Köldökzsinórvér téma

"Nemsokára kisbabám születik és tanácstalan vagyok. Levetessük-e a köldökzsinórvért? Milyen esetekben nyújthat segítséget az őssejt? Fel lehet használni az őssejtet a vérrákon kívül más problémánál is?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

Igen sokan, százból 91 ember hallott már az őssejtekről, minden hetedik megkérdezett komolyan fontolgatja, hogy eltárolja születendő gyermeke őssejtjeit.

Őssejtbankban járt a WEBBeteg, hogy megmutassa olvasóinak, milyen körülmények között vizsgálják, fagyasztják, illetve tárolják az újszülött köldökzsinórvéréből nyert őssejteket.

Ingyenesen elérhető köldökzsinórvér eredetű őssejt levétel a legveszélyeztetettebb korcsoportok számára.

Ha kiderül, hogy gyermeket várunk, előbb-utóbb kérdésként felmerül, hogy szükséges-e az őssejt megőrzés lehetőségével élnünk? Hogy, teljesebb képet kapjunk és tisztázzunk néhány felmerült kérdést összegyűjtöttük a ma rendelkezésre álló összes fontos információt, hogy segítsük a cikk olvasóit.

A köldökzsinórvér levétele nem veszélyezteti sem az anyát, sem pedig a gyermeket. A szülők, ha tehetik, gyakran a fagyasztás mellett döntenek. Mi lesz a sorsa a mintának, miért lenne fontos a közösségi letét a családi őssejtbankok mellett, mit eredményezhet a Nobel-díjas Jamanaka Sinja felfedezése? Utánajártunk.

Olyan sejtek birtokában vagyunk, amelyek szinte mindent "tudnak", mindenre "kiképezhetők" és felhasználhatók - fantasztikus, új lehetőségeket nyitnak a modern orvoslásban. Sokan így könyvelik el az őssejtek tulajdonságait és szerepüket.

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint világszerte legalább 20 millió ember marad életben szívroham vagy agyi katasztrófa után, de életük minősége legtöbbször továbbra is rossz, ráadásul sokféle és drága kezelést igényelnek. Ha sikerülne infarktust követően az elhalt szívizomsejteket pótolni, a szívgyógyászati ellátás lehetőségei alapvetően megváltoznának.

A köldökzsinór és a menstruációs vér sejtjeiből származó őssejtek átültetésével reményt kaphatnak a gyógyulásra az agyvérzéses, Alzheimer-kóros és ALS-ben (amiotrófiás laterális szklerózis)szenvedő betegek, állítja a Cell Transplantation című folyóirat egyik cikke.