Hogyan működik immunrendszerünk?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

Környezetünkben számos baktérium, gomba és parazita található, melyek életveszélyes fertőzések okozói lehetnek. A káros anyagok könnyen megbetegíthetik a szervezetet.

Az immunrendszer feladata a fertőzések és sérülések kialakulásának megakadályozása. Megkülönböztetünk nem specifikus, veleszületett, valamint specifikus, azaz szerzett immunitást.

Nem specifikus immunitás

Részei a következők:

  • Külső védőfunkciók: Ezek képezik az elsődleges fizikai és kémiai akadályt, hogy a csírák és a káros anyagok a környezetből ne juthassanak be a szervezetbe. Ilyen védelmi rendszer maga a bőr, az általa termelt faggyú, a nyálkahártyák, a szemet védő folyadékfilm, a vizelet (urin), ami védi a húgycsövet a fertőzésektől, a nyál, a hüvelyfolyadék illetve a gyomornedv.
  • Belső védelmi mechanizmusok: Ha a kórokozóknak vagy az idegen anyagoknak sikerült áthatolniuk a bőr és nyálkahártya fizikai és kémiai akadályain, egy második védelmi vonallal találják szemben magukat. Ezeket olyan anyagok képezik, amelyek a kórokozókkal szemben hatnak (pl. interferonok, komplement rendszer, transzferrinek), falósejtek (fagociták), természetes ölősejtek, gyulladási folyamatok és láz, ami például gátolja a különböző kórokozók növekedését, és erősíti az interferonok hatását.

Specifikus védelem

A nem specifikus védelem mellett a szervezet specifikus védelmi rendszerrel is rendelkezik. Ez esetben a védekezés célzottan bizonyos kórokozók, idegen szövetek vagy vérsejtek ellen irányul, amelyek transzplantációval vagy vérátömlesztéskor kerülnek a szervezetbe. Azokat az anyagokat, amelyeket a test idegennek tekint, és védekezési reakciót indít ellenük, antigéneknek nevezzük. A specifikus és nem specifikus védelem két fontos pontban tér el egymástól:

  1. A specifikus védekezés egy meghatározott antigén ellen irányul.
  2. A specifikus védekezés során a szervezet „megjegyzi magának” az antigént, így később gyorsabban és hatékonyabban tud ellene fellépni.

A specifikus immunrendszer részeként különböző sejtek és szövetek látják el az idegen anyagokkal szembeni védelmet. Többek között ide tartoznak a következők:

  • B- és T-limfociták (B- és T-sejtek; speciális fehérvérsejtek): Megfelelő inger (stimuláció) hatására védekező reakciót váltanak ki.
  • Falósejtek (makrofágok)
  • Antitestek

A specifikus immunvédelemnek két különböző stratégiája létezik:

1. A sejt közvetítette immunválasz során bizonyos T-sejtek ölő (citotoxikus) T-sejtekké alakulnak, amelyek a bejutott kórokozókat és idegen anyagokat közvetlenül bekebelezik.

A sejt közvetítette immunválasz első sorban a testi sejtekben lévő vírusok, baktériumok és gombák ellen hatásos, valamint néhány tumorsejt és idegen (transzplantátlt) szövet ellen.

2. Az ellenanyag-közvetített immunválasz során a B-sejtek plazmasejtekké alakulnak át. Ezek antitesteket (immunglobulinokat) termelnek és bocsátanak ki. Az antitestek minden esetben specifikusan kötődnek egy meghatározott antigénhez (pl. vírusok vagy baktériumok különböző részeihez). Ezáltal közömbösítik például a baktériumok méreganyagait, megakadályozzák, hogy a vírusok testi sejtekhez kötődjenek, „mozgásképtelenné” teszik a baktériumokat, és gondoskodnak arról is, hogy az idegen anyagokat és a visszafordíthatatlanul károsodott szövetet a falósejtek bekebelezhessék.

Az ellenanyag-közvetített immunválasz mindenek előtt olyan kórokozók ellen hat, amelyek a testi sejteken kívül találhatók, illetve a vérbe jutott antigénekkel szemben. Az, hogy az immunválasz két típusa közül melyik valósul meg, attól függ, hogy a kórokozó a test mely pontján található.

Transzplantáció és transzfúzió

A szervezet nem csak baktériumokkal, vírusokkal és más kórokozókkal, illetve káros anyagokkal szemben mozgósítja az immunvédelmet, hanem más emberek szövetei ellen is. Ha valaki például donor vesét kap, előfordulhat, hogy mint idegen szervet kilöki a szervezete. Ennek megakadályozására, a donorszerv kiválasztásakor arra kell figyelni, hogy a szövet struktúrája a lehető legjobban hasonlítson a recipienséhez (aki a szervet kapja).

Vérátömlesztés során gyakran heves immunválaszhoz vezethet, ha valaki tévedésből idegen vércsoportú vért kap: A szervezetben ugyanis minden olyan vértest ellen antitestek termelődnek, amelyek nem a saját vérből valók. Egy A vércsoportú embernek például B vércsoport elleni antitestjei vannak, egy B vércsoportúnak pedig A vércsoporttal szembeni antitestjei termelődnek.

Tovább

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: NetDoktor
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, Dr. Árki Ildikó háziorvosok
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.