Vérképzőszervi daganatok (leukémia, limfóma) cikkek

A leukémia (fehérvérűség, vérrák) a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják, holott kilencszer több felnőtt betegszik meg, mint fiatalkorú.

A mielóma multiplex alapvetően az idősebb, de aktív korosztályt érinti, ám sokszor fiatal, munkaképes nők és férfiak is megbetegednek. A kórkép a mai tudásunk szerint nem gyógyítható, de az utóbbi években megjelent számos új gyógyszer hatására lényegesen javult a túlélés és a betegek várható életminősége is.

Évente Magyarországon kb. 230-250 beteget diagnosztizálnak AML-el. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formája, gyakorisága a fiatal felnőttkorban, majd 65 év felett fokozódik.

Hidegrázásnak nevezzük a külső hőmérséklettől gyakran független hidegérzetet, ami az izmok gyors, repetitív összehúzódásával és elernyedésével párosul.

A csontvelő mibenléte, annak elhelyezkedése, funkciója sokak számára ismeretlen. Sokan csak akkor gondolkodnak el fontosságán, amikor ők maguk, vagy közeli hozzátartozójuk olyan betegségben szenved, amely érinti a csontvelőt is, így annak vizsgálatára, esetleg csontvelő átültetésre kerül sor.

A krónikus myeloproliferatív betegségek idült lefolyású, őssejteredetű, úgynevezett klonális betegségek, ahol egy vagy több csontvelői myeloid sejtvonal (vörösvértestek, granulocyta fehérvérsejtek, vérlemezke-előalakok) kóros, fokozott képződése jelenik meg.

A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakrabban jelentkező leukémia típus. A fehérvérűség e fajtájában a csontvelőben kialakuló daganatos fehérvérsejtek idővel elszaporodva megjelennek a vérben és a nyirokszövetekben is. Leggyakrabban a nyirokcsomók, a máj és a lép érintett.

Leukémiás betegség esetén mind a férfiak, mind a nők részéről számos tényező befolyásolja a termékenységet és a biztonságos gyermekvállalás lehetőségét. Az életkortól és a társbetegségektől is függ a nemzőképesség, de leukémia esetén feltétlenül számolni kell a kemoterápiás kezelés vagy esetleges sugárterápia okozta késői hatásokkal.

A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T és B limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.

Az akut leukémiák esetén, mint a legtöbb rosszindulatú daganatos betegségnél, az öt évet tartjuk a kritikus határnak abból a szempontból, hogy a beteg megnyugodhat, mert nagy eséllyel meggyógyult. Természetesen akár öt éven túl is lehet visszaesés, de a mindennapokban és az orvosi ellenőrzések gyakoriságában kezd beállni egy rendszer, mely leginkább közelít az egészséges emberek életéhez.

A non-Hodgkin-limfóma több kórképet foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában.