Egyből kettőt vagy többet - a klónozás

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

A klónozás a génterápiával rokon fogalom, mely szakmai és vallási berkekben is heves etikai vitákat kavar mind a mai napig. Bár klónok természetes folyamatok eredményeként is jönnek létre, legtöbbször az emberi tevékenység kapcsán létrejött, mesterséges klónokat értik a legtöbben alatta.

Egy klón létrehozása (vagy természetes létrejötte) azt jelenti, hogy az „utód” genetikai állománya teljesen megegyező a forrás genetikai anyagával. Klónok mindennapi természetes folyamatok során is létrejönnek: egy sejt kettéosztódása is tulajdonképpen klónozás (ez esetben a sejt önmagát klónozza). Számos, a törzsfejlődés alacsonyabb szintjén lévő szervezet (pl.: baktériumok, de még egyes férgek is) ivartalanul, vagyis osztódással szaporodnak.

A mesterséges klónozás több szinten mehet végbe: sokszorosíthatunk kizárólag molekulákat (pl.: DNS polimeráz enzim segítségével), sejteket (egyes kísérletekhez szükséges sejtvonalak nyerése is ezzel a módszerrel történik) illetve egész szervezeteket.

A klónozás első mérföldköve: Dolly

Egy egész szervezet klónozására vagyis egy új, az eredetivel genetikailag tökéletesen megegyező egyed létrehozására példa Dolly, az 1997-ben hivatalosan is a nyilvánosság elé tárt első klónbárány. Dollyt egy lefagyasztott hámsejtmintából hozták létre, amely egy akkor már elpusztult, ám a mintavétel időpontjában hat éves, vemhes nőstény tőgyéből származott. Dolly létrehozása vagy ha úgy tetszik születése igazi szenzáció volt, ám egy sor problémát is felvetett.

Két évvel később ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az állat sejtjei a normálisnál sokkal gyorsabb ütemben öregszenek, ami többek közt felhívta a figyelmet arra, hogy az ember nem játszhat istent, mégoly fejlett technológiai készleteinek megléte ellenére sem.

Az eset hatalmas etikai-erkölcsi vitákat kavart, s az álláspontok azóta sem közeledtek; számos országban a klónozás ma is törvényellenes, még kísérleti célokra is.

Örök vitatéma maradhat a klónozás

Az egyszer biztos, hogy a génterápia nagy jövő előtt áll és számos, ma még gyógyíthatatlan betegség kezelésére jelenthet a későbbiekben megoldást.

A felfedezésekkel ugyanakkor óvatosan kell bánni, hiszen a tudomány fejlődése során az egyes eredmények új, sokszor feloldhatatlan problémákat és dilemmákat hoznak felszínre, melyek (a közvélemény korrekt tájékoztatását feltételezve) könnyen beárnyékolhatják a felfedezések dicsőségét.

(Dr. Kónya Judit)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Miként változtatja meg az eltérő...

Nem egyszerű meghatározni és megmagyarázni a csökkenő nemi vágy jelentését a párok közt, mivel el kell fogadni, hogy annak ereje, intenzitása egy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.