Egészséges életmóddal jelentősen csökkenthető a mellrák kockázata
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta frissítve:
A mellrák a nők 12 százalékánál alakul életük során. Bár az életkor és az öröklött hajlam szerepe meghatározó, az egészséges életet élők még akkor is védettebbek, ha a betegségnek van családi előzménye.
Mellrák: gének vagy életmód?
Epidemiológiai adatok szerint az összes emlődaganatos eset többségének (70-80%) hátterében nem azonosítható sem mellrákra hajlamosító génmutáció, sem családi halmozódás. A genetikai eredetű hajlam jelentős rizikónövelő tényező, a legjelentősebb az BRCA1/BRCA2 génmutáció, illetve ha valaki egyenesági rokonai között több mellrákos megbetegedés is történt, ezek a kockázati tényezők azonban a nők kisebb részét érintik. Az esetek döntő többségénél nem genetikai tényezőkre vezethető vissza a mellrák kialakulása.
A genetikai háttérrel nem rendelkező esetekben meghatározó az életkor szerepe (az esetszám már 30 év felett növekedésnek indul, de legtöbbször 50 éves életkor fölött alakul ki), továbbá olyan tényezők, melyek az ösztrogénkitettség időtartamának növekedését okozzák egy nő élete során (korai pubertás, gyermektelenség, késői menopauza, ösztrogénpótló kezelések), ugyanakkor ezeken felül a legfontosabb rizikótényezők mind életmódunkkal, szokásainkkal függnek össze.
Az életmódi tényezők jelentősége genetikai hajlam esetén is ugyanúgy fennáll. A mellrák kialakulása nem vezethető vissza egyetlen kiváltó okra, többtényezős folyamat, amelyben hormonális-, anyagcsere- és gyulladásos mechanizmusok egyaránt szerepet játszanak. Ezért az emlődaganat-hajlammal élő nők is mérsékelhetik a betegség kockázatát egészséges életmóddal, sőt számukra különösen fontos a megelőzés.
| Egy vizsgálat eredményei |
| A New York-i University of Rochester Medical Center kutatói 85 000 menopauzán átesett, 50 és 79 év közötti nőt vontak be a vizsgálatukba. A nők egészségi állapotának nyomon követésével azt figyelték meg, hogy a mellrák kialakulását milyen mértékben befolyásolta az, ha családjukban volt 45 év feletti mellrákos megbetegedés, illetve hogy milyen mértékben követték a szakemberek életmódajánlásait: heti legalább 100 perc közepesen intenzív testmozgás, normál testsúly, legfeljebb egy adag alkohol (pl. 1 dl bor) naponta. A következő 5,4 év során az alábbiak arányokban alakult ki mellrák az egyes csoportokban:
Az eredményekből az derült ki, hogy az egészséges életmód akkor is védettséget nyújt a mellrák ellen, ha valaki családilag hajlamos a megbetegedésre. A mellrák előfordulása hasonló mértékben csökkent mindkét csoportban. (Forrás: Dr. Babai László, Oxygen Medical) |
A legfontosabb életmódszabályok a mellrák megelőzéséhez
Testmozgás - Különböző vizsgálatok szerint akár 20-30 százalékkal csökkenthető a mellrák rizikója a rendszeres fizikai aktivitással. A testmozgás gyakorisága és időtartama, amely mellett az előnyös hatást már kimutatták a kutatások: napi legalább 20-30 perc, heti legalább 5 napon keresztül, de egyes ajánlások a hét minden napján végzett egy-egy óra mozgást javasolnak. A fizikai aktivitási szint közepesen intenzív legyen, aminek megfelel a lendületesebb gyaloglás, a könnyű fizikai munka (háztartásban, kertben) és a nem túl megerőltető sportok (kocogás, kerékpározás, úszás) is. Fontos, hogy a védőhatás a rendszeresen fenntartott aktivitáshoz kötődik; a korábbi, de már abbahagyott sporttevékenység nem biztosít tartós védelmet.
Normál testsúly - A nagyobb testsúly növeli az emődaganat kialakulásának kockázatát, túlsúly (BMI 25-29,9) esetén mérsékeltebb, elhízás (BMI 30<) esetén nagyobb, akár 20-40 százalékos mértékben. Fiatalabb életkorban a testsúly szerepe gyengébb, de menopauza után jelentősen csökkenthető a mellrák kockázata a normál testsúly elérésével és megtartásával. A hasi zsírszövet ugyanis ösztrogént termel és hozzájárul a szervezet gyulladásos állapotának fenntartásához, mindkettő a mellrák kialakulását elősegítő tényező.
Alkoholfogyasztás - Az egyik legegyszerűbb módja a kockázatcsökkentésnek az alkoholfogyasztás mérséklése. Az alkohol hatása dózisfüggő, és már alacsony mennyiség mellett is mérhető rizikónövekedés figyelhető meg: kisebb mértékben már napi egy adag alkohol (1 deci bor, kis pohár sör) is növeli az emlőrák rizikóját, napi 2-3 ital viszont már 20-30 százalékkal.
Fontos tudni, hogy az alkohol veszélyesebb a nőkre, ezért a rendszeres alkoholfogyasztás már kis mennyiségben is ellenjavallt. Az etanol metabolizmusa során keletkező acetaldehid karcinogén hatású, továbbá az alkohol fokozza az ösztrogénszintet és elősegíti az oxidatív stressz kialakulását.
További megelőzési lehetőségek - A három legfontosabb életmódtényező mellett kisebb mértékben a megelőzés érdekében ajánlott még:
- Dohányzás mellőzése - Bár a dohányzás mellőzése nem elsősorban a mellrák megelőzése miatt fontos, e betegség tekintetében is van szerepe. Különösen a serdülőkori és első terhesség előtti dohányzás tűnik kedvezőtlen hatásúnak, mivel az emlőszövet ebben az időszakban érzékenyebb lehet a karcinogén hatásokra.
- Szoptatás - Minél többet szoptat egy nő élete során, annál kisebb a melldaganat előfordulásának esélye. Minden 12 hónapnyi, szoptatással töltött időszak 4-5 százalékkal járul hozzá a mellrák megelőzéséhez. A szoptatás védőhatása részben a hormonális ciklusok számának csökkenésével, részben az emlőmirigy differenciálódásával és az esetlegesen károsodott sejtek kiürülésével magyarázható.
- Általános rákmegelőző életmód - Nem specifikusan a mellrák szempontjából jelentős, de csökkenti a daganatképződés kockázatát a friss és alacsony fokon feldolgozott élelmiszerek fogyasztása (készételek, húskészítmények kerülése), az elegendő alvás, a stresszkezelés is.
Az emlők önvizsgálata és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel minden nő számára elengedhetetlen, az életmódtól függetlenül. A hormonális kezeléseket kivizsgálást követően, a rizikótényezők figyelembe vételével, az előnyök és kockázatok mérlegelésével javasolhatja önnek orvosa.
Tévhitek a mellrák megelőzéséről
Léteznek széles körben elterjedt tévhitek a mellrák okairól és a megelőzés lehetőségeiről. Ezek közül a leggyakoribb, számos kutatásban vizsgált tényezők:
- Melltartó: az összefüggést a vizsgálatok egyértelműen cáfolták, a melltartóviselés nem jár a mellrák gyakoribb előfordulásával.
- Dezodorok: nem igazolódott a dezodorok, kozmetikai termékek egyetlen engedélyezett összetevőjének rákkeltő hatása sem, ugyanakkor régebben voltak használatban olyan anyagok, melyeket állatkísérletek eredményei alapján betiltották.
- Műanyag palackok, dobozok: egyetlen engedélyezett műanyag használati tárgynál sem mutatták ki a mellrákot okozó hatást.
- Koffein: se pozitív, se negatív hatása nincs az emlődaganat kialakulására.
Léteznek olyan tényezők, melyek szerepe sokszor erősen túlértékelt. Bár közvetve hozzájárulhatnak általában a betegségmegelőzéséhez, azonban semmiképp sem pótolják a rendszeres testmozgást, a normál testsúlyt és a káros szokások mellőzését a mellrák megelőzésében.
- Cukorfogyasztás mérséklése: önmagában a cukor nem daganatkeltő, a probléma inkább az elhízás és az anyagcserebetegségek kialakulása.
- Vitaminkészítmények: a vitaminhiányos állapot elkerülése fontos egészségünk megőrzése szempontjából, de egyetlen vitaminnál sem igazolódott, hogy a szükségesnél nagyobb mértékű pótlása csökkentené a mellrák előfordulását.
- Diéták, élelmiszerek: a hangsúly az egészséges, változatos, a normál testsúly megőrzéséhez is hozzájáruló étrenden van, és nem igazolódott, hogy létezne olyan speciális étel vagy diétás szabály, amely segítségével csökkenthető lenne a betegségkockázat.
WEBBeteg összeállítás - Lektorálta Dr. Szabó Zsuzsanna
