• A masztocitózisok különféle típusainak tünetei

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        A masztocitózis a hízósejtek (masztociták) kóros mértékű felszaporodásával járó betegség. Néhány betegnél enyhe, míg másoknál súlyos tünetek jelentkeznek. Ez attól függ, hogy a hízósejtek milyen mértékben és a szervezet mely részében szaporodtak fel. A masztocitózisnak két főbb típusa van, a bőr- (cutan) és a szisztémás masztocitózis, ezeken belül több altípust különböztetünk meg.

        Az összes masztocitózistípus közül a maculopapularis masztocitózis (gyerekeknél) és az indolens szisztémás masztocitózis (felnőtteknél) a leggyakoribb. A többi típust csak nagyon ritkán diagnosztizálják.

        Hirdetés
        A téma cikkei
        3/1 Masztocitózis
        3/2 A masztocitózisok különféle típusainak tünetei
        3/3 A masztocitózis kezelési lehetőségei

        A bőrmasztocitózisok típusai

        A cutan formában kizárólag azok a hízósejtek szaporodnak fel, amelyek a bőrben találhatóak. A bőrmasztocitózis rendkívül gyakran kora gyermekkorban alakul ki, és a pubertáskorra sokszor magától visszafejlődik.

        A bőrmasztocitózisok valamennyi formája jódindulatú.

        A bőrmasztocitózisok leggyakoribb formája a maculopapularis masztocitózis, amely barna vagy pirosas-barnás foltok formájában jelentkezik, többnyire a has vagy a comb bőrén. A kéz, a lábfej, illetve az arc rendszerint érintetlen marad.

        A foltok mérete egyénenként változó, 3 mm-től a néhány centiméterig terjedhet. Felnőtteken általában kis foltok, gyerekeken pedig nagyok alakulnak ki.

        Külső inger hatására, például, ha megvakarják a foltokat, viszkető hólyagocskák képződhetnek. Mivel ezek a csalánkiütésre (urticaria) hasonlítanak, a betegséget korábban urticaria pigmentosának is nevezték.

        Ha a pirosas-barnás foltok az egész testfelületre kiterjedően jelennek meg, akkor beszélünk diffúz cutan masztocitózisról. Ebben a formában a bőrben nagyon sok hízósejt gyűlik fel, aminek következtében a bőr megduzzad. Bizonyos körülmények között a bőr alatt kis csomócskák tapinthatók ki.

        A diffúz cutan masztocitózis a maculopapularis masztocitózisnál ritkább és kizárólag gyerekeknél fordul elő, többnyire már születéskor jelen van vagy három hónapon belül kialakul. Jellegzetessége a bőrön kis hólyagok képződése, aminek közvetlen kiváltói a betegségben szenvedő gyerekeknél különféle ingerek lehetnek, így például fertőzések, stressz, meleg vagy hideg stb.. Újszülötteknél a betegég első jele hirtelen megjelenő, nagy területre kiterjedő hólyagképződés lehet.

        Ha a felhalmozódott hízósejtek egyetlen (esetleg néhány) különálló vastag barnás vagy barnáspiros foltba tömörülnek, akkor masztocitómáról beszélünk. A masztocitóma domború és élesen körülhatárolt, átmérője 1-től 10 cm-ig terjedhet, és elsősorban a karokon és lábakon alakulhat ki. Vakarás hatására a masztocitómán viszkető hólyagocskák jelenhetnek meg, amelyek egy idő után eltűnnek. Rendszerint a masztocitómák maguktól visszafejlődnek – legkésőbb felnőttkorra.

        Szisztémás masztocitózisok

        Szisztémás masztocitózisról akkor beszélünk, ha a hízósejtek bizonyos szervekben halmozódnak fel. A szisztémás masztocitózisok nem mindegyik típusa jár bőrtünetekkel, de vannak, amelyek igen. A szisztémás masztocitózisban szenvedő betegek több mint 90 százalékának vannak bőrtüneteik. Majdnem mindig a csontvelő érintett - a nyirokcsomók, a lép, a máj vagy egyéb szervek csak ritkán. Minél több szerv érintett, annál súlyosabbak a panaszok és annál gyakrabban lépnek fel.

        A szisztémás masztocitózis többnyire csak felnőttkorban alakul ki. A bőrmasztocitózisokkal szemben a szisztémás masztocitózis krónikus betegség, amely nem gyógyítható meg teljesen.

        A szisztémás masztocitózisoknak jóindulatú és agresszív formáit különböztetjük meg.

        A felnőttek leggyakrabban egy jóindulatú formában, az indolens szisztémás masztocitózisban betegszenek meg. Ebben a betegségben a hízósejtek főként a csontvelőben és a bőrben gyülemlenek fel, más szervekben csak ritkán. A betegség olyan nem specifikus tünetekkel jár, mint a

        Az indolens szisztémás masztocitózisban szenvedő emberek több mint 90%-ánál a bőrben is hízósejtek gyülemlenek fel. Emiatt a legtöbb beteg bőrén kis barnás vagy vöröses-barnás foltok jelennek meg. Ha az indolens szisztémás masztocitózis érinti a belső szerveket, például a májat vagy a lépet, nem korlátozza annak funkcióját.

        Néhány betegnél a szisztémás masztocitózis megváltoztatja a vérképet, ekkor beszélünk vérképzőszervi betegséggel kísért szisztémás masztocitózisról. Ez akkor történik meg, ha a csontvelő megbetegszik a hízósejtek nagy tömegétől. A vérképzés ilyenkor már nem egészséges módon zajlik, hanem genetikailag módosult őssejtekből indul ki. A csontvelő természetellenesen sok vérsejtet termel, amelyek azonban éretlenek és nem tudják betölteni funkciójukat. A betegség előrehaladása során az éretlen sejtek (az ún. blasztok) az egészséges sejteket kiszorítják, aminek következtében a szervezet érett és egészséges fehérvérsejtekből (leukociták), vörösvértestekből (eritrociták) és vérlemezkékből (trombociták) hiányt fog szenvedni.

        Az agresszív szisztémás masztocitózis a szisztémás masztocitózisok ritka és súlyos formája. Agresszív szisztémás masztocitózisban a hízósejtek nemcsak a csontvelőben, hanem egy vagy több másik szervben – például a lépben vagy a májban – is felgyülemlenek, ennek következtében a szervek működése sérül. Attól függően, hogy mely szervek érintettek, különböző tünetek lépnek fel, így:

        • lépmegnagyobbodás (splenomegalia)
        • vérképzési zavar
        • májmegnagyobbodás (hepatomegalia)
        • májelégtelenség
        • csontritkulás (osteoporosis)
        • emésztési problémák és
        • nagyon súlyos mértékű fogyás (cachexia).

        Az agresszív szisztémás masztocitózisban legtöbbször nincsenek bőrtünetek.

        A szisztémás masztocitózis egyéb típusai rendkívül ritkák. A legritkább a hízósejtes leukémia, ami egyben az emberi leukémiák legritkább típusa is. A csontvelőben sok hízósejt gyülemlik fel, ami a vérképzést erősen befolyásolja. Definíció szerint hízósejtes leukémiáról akkor beszélünk, ha a csontvelőből vett mintában a masztociták aránya több mint 20%. A hízósejtes leukémia tipikus formájában a masztociták száma a vérben is jelentősen emelkedett (a keringő sejtek több mint 10 százaléka hízósejt). Az egészséges sejtek megfogyatkozásának következtében a beteg szervezetében számos szerv nem tudja megfelelően ellátni a feladatát.

        A hízósejtes szarkóma és az extracutan masztocitóma a hízósejttumorok csoportjába tartozik, és mindkettő rendkívül ritka betegség. A hízósejttumorok a test valamely pontján felgyülemlett hízósejtekből összeállt daganatok. A két daganattípust annak alapján különítik el, hogy a környeztükben lévő szöveteket beszűrik-e, illetve képeznek-e áttétet (metasztázis). A hízósejtes szarkóma rosszindulatú daganat, áttéteket képez. Az extracutan masztocitóma jóindulatú, áttétet nem képez. Sem a hízósejtes szarkómánál, sem az extracutan masztocitómánál nincsenek bőrtünetek.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; onmeda.de
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2018.03.29 20:09, Megjelenés: 2018.03.29 20:09
      • Cikkajánló

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Szponzorált tartalom

        Az orvosi zsályás gél hatásos afták és szájüregi gyulladások kezelésében. (x)

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Vajon miért ilyen népszerű a lézeres szemműtét? Utánajártunk. (x)

        A hideg agglutinin betegség

        A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó tényező hatására a vérben keringő vörösvértestek felszínén lévő I-antigén ellen antitestek alakulnak ki.

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        A csalánkiütés

        Valószínűleg csalánkiütések jelentek meg Önön, amennyiben bőrén viszkető, vörös duzzanatok alakultak ki, jellemzően égő érzéssel és fájdalommal párosulva, amelyek 24 órán belül eltűnnek, majd napokig más-más bőrfelületen jelennek meg. A csalánkiütés a leggyakoribb bőrgyógyászati elváltozások egyike. Mi okozza, és hogyan diagnosztizálható?

        A masztocitózis kezelési lehetőségei

        Masztocitózisnak azt a betegséget nevezzük, amely a hízósejtek nagymértékű felszaporodásával jár. Nagyon fontos, hogy tünetek esetén orvoshoz forduljon, és részletesen beszámoljon neki a panaszairól. A masztocitózis esetén elengedhetetlen az alapos és rendszeres kivizsgálás, a háttérben álló okok, az esetleges krónikus fertőzések, élelmiszerekkel vagy gyógyszerekkel szembeni túlérzékenység stb. felderítése, illetve a cutan forma elkülönítése a szisztémástól. Feltétlenül el kell végezni az ez irányú vizsgálatokat.

        Masztocitózis - Amikor a hízósejtek kontrollálatlanul felszaporodnak

        A masztocitózis egy ritka betegség, melyben a hízósejtek (masztociták) nagy mennyiségben szaporodnak fel a szervezetben. A hízósejtek különféle kémiai anyagokat termelnek, amelyek az allergiáéhoz hasonló tüneteket váltanak ki. A masztocitózis gyerekeknél és felnőtteknél is kialakulhat. A betegség nem fertőző.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.