Csodaszer vagy lehetőség? Az őssejtek

Szerző: MTI

Olyan sejtek birtokában vagyunk, amelyek szinte mindent "tudnak", mindenre "kiképezhetők" és felhasználhatók - fantasztikus, új lehetőségeket nyitnak a modern orvoslásban. Sokan így könyvelik el az őssejtek tulajdonságait és szerepüket.

Bár van igazság a megállapításban, korántsem ilyen egyszerű a még sok tévedést, homályt és félreértést tartalmazó őssejttéma. Eloszlatásukban Sarkadi Balázs kutatóorvos segít.

A köznapi ember általában őssejtekről beszél, egy kalap alá véve valamennyinek a tulajdonságait és képességeit. Bár a kutatók szerint az őssejt valóban gyűjtőnév, vagyis összefoglaló jelölése minden olyan sejtnek, amely osztódásra, önmaga megújítására képes és átalakítható bizonyos, meghatározott funkciójú sejtekké, a kép jóval komplikáltabb és sokkal árnyaltabb.

- Hányféle őssejt létezik?

Az általános őssejtfogalom különböző képességű őssejteket tartalmaz, aszerint, hogy milyen sejttípusok létrehozására alkalmasak - szögezi le. - Vannak valóban mindent tudó őssejtek, de ebbe a csoportba csak igen kevés tartozik, és ezek rendkívül sérülékenyek. Az állatvilágban a megtermékenyített petesejt ilyen, illetve az ennek első osztódása során keletkező néhány sejt.

Az úgynevezett pluripotens sejtek, amelyek az embriókban találhatók, valóban sok mindenre képesek, de ugyanakkor sok veszélyt is hordoznak a szervezetre. Az egészséges felnőtt szervezetében már nem fordulnak elő, a magzati fejlődés során szöveti őssejtekké alakulnak.

Szabályok és kísérletek

Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint "az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések. A hatóság hisz abban, hogy a humán őssejt-technológia potenciális előnyeit megéri kutatni a megfelelő etikai szabályok betartása mellett". Sok országban tiltják az embrionális őssejtekkel való kísérletezést.>>

A szöveti őssejtek halálunkig megtalálhatók szervezetünkben, és ezek csak meghatározott szövetek újrapótlására, javítására alkalmasak: a szervezet regenerálódásáért felelősek, normál működés esetén életünk végéig kitartanak.

- A korábban elképzelhetetlennek vélt őssejtátültetés csodája mára szinte rutineljárássá vált.

Az első hatékony őssejtátültetés három évtizede történt, csontvelő-átültetésként híresült el, a vérképző őssejtek pótlását szolgálta. Az eljárást azóta világszerte sikerrel alkalmazzák. Szöveti típusú őssejt nemcsak csontvelőből, hanem a keringő vérből is nyerhető, ha a vérképző őssejteket kimozdítjuk a csontvelőből. A csontvelőt elpusztító daganatos betegségek, súlyos immunbetegségek esetén ez a módszer hatékony segítője az orvostudománynak.

A szöveti típuskülönbségek azonban megnehezítik a megfelelő donor megtalálását, de közeli rokonok, illetve a világszerte működő őssejtbankok segítségével megtalálható a megfelelő donor. Szöveti őssejtek nyerhetők a köldökzsinórvérből is. Ezek igen értékes sejtek, amelyek a jövő gyógyászatának fontos bázisát jelenthetik. Őssejt-transzplantáció forrásaként ma is széles körben alkalmazzák vérképző és immunbetegségek esetén.

- Lehet azt mondani, hogy az őssejtterápia a jelen gyógymódja?

Bizonyos értelemben mindenképpen. De - bár itthon és a szerte a világban sokirányú kutatás folyik ezzel kapcsolatban - az őssejtek iránti általános várakozás még megelőzi a realitásokat. A lehetőségek viszont igen biztatóak. A jövőben mind a helyreállító orvoslás, mind a gyógyszerkutatás tekintetében születhetnek nagyszerű eredmények. Már több hazai klinikán történik például szöveti sejtekből bőrpótlás, kötőszövet helyreállítása. A ma még gyógyíthatatlan betegségek körében azonban várni kell az átütő sikerre.

- Ennek ellenére gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők zarándokolnak el idegen, távoli országokba őssejtbeültetés céljából, a gyógyulás reményével.

Az "őssejt turizmus" valóban terjedő divat. Veszélyes próbálkozás. Nem ellenőrzött, nem dokumentált, nem bizonyított "csodagyógyítást" csak lelkiismeretlen, gátlástalan kóklerek ígérnek, ők a hiszékeny, beteg emberek vámszedői.

Sajnos a betegek nagy részének nincsenek kellő, hiteles információik az őssejtterápiát illetően, ezért kritika nélkül elfogadják a kétes ajánlatokat, és sok milliót fizetnek a többnyire teljesületlen reményért. Bár az őssejtkutatás, új tudományágként fantasztikus eredményeket produkál, a lehetőségeket nem szabad összetéveszteni a valósággal, a mindennapi gyakorlattal. Sok még a bizonytalanság, a homály, a félreértés.

A közvélemény felfokozott érdeklődése érthető. Ezt az érdeklődést ébren is kell tartani, de reális tájékoztatással, mert különben sérül az őssejtkutatás és -terápia iránti bizalom. Ezzel valamennyi tudós kutató és gyakorló orvos is egyetért.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

COVID-halálozás COVID-halálozás

Így lehet félremagyarázni a COVID-halálozási statisztikákat.

Nemzetiközi sikerek a Bethesdában

A Bethesda Gyermekkórházban ezen a héten valósult meg a 10. génterápiás SMA kezelés egy Szerbiában élő vajdasági magyar kisfiúnál, Pál Gajódi...

A Proteus-szindróma

A Proteus-szindróma a ritka betegségek közé tartozik (1 millió emberből kevesebb mint egy érintett), világszerte kevesebb mint 200 esetet tartanak...

Őssejtek - Tároltassuk-e a...

A közeljövő egyik legkecsegtetőbb terápiás lehetősége az őssejtekkel kapcsolatos. Szinte nincs olyan nap, amikor a világ különböző...

Abnormális vérsejtképzés:...

Ez a megnevezés egy hematológiai betegségcsoportot takar, melyek közös jellemzője, hogy a csontvelőben található, úgynevezett haematopoetikus...

Mit tudunk az őssejtbankokról?

Igen sokan, százból 91 ember hallott már az őssejtekről, minden hetedik megkérdezett komolyan fontolgatja, hogy eltárolja születendő gyermeke...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.