Genetikai állományunk, vagy életmódunk dönt a sorsunkról?

Szerző: MTI

Az elmúlt tíz évben a biológiában, genetikában lezajlott változások Amerika felfedezésének hatásával mérhetők össze, mára a krónikus, sokakat érintő betegségek genetikai hátteréről is gyakorlatban használható információt nyújtanak a tudományág eredményei - mondta Falus András akadémikus, immunológus a géndiagnosztikáról rendezett szerdai médiabeszélgetésen.

Marton István szülész-nőgyógyász professzor felidézte a klinikai genetika 60-as évekre visszanyúló kezdeteit, amikor a magzatvízből vett minta mikroszkópos vizsgálatával keresték a kromoszómák Down-kórt jelző elváltozását.

Amint Falus kiemelte, az emberi genom kibetűzése, 2001 óta a biológia eljutott a rendszerszemléletig: az egyre gyűlő genetikai adatbázisok, a nagy teljesítményű elemző módszerek és az informatika együttes használata lehetővé teszi a génhálózatok kezelését.

A génterápia lehetőségei

A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A genetikai betegségek jövőbeni gyógyítására ugyanakkor ígéretes kutatások vannak folyamatban, melyek a génterápia, génsebészet eszköztárát vonultatják fel.
A génterápia lehetőségeiről>>

A sokgénes, összetett betegségek esetében mindig a gének egész hálózata áll a háttérben - tette hozzá. A diabétesz kialakulásában például száz fölötti gén játszik szerepet, a világszerte mintegy 150 millió embert érintő asztmánál is legalább negyven gén közreműködését igazolták a kutatók.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a géndiagnosztika fejlődése új helyzetet teremt, mert a genetikai adatok rendkívül érzékenyek, jogi, etikai és pszichológiai kérdéseket egyaránt felvetnek.

Bagdy Emőke pszichológus úgy véli, a mód a legfontosabb, ahogyan az orvos átadja a páciensnek az őt érintő, géndiagnosztikával nyert adatokat.

Életmód és genetika

A biztos tudás jobb a bizonytalanságnál, mert lehetővé teszi, hogy az egyén döntsön életmódjáról, megfelelő lépéseket tegyen.
"A genetikában a kulcsszó a valószínűség. Egy géndiagnosztikai eredmény nem sorsszerűséget jelent, hanem hajlamot" - mondta Falus András.

Az első magyar intézményben, amely egyes géncsoportok vizsgálatát vállalja, éppen ezért életmód-tanácsadással egészítik ki a diagnózist. A környezeti hatások, életvitel, táplálkozás szerepe ugyanis igen nagy abban, hogy a gének működése miként alakul. "A genetika a hangszer, a környezet pedig a játékos, akin múlik, milyen hangokat hoz elő belőle" - szemléltette Falus az öröklött gének és a környezet együttes hatását az ember életére.

Génjeink zöme általában néma, csak környezeti hatásra lép működésbe: például fertőzés, sérülés vagy akár pszichoszomatikus hatás indítja el egy bizonyos fehérje termelődését. Bagdy Emőke megerősítette, hogy sok esetben pszichés traumák - a veszteség élménye vagy akár a krónikus stressz - indítanak be káros testi folyamatokat.

A szakemberek azt remélik, pár éven belül olyan ésszerű áron érhető majd el egy-egy genom leírása, hogy széles körben, társadalmi támogatással alkalmazzák majd a géndiagnosztikát.

(MTI)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Tippek a nyári hajápoláshoz Tippek a nyári hajápoláshoz

Érdemes megfogadni hasznos tanácsainkat.

Nyári depresszió Nyári depresszió

Jellegzetes tünete a kimerültség, álmatlanság és belső nyugtalanság.

Mi a mikrokimérizmus?

A mikrokimérizmus az egyik egyedtől származó sejtek jelenléte egy másik genetikailag különálló egyedben. A természetes mikrokimérizmus fő oka a...

Xanthomák - Helyi koleszterin...

A xanthomák (xantómák) helyi koleszterin-, illetve zsírlerakódások a szervekben. Leggyakrabban a bőr érintett, ahol vörös, sárga vagy sárgásbarna...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.