Foglalkozás-egészségügy: mit kell tudni az üzemorvosi vizsgálatokról?

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat általános szabályként ugyan már nem kötelező, ám bizonyos munkakörökben továbbra is jogszabályi követelmény, továbbá a munkáltató saját hatáskörben is elrendelhet üzemorvosi vizsgálatot, illetve rendszeres vizsgálat nélkül is köteles óvni a munkavállalók egészségét.

Hazánkban a munkavállaló csak olyan feladatra alkalmazható, ami az egészségére tekintettel van, valamint káros hatást nem gyakorol rá. A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent, továbbá, hogy annak képes-e megfelelni, jogszabályokban is meghatározzák - tudtuk meg dr. Fekete Ildikó szakjogásztól.

A törvény által meghatározott munkakörökben a munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállaló ezen a kontrollon köteles megjelenni, mert ha nem tesz eleget a különböző egészségügyi ellenőrzéseknek, nem állhat munkába. A vizsgálat megismétlésére akkor is szükség lehet, ha a munkakörülmények, munkahelyi tevékenységek megváltoznak, vagyis a korábbitól nagyobb megterheléssel járó feladatot bíznak a dolgozóra.

A munkáltató saját hatáskörben is elrendelheti a munkaegészségügyi vizsgálatot akkor is, ha erre a Munka Törvénykönyve nem kötelezi. Ha pedig valaki nem biztosítja a dolgozói számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet és munkavégzést, azokra a paragrafusokban rögzített munkavédelmi bírságot szabnak ki.

Kötelező vagy sem az üzemorvosi vizsgálat?

A munkavállaló minden esetben köteles részt venni az elrendelt vizsgálaton?

Dr. Fekete Ildikó: A munkavállaló köteles a munkáltató utasításait követni. A dolgozó az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül, illetve súlyosan veszélyeztetné. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Olyan esetre értendő, amikor az orvosi vizsgálat nem a törvény előírása szerint történik az adott munkakört tekintve, hanem mondvacsinált indokkal.

Ez azt is jelentheti, hogy a bolti eladónak, például minden szükséges vizsgálaton túl kell lennie, de akkor, ha ezek közt nincs például a pszichiátriai vizsgálat, akkor azt megtagadhatja?

Dr. Fekete Ildikó: Igen, ezt is jelenheti, mivel ez inkább provokációnak tekinthető, ha csak nem tanúsít olyan magatartást az illető, ami alapján a munkaadó ezt indokoltnak látja. Az üzemorvosi vizsgálat már a szerződéskötés után történik, így ezzel indítani a még el sem kezdett tevékenységet, nem életszerű, de volt már rá példa. Ebben az esetben bírósághoz fordulhat a munkavállaló, csakhogy ezzel, vélhetően meg is határozta a további foglalkoztatását az elmérgesedett viszony miatt.

Mikor kérhet a munkaadó soron kívüli egészségügyi, üzemorvosi vizsgálatot?

Dr. Fekete Ildikó: Ha valamilyen rendkívüli, előre nem várt esemény következik be. Ha hosszas táppénz, szülés után tér vissza dolgozni a beosztott, és betegsége vagy munkahelyi balesete esetleg olyan egészségkárosodással járt, ami lehet, hogy nem teszi alkalmassá a régi munkaköre betöltésére. Az üzemorvos ezt a már meglévő, a táppénz alatt készült szakorvosi ambuláns lapok, a tényleges fizikai vizsgálat, és munkavállalóval történő találkozás és vizsgálat alapján állapíthatja meg. Soron kívüli vizsgálatot kérhet a munkaadó, ha a dolgozó állapotában, munkavégzés közben látható, és tartós mentális vagy általános egészségromlás fennállását vélelmezi, amely rossz, esetleg fenyegető hatással van a munkavállaló, vagy a munkatársak biztonságára vagy testi-lelki épségére, egészségére. Egyébként hosszasan lehetne sorolni a törvényi előírás szerint, hogy milyen esetekben, vagy csak kivételes esetekben kérhet soron kívüli üzemorvosi vizsgálatot a munkaadó.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló nem vesz részt az üzemorvosi vizsgálaton?

Dr. Fekete Ildikó: Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, és a mulasztását sem tudja indokolni vagy igazolni, ezzel megakadályozza, hogy a munkáltató a jogszabályból származó kötelezettségének eleget tegyen. A munkáltató felmondással élhet ilyen esetben, de nem jellemző, hogy ne tudják tisztázni a vizsgálatról való távolmaradás okát, és arra ne adjon újabb esélyt a munkaadó. Ezt humánus módon szokták tisztázni.

Törvényhely 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

Miből áll az üzemorvosi vizsgálat?

Dr. Hornyák Lajos üzemorvos és háziorvos a következőkről számolt be érdeklődésünkre: az Európai Unióban a magyar dolgozók vállalnak a legnagyobb arányban munkát akkor is, ha betegek, mivel az alacsony bérből élők táppénze veszélyezteti az amúgy is alacsony vagy közepes mértékű fizetést. Másrészt, felmérések igazolják, hogy az anyagi javak, a megélhetési gondok miatt szorongó dolgozók bármilyen betegségük esetén a gyógyulás ideje, illetve a fájdalom tartóssága sokkal hosszabb, mint azok esetében, akik megfelelő anyagi biztonságban élnek. Ezt az empatikus, figyelmes orvos, ha nem is könnyen, de felfedezi, és üzemorvosi kapacitása szerint figyelemmel kíséri a dolgozó felbukkanó betegségeit. Erre sajnos kivételes esetben van esélye a betegségeit jellemzően titkoló dolgozónak.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok alapvetően az alábbi lépésekből állhatnak:

• a munkavállaló korábbi betegségeinek megismerése,

• az esetleges munkahelyi ártalmak feltérképezése a dolgozó szemszögéből,

• fizikális vizsgálat,

• vérnyomásmérés,

• látásvizsgálat,

• hallásvizsgálat,

• idegrendszeri rutinvizsgálat,

• tüdőszűrés a kijelölt tüdőszűrő állomáson,

• az adott munkavégzéshez kötött egyéb, speciális szűrővizsgálatok,

• meglévő betegségek ismeretében kontrollvizsgálat kérése (a laborvizsgálat és vércukorszint mérés mellett a bőrgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, gasztroenterológiai és neurológiai vizsgálatok a leggyakoribbak),

• az alkalmassági vizsgálatról a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap,

• a vizsgálat dokumentációját (törzslap) az üzemorvos őrzi papíralapon, számítógépes rendszerben.

Léteznek költségtérítéses szűrővizsgálatok is, melyeket egyes munkaadó cégek magukra vállalnak - ilyen lehet a menedzserszűrés, a fogászati vizsgálat és -kezelés, esetenként a mozgásszervi kontroll, és a számítógép használata során keletkező, esetleges látásromlás ellenőrzése. A menedzserszűrés elérhető társadalombiztosítási keretből is.

Ez is érdekelheti Egészséges munkahely - Tippek és tanácsok

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Szakértők: Dr. Fekete Ildikó szakjogász, Dr. Hornyák Lajos üzemorvos, háziorvos