyunk vele, hogy milyen okok vannak a háttérben, amik megnehezítik a változókorú nők súlykontrollját. Lássuk, mik lehetnek ezek a nehezítő tényezők!

A változókori testsúlyt befolyásoló tényezők

Az ösztrogén csökkenő szérumszintje

Az ösztrogén a legfontosabb női nemi hormon, a nők termékeny időszakában a szervezet működését komplex, összetett módon befolyásolja, segíti. Felelős a termékenységért, a ciklusos női hormonális működés egy részéért, a csontok egészségéért, a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért, és a zsíranyagcsere megfelelő működéséért is. Utóbbiba beletartozik a megfelelő koleszterinszint fenntartása és a testösszetétel befolyásolása egyaránt.

A menopauzát megelőző időszakban (amit perimenopauzának hívunk) az ösztrogén szintje csökkenni kezd. Ennek a következménye az, hogy megváltozik a testfelépítés, testösszetétel, emelkedik a testzsír százalékos aránya. Önmagában az ösztrogénszint megváltozása nem felelős a testsúlynövekedésért, hanem a zsírlerakódások eloszlását befolyásolja: a zsírpárnák elsősorban a has körül, és nem a csípőn vagy a combon fognak megjelenni.

A hasi zsír (zsigeri zsír) egészségügyi szempontból veszélyesebb, mivel szorosabb összefüggésben van az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és más szív-érrendszeri betegségek kialakulásával.

A természetes öregedési folyamat

Ahogy a szervezet idősödik, úgy változik a működése, és az egyes szervek felépítése is. Ezek a folyamatok nem magával a menopauzával vannak összefüggésben, de időben egybe esik a változókori hormonális változás, valamint az életkor növekedése miatt kialakuló élettani változás.

Jellemző, hogy az életkor növekedésével a test veszít az izomtömegéből (szarkopénia), és ezzel párhuzamosan növekszik a zsírszövet aránya, azaz nő a testzsírszázalék. Az izomveszteség miatt csökken az alapanyagcsere szintje (akinek kisebb az izomzata, annak kevesebb az energiafelhasználása is), ezért változatlan táplálkozás mellett fokozódik a zsírlerakódás. A "lassabb anyagcsere" nem elkerülhetetlen változókori folyamat, hanem elsősorban az izomtömeggel és a fizikai aktivitás szintjével függ össze.

Genetikai adottságok

Bizony, az a fránya genetika, megint erre hivatkozunk... Nem árt tudni, hogy akinek a szülei, nagyszülei hajlamosabbak voltak a hasi elhízásra, nagyobb valószínűséggel fognak ők maguk is erre a testrészre hízni. A genetikai adottság azonban csak a hajlamot és a zsírlerakódás tipikus helyét jelöli ki. A zsírpárnák kialakulása mindig az energiaegyensúly, azaz a bevitt és felhasznált energia egyenlege határozza meg. Jó ezt észben tartani, és amikor eljön az idő, még nagyobb odafigyeléssel kordában tarthatják a súlygyarapodásukat.

Az életmód megváltozása

Nemcsak a nőknek és nemcsak a menopauza idején változik meg az életmódja, hanem minden idősödő embernél jelentkezhet a fizikai aktivitás csökkenése. Nem mindenkire igaz természetesen, de sokan az életkor növekedésével - például különböző betegségek és mozgásszervi panaszok , vagy a hétköznapi kötelezettségek csökkenése miatt - sokkal kevesebb testmozgást hagynak meg a mindennapjaikban. Ez a gyakori jelenség tovább ront a fent leírt folyamatokon, és egyrészt súlygyarapodáshoz vezethet, másrészt hozzájárul az izomtömeg további csökkenéséhez és a testösszetétel kedvezőtlen irányú változásához.

Megváltozott alvási szokások

A normál testsúly fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Azok az emberek, akiknek az alvásmintája rendszertelen, és nem alszanak megfelelő óraszámot, hajlamosabbak az elhízásra. A menopauza idején nagyon sok nő küzd alvászavarral, kevesebbet, és rosszabb minőségben alszanak. Az idősebb életkorban ez jellemző lehet mindenkire valamilyen mértékben, de a nőknél a változókori panaszok miatt fokozott a kockázat - gondoljunk csak a hőhullámokra vagy a hangulati zavarokra. Az elégtelen alvásnak gyakran rendszertelen étkezés, nassolás a következménye, így több a feleslegesen bevitt kalóriák száma is.

Mi a következménye a változókori súlygyarapodásnak?

Amennyiben növekszik a testsúly, illetve átalakul a testösszetétel és megnő a hasi zsír mennyisége, mindenki esetében növekszik számos betegség kockázata. Nemcsak a változókorban lévő hölgyek, hanem fiatalabbak és férfiak esetében is magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség, légzési problémák jelentkezhetnek. Mindezek mellett a nagy súlyfelesleg és elsősorban a hasi zsír bizonyos daganattípusok előfordulási gyakoriságát is növeli, ilyen a vastagbélrák, illetve nőknél az emlőrák vagy a méhnyálkahártya rákos elváltozása is.

Az emlőrák és a súlyfelesleg kapcsolata

A súlyfelesleg menopauza utáni kialakulása hajlamosít az emlőrák kialakulására. A fiatal felnőttkorban (18-24 éves kor körül) elkezdődött súlygyarapodás csökkenti a menopauza előtt jelentkező emlőrák előfordulási valószínűségét, a menopauza beálltával azonban ez a „védő” funkció eltűnik, és a menopauza utáni túlsúly már fokozza az emlő rosszindulatú daganatos betegségeinek a megjelenését. A 35-44 éves kor körül kezdődő testsúlynövekedés már nem befolyásolja a menopauza előtt kialakuló emlőrák kockázatát, ellenben a menopauza utáni kockázatot már növelni fogja.

A túlsúly és a menopauza tüneteinek kapcsolata

Megfigyelték azt az összefüggést, hogy a túlsúlyos nők körében a menopauza egyes tünetei később és enyhébb formában jelentkeznek. Ennek az az oka, hogy a zsírszövetben is termelődik ösztrogén, ami bizonyos mértékig ellensúlyozza a változókori hormonszint-csökkenésből fakadó panaszokat.

Fontos azonban tudni, hogy a túlsúly nem tolja ki a menopauza bekövetkezésének időpontját, nem szüntet meg minden panaszt, továbbá a menopauza után növeli az emlőrák előfordulási gyakoriságát. Éppen ezért inkább legyenek erőteljesebb, vagy kicsit hosszabb ideig tartó tüneteink a menopauza körüli időszakában, minthogy növeljük az emlőrák kockázatát a felszaladó súlyfelesleggel.

Mire kell menopauza körüli időszakban figyelni, hogy kedvezőbb legyen a testsúlyunk és testösszetételünk?

Még a menopauza előtt építsék be (ha eddig még nem tették volna) a rendszeres testmozgást az életükbe. Próbálják meg a mindennapi aktivitást tudatosan megőrizni rendszeres sétákkal, kertészkedéssel, ha lehetőség van rá, lépcsőzéssel, és ha szükséges, újonnan elkezdett mozgásformákkal, ilyen lehet például a jóga. Kiemelten hasznos az erősítő edzés bevezetése, törekedni kell az időskori izomtömegvesztés megakadályozására. Az izomzat megőrzése egyszerre járul hozzá az alapanyagcsere magasabb szintjével a testsúlynövekedés megakadályozásához, a kedvezőbb testzsírszázalék eléréséhez, továbbá számos menopauza után gyakoribbá váló betegség és baleseti sérülés megelőzéséhez.

A menopauza beköszöntével táplálkozásukban tudatosan figyeljenek arra, hogy az étkezések kalóriatartalma valamennyivel alacsonyabb legyen. Fordítsanak kiemelt figyelmet az élelmiszerekhez hozzáadott cukor mennyiségére, az elfogyasztott szénhidrátok legyenek lassan felszívódóak. A fehérjebevitel (tejtermékek, hüvelyesek, baromfihús és hal) növelése hozzájárul az izomzat megőrzéséhez, megkönnyíti a jóllakottság-érzés kialakulását, ezáltal az elfogyasztott ételek mennyiségének csökkentését.

A változókori hormonterápia több orvosi szempontot mérlegelő döntés eredménye, de amennyiben orvosával közösen annak alkalmazása mellett döntenek, sok esetben kedvező hatással van a testzsírszázalékra és mérsékelheti a hasi elhízást. Önmagában a horponpótló terápiától azonban nem várható fogyás.

Csökkentse az alkoholfogyasztást, ami jelentős tényező a kalóriabevitelben is, és mindenképpen próbáljon meg odafigyelni a megfelelő minőségű és mennyiségű alvásra.

Kapcsolódó Változókor: testsúlygyarapodás, alvászavarok és a ciklus változásai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász