A D-vitamin pótlásának jelentősége krónikus betegségekben

szerző: Prof. Dr. Szabó András, gyermekgyógyász - Hypertonia
frissítve:

A D-vitamin-hiány okozta népegészségügyi probléma az elmúlt évtizedben a kutatások középpontjába került, és napjainkra egyértelműen igazolódott, hogy a civilizációs betegségeknek tartott kórképekben a betegség előfordulása és a D-vitamin-hiány között összefüggés van.

Drámaiak azok az adatok, amelyek a lakosság D-vitamin-ellátottságát és a folyamatosan romló helyzetet mutatják. Az elmúlt évtizedek során világszerte folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány hátterében elsősorban az élelmiszeripar által széles körben alkalmazott foszfáttartalmú táplálék-kiegészítőkkel készült ételek nagyarányú fogyasztása áll.

Nagyszámú vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin-pótlást követően csökken a betegségek kialakulásának a kockázata és igen jelentős mértékben csökken a krónikus betegségek, a szív- és érrendszeri, valamint a tumoros betegségek okozta halálozás.

D-vitamin

A D-vitamin zsírban oldódó, hővel szemben ellenálló vitamin és aktív hormon. A D-vitamin elnevezés több különböző, de rokon (szteroloknak nevezett) kémiai vegyületet jelöl, ezek közül némelyik inaktív, némelyik aktív formában van jelen a szervezetben. A különböző D-vitaminokat indexszámmal különböztetik meg. A D2-vitamin növényi táplálékból származik, a D3-vitamin napfény hatására a bőrünkben keletkezik egy koleszterinszármazékból. A bőrben kialakult D3-vitamin vagy a táplálékkal felvett D2-vitamin inaktív formákat a máj alakítja át egy másik inaktív formává, a kalcidiollá.

A kalcidiol a D-vitamin fő formája, amelyet a szervezet tárol, és a keringésben mérhető. A vese a szervezet szükségletének megfelelően az inaktív kalcidiolt az aktív formává, kalcitriollá alakítja át. Az így kialakult hormon részt vesz szinte minden létfontosságú folyamatban. A vérben a D-vitamin kb. 99,9 százaléka kalcidiol és 0,1 százaléka kalcitriol. A D-vitamin-szint alakulása a szintézis és a metabolizmus egyensúlyának az eredménye.

Hiányállapot nemcsak az elégtelen napsütés, illetve szintézis miatt alakulhat ki, hanem alacsony D-vitamin-szinthez vezet az is, ha fokozódik a kalcidiol lebomlása. A D-vitamin-státusz megítélésekor a keringésben található formát, a kalcidiolt mérik, mennyisége ugyanis jól jelzi a szervezet D-vitamin-ellátottságát. A kalcitriolteszttel vizsgálható, hogy a vese elegendő mennyiségű kalcidiolt alakít át aktív kalcitriol hormonná.

D-vitamin, a sejtműködést szabályozó hormon

Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a D-vitamin biológiai hatása szerteágazó, nemcsak a csontanyagcserében érvényesül, de a génműködés szabályozásának is egyik igen fontos eleme. A kalcidiol kevesebb mint századrészéből képződő kalcitriol – endokrin hormonként – a klasszikus célszerveken hatva (bél, vese, csont és a mellékpajzsmirigy) a kalcium-anyagcserét szabályozza. A szérumban lévő D-vitamin nagyobb része azonban a sejtekbe jutva a sejt életének irányításában vesz részt. A sejtmagban különböző génekhez kapcsolódva befolyásolja azok működését, ezen keresztül szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin (a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim) termelését. Minél alacsonyabb a szérumban a kalcidiol szintje, annál alacsonyabb a sejten belül is az aktív D-vitamin szintje, amivel fordítottan arányos a betegségek kialakulásának a kockázata.

A D-vitamin-hiány tehát nemcsak a kalciumháztartás zavarát okozza, hanem nagyon súlyos általános tünetekhez, betegségekhez is vezet. Ezek közül az immunrendszer működési zavara, a szív- és érrendszer betegségei, a daganatos betegségek és a krónikus gyulladásos betegségek a legismertebbek.

D-vitamin-hiány gyakorisága

Már legalább 25 éve ismert a D-vitamin jelentősége a szervezet egészséges működésében. Érthető tehát, hogy számosan vizsgálták azokat a betegségeket, amelyek előfordulása jelentősen megnő a D-vitamin-hiányosok körében. Ezeket a betegségeket összefoglaló néven civilizációs betegségekként is szokták emlegetni. Jellemzőjük egyrészt, hogy az úgynevezett fejlett, északi államokban fordulnak elő gyakrabban, másrészt pedig a betegek száma évről évre növekszik. Idesoroljuk többek között a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, az asztmát, az allergiát, a daganatos betegségeket, a gyulladásos bélbetegségeket, a depressziót, a fertilitás csökkenését és az elhízást.

Napjainkban – a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának felmérése szerint – Magyarországon a felnőtt lakosság 94 százalékának van valamilyen mértékű D-vitamin-hiánya. A megfelelő D-vitamin-ellátottságra az ajánlások nem egységesek, a kalcidiol normális szintjét a vérszérumban 30–60 μg/l között adják meg. Abban azonban nincs vita, hogy 10 μg/l alatt igen súlyos mértékű a D-vitamin-hiány. Ilyen mértékű hiányállapotban a civilizációs betegségek kialakulásának az egészségügyi kockázata a sokszorosára nő. Az igen súlyos fokú hiányállapot a lakosság körében egyre gyakoribb.

Míg 20 évvel ezelőtt 2–3, tíz éve pedig 7–8 százalék volt az előfordulása, addig Magyarországon már elérte a 21 százalékot 2013-ban. Míg húsz évvel ezelőtt elsősorban a felnőttek körében fordult elő a D-vitamin-hiány, tíz éve már a fiatalokban is gyakran észlelhető. A D-vitamin-ellátottság tekintetében optimális nyári időszakban a gyermekek 68 százalékának volt elégtelen a D-vitamin-ellátottsága, a téli időszakra pedig ez az arány 78 százalékra romlott, ezen belül az igen súlyos hiányállapot is 5 százalék. Ez azt jelenti, hogy országos szinten legalább százezer gyermek esetén számolhatunk igen súlyos D-vitamin-hiánnyal. A lakosság ilyen méretű D-vitamin-hiánya már súlyos népegészségügyi probléma, melynek megszüntetése prioritást kellene, hogy jelentsen. Az emberek nagy része azonban tájékozatlan, és nem tudja megítélni, hogy a D-vitamin-hiány mekkora egészségügyi kockázatot jelent, és azt sem tudja, hogyan biztosíthatja a szükséges mennyiségű D-vitamint.

D-vitamin-hiány okai

Az életmód változása és a napozástól való félelem miatt a legegyszerűbb D-vitamin-forrás, a napozás jelentősen háttérbe szorult. Azonban nem lehet csak a napozás csökkenésével magyarázni a kialakult helyzetet. A napsütötte országokban is folyamatosan növekszik a D-vitamin-hiányosok száma, továbbá a D-vitamin-hiány mértéke is folyamatosan rosszabbodik. A D-vitamin-hiány növekvő mértéke egybeesik számos – már említett – krónikus betegség gyakoriságának a növekedésével, s hasonló ütemben nőtt az elhízás mértéke is.

Elgondolkodtató, vajon valóban a D-vitamin-hiány következtében növekszik a krónikus betegségek kockázata? Vagy a betegségek vezetnek a D-vitamin-hiányos állapot kialakulásához? Mivel a D-vitamin-hiányosok nagy része egyébként egészséges, ezért nyilvánvaló, hogy a D-vitamin-hiányos állapot megelőzi a betegségek kialakulását. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy ez okozza a betegséget. A nagyszámú vizsgálatok is csak azt igazolják, hogy a D-vitamin-hiányosokban egyes betegségek gyakoribbak. A D-vitamin-hiány és a krónikus betegségek kialakulása közötti összefüggésnek egy lehetséges magyarázatát vázoljuk fel a következőkben.

A foszfátürítő hormon hatása a betegségek és a D-vitamin-hiány kialakulására

Az elmúlt években jelentősen bővült az ismeretünk a foszfátürítő hormonról. Az foszfátürítő hormont először tumoros betegekben mutatták ki, de veseelégtelenségben is megnő a szintje. Mára igazolódott, hogy a foszfátürítő hormonnak kiemelt szerepe van a szív- és érrendszeri betegségekben, pl. a hipertóniában. Fokozott aktivitása az öregedésben is szerepet játszik, csakúgy, mint a metabolikus szindróma és a gyulladásos betegségek kialakulásában. A foszfátürítő hormon szintjének emelkedése a szív bal kamrájának a megnagyobbodását és ritmuszavarokat is okoz, ami szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosít. A foszfátürítő hormon elsődleges szerepe a foszfátszint szabályozása.

A fokozott foszfátbevitelkor a hormon közvetítésével a vese növeli a foszfátürítést. Egyúttal a foszfátfelszívódást is gátolja oly módon, hogy csökkenti az aktív D-vitamin szintjét. Ez a fiziológiás reakció megvédi a szervezetet attól, hogy a magas foszfátbevitel tartósan magas foszfátszintet eredményezzen. Vesebetegeknél ez a szabályozás nem működik, mert a csökkent funkciójú vese nem képes kiüríteni a fölösleges foszfátot. A foszfátürítő hormon magasabb szintje ellenére megemelkedik a foszfát szintje, ami növeli a vesebetegek halálozási kockázatát.

De nemcsak a vesebetegeknél növeli a halálozás kockázatát a magasabb foszfátszint, hanem az egészséges veseműködésű emberekben is. Amikor összehasonlították a halálozási adatokat a szérum normális foszfátszintjének alsó és felső határán lévők között, azt a meglepő eredményt kapták, hogy a halálozás 20 százalékkal megnőtt a magasabb – de még normálisnak tartott – foszfátszinttel rendelkezők esetén.

Azt még nem tudni, hogy a foszfátszint-emelkedés esetén a foszfátnak magának, vagy az ennek következtében megemelkedő foszfátürítő hormonnak van ebben szerepe. Figyelemreméltó összefüggést írtak le a kövérség kialakulásában is – egyebek mellett – az aktív D-vitamin és a foszfátürítő hormon szintje között.

Kapcsolódó D-vitamin-hiánnyal összefüggő betegségek és állapotok

Az élelmiszerek előállításában használt foszfáttartalmú adalékanyagok szerepe

Azok a vizsgálati eredmények, melyek szerint a foszfátürítő hormon hatására csökken a D-vitamin-szint, felvetik, hogy a lakosság körében folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány kialakulásában szerepet játszik a foszfátürítő hormon is. Jól ismert tény, hogy az elmúlt két-három évtizedben az élelmiszeripari gyakorlatban a foszfáttartalmú adalékanyagok felhasználása rohamosan növekedett. Ennek oka, hogy az így készült élelmiszerek eltarthatósága nő, a főzési, sütési idő lecsökken. A készítmények vízkötő képessége is nagyobb, így a súlyra vonatkoztatott árak jelentősen csökkenthetők, ami a profit növekedését eredményezi. Mivel a foszfáttartalmú adalékanyagokat nem tekintik veszélyesnek, azok mennyiségének jelölése sem kötelező. A felső határérték 0,5 százalék (pl. 500 mg/100 g hús), ez akár többszöröse is lehet a természetes foszfáttartalomnak.

Egy gyorséttermi menüvel a napi foszfátszükséglet két-háromszorosát is elfogyasztjuk. A szervezet természetesen megpróbál megszabadulni a túlzott mennyiségű foszfáttól úgy, hogy megnő a foszfátürítő hormon szintje, aminek hatására az egészséges vese kiüríti a fölösleget. A foszfátürítő hormon magas szintje azonban fokozza a D-vitamin lebontását, ami alacsony kalcidiolszinthez vezet.

A D-vitamin-pótlás hatása

A D-vitamin-hiány egyes betegségek kockázatát növelő szerepe régóta ismert, ezért több mint egy évtizede végeznek már folyamatosan D-vitamin-pótlással vizsgálatokat. Az elmúlt évben egy több mint 850 000 ember adataira épülő analízis megerősítette azt a már korábban is igazolt tényt, hogy a D-vitamin-hiány súlyosságával arányosan nő a halálozás kockázata. D3-vitamin primer prevencióban, vagyis egészségeseknél megelőzési céllal való alkalmazása a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát 35, a tumoros halálozásét pedig 14 százalékkal, a minden egyéb eredetű halálozásét pedig szintén jelentősen, 30 százalékkal csökkentette.

Még jobbak lettek a betegeknél alkalmazott szekunder prevenció – D-vitamin-hiányban való adás – eredményei: itt, az előbbiek sorendjében, 60, 59 és 49 százalékos kockázatcsökkenést lehetett elérni. Ezért a D-vitamin-pótlás elmulasztása a krónikus betegség miatt kezelésben részesülők esetén szakmai hibának tekintendő. A kérdés csak az adagolás mértéke lehet, az már nem vitatható, hogy adjuk-e, vagy sem. Tehát a szekunder prevenció esetén 6 év feletti gyermekeknek minimum 1000 NE (nemzetközi egység), felnőtteknek minimum 2000 NE ajánlott. Időseknek, várandós anyáknak és túlsúlyosaknak az adagja ennek a duplája is lehet, 4000 NE. Ezt az adagot a szérum kalcidiolszintjének előzetes meghatározása nélkül is adhatjuk. Várandósok és krónikus betegségben szenvedők esetén ajánlott a kalcidiol szintjének meghatározása, és ennek értékétől függően kell az adagolást beállítani. 20 μg/ml kalcidiolszint alatt két hónapig legalább 4000 NE-t kell adni. Ennél súlyosabb hiányállapotban napi 8000 NE is adható legalább két hónapig. Fontos azonban arra figyelni, hogy egyidejű kalciumpótlás mellett az adagolás mérséklendő. Vesebetegeknek általánosan elfogadott a heti 50 000 NE-es készítmény adása, mely megfelel a napi 7000 NE adagnak.

Sajnos ilyen 50 000 NE-es készítmény még nincs a hazai gyógyszerforgalomban. A Harvard Egyetem Grant tanulmánya elemezte az epidemiológiai adatokat, és összevetette 17 európai ország egészségügyi költségeivel. Ha ebben a 17 országban sikerülne a lakosság megfelelő D-vitamin-ellátottságát biztosítani, akkor éves szinten az egészségügyi költségmegtakarítás meghaladná a 187 milliárd eurót, és mindössze 10 milliárd eurót kellene a programra fordítani. Ha a ráfordítás 10 százalékát számoljuk és a megtakarításnak csak a huszadát várjuk, akkor a hazai egészségügyben 15 milliárd forint ráfordítással szemben 150 milliárd forintot lehetne megtakarítani évente, ami többszöröse az egészségügyben évente jelentkező hiánynak.

Prof. Dr. Szabó András

Gyermekgyógyász, egyetemi tanár, 2009 óta a Semmelweis Egyetem II. Gyermekklinikájának az igazgatója. Jelenleg a Szakmai Kollégium Csecsemő- és Gyermekgyógyász Tagozatának tagja, a Gyermekgyógyász Grémium elnöke. Húsz éve nefrológus és a Magyar Nefrológiai Társaság vezetőségének is tagja. 25 éve publikálta először azt a kutatási eredményét, amelyben elsőként igazolta a világon az aktív D-vitaminnak a sejtek génregulációját, a sejtszaporodást befolyásoló hatását az élő szervezetben. 15 éve az MTA doktora címet a D-vitaminnak a sejtműködés szabályozásában játszott szerepe kutatásával foglakozó disszertációja megvédésével nyerte el.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

Hypertonia magazin 2015/2 címlap

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

A Hypertonia kiadvány megrendelése

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Kardiológiai leletértelmezés 24h

Kardiológiai leletértelmezés 24h

Dr. Bodócsi Réka belgyógyász, kardiológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest

Cikkajánló