• Megosztott Nobel-díj az őssejtkutatásban elért eredményekért

        Szerző: MTI

        A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.

        Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlődéséről szóló ismereteket.

        John B. Gurdon 1962-ben fedezte fel, hogy a sejtek specializálódása visszafordítható. Klasszikus kísérletében egy békapetesejt éretlen sejtmagját egy érett testi sejt magjával helyettesítette. Ebből a módosított petesejtből normális ebihal fejlődött ki, az érett sejt DNS-e minden olyan információval rendelkezett, amelyre a béka valamennyi sejtjének kifejlődéséhez szükség volt.

        Hirdetés

        Jamanaka Sinja több mint 40 évvel később, 2006-ban fedezte fel, hogy az egér érett sejtjeit miként lehet visszaprogramozni éretlen őssejtekké. Meglepő módon csupán néhány gén bejuttatásával sikerült érett sejtekből úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS sejteket) létrehoznia, olyan éretlen sejteket, amelyek képesek a test valamennyi sejttípusává fejlődni.

        Új lehetőségek az emberi sejtek újraprogramozásával

        Csodaszer vagy lehetőség?


        Olyan sejtek birtokában vagyunk, amelyek szinte mindent "tudnak", mindenre "kiképezhetők" és felhasználhatók - fantasztikus, új lehetőségeket nyitnak a modern orvoslásban. Sokan így könyvelik el az őssejtek tulajdonságait és szerepüket. Az őssejtekről>>

        Ezek az áttörést jelentő felfedezések teljes mértékben megváltoztatták a sejtek specializálódásáról alkotott képet. Ma már tudott, hogy az érett sejtnek nem kell feltétlenül örökre az elért specializálódott állapotban maradnia. Újraírták a tankönyveket és új kutatási területek nyíltak meg. Az emberi sejtek újraprogramozásával a kutatók új lehetőségeket hoztak létre a betegségek tanulmányozására, valamint a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlesztésére.

        Valamennyien a megtermékenyített petesejtből fejlődünk ki. A fogamzást követő első napokban az embrió éretlen sejtekből áll, amelyek mindegyike képes még a felnőtt szervezet bármilyen sejttípusává fejlődni, ezek a sejtek az embrionális őssejtek. Az embrió továbbfejlődésekor ezek a sejtek specializálódnak, hogy a felnőtt testben különböző feladatok ellátására legyenek képesek. Így lesz belőlük idegsejt, izomsejt, bőrsejt vagy májsejt. Az éretlen sejtből érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, visszafordíthatatlannak gondolták - olvasható az indoklásban (www.nobelprize.org).

        Gurdon és Jamanaka felfedezései megmutatták, hogy bizonyos körülmények között a specializálódott sejtekben megfordítható a "fejlődési óra", bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek a változások visszafordíthatók.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, doktorátusát Oxfordban szerezte 1960-ban, utána az amerikai Caltech-en (Kaliforniai Műszaki Egyetem) kutatott, majd a Cambridge-i Egyetemre tért vissza. Jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik.

        Jamanaka Sinja 1962-ben született Oszakában, orvosi diplomáját a Kobei Egyetemen 1987-ben szerezte meg, doktorátusát pedig 1993-ban az Oszakai Egyetemen. Jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.

        2009-ben a két kutató együtt kapott Lasker-díjat az őssejtkutatás területén elért eredményeiért, Jamanaka 2011-ben elnyerte az amerikai Albany Orvosi Egyetem díját, majd idén ő kapta a rangos finn elismerést, a Millenniumi Technológiai Díjat is.

        A legmagasabb orvostudományi elismeréssel, a Nobel-díjjal összesen 8 millió svéd korona (263 millió forint) jár.

        (MTI)



         

        Módosítva: 2012.10.08 14:20, Megjelenés: 2012.10.08 14:20
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bepisil, rohan a WC-re

        Bepisil, rohan a WC-re

        Dr. Sándor György

        Hogyan előzhetők meg a húgyhólyag és az alsó húgyutak funkcionális zavarai?

        Nátha kisbabáknál

        Nátha kisbabáknál

        Szponzorált tartalom

        A nátha a legkisebbek esetében különösen gyakori betegség. Mit tehetünk? (x)

        Mesterséges intelligenciával felszerelt MR-készüléket adtak át

        Csúcskategóriájú, mesterséges intelligenciával felszerelt MR-készülékkel vizsgálják mostantól a betegeket a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

        Mennyire tiszta a fonendoszkóp?

        Az orvosok és a nővérek számára a kórházakban kötelező két beteg vizsgálata között kezet mosni. De mi a helyzet a fonendoszkópokkal? Cikkünkben egy Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás eredményeit ismertetjük.

        Mindentudó őssejtek: a Nobel-díjak árnyékában

        Az őssejtvizsgálatok az egész világon a sejtbiológiai kutatások homlokterébe kerültek, a friss orvosi-élettani Nobel-díjas Jamanaka Sinja felfedezésének köszönhetően a laboratóriumok többségében ma már indukált pluripotens őssejteket (iPS) hoznak létre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.