A COVID-19 és a máj-, valamint hasnyálmirigy-betegségek kapcsolata

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
megjelent: 2022.01.19.

Mekkora rizikótényezőt jelent a COVID-19 szempontjából a krónikus máj- vagy hasnyálmirigy-betegség? Szükséges-e ezek fennállta esetén speciális óvintézkedés a koronavírussal szemben? A vakcinációt befolyásolják-e? És hogyan hat a vírus az egyébként egészséges emberek májára, hasnyálmirigyére?

Közel három éve robbant be a köztudatba a COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus. Azóta a mindennapjaink és egészségünk csaknem összes területére jelentős hatást fejt ki. Ebben az írásban a COVID-19 és a gyomor-bél (gasztrointesztinális) rendszerünk (különösképp a máj és hasnyálmirigy) kapcsolatát vesszük górcső alá.

Néhány köztudott és néhány kevésbé ismert tény a vírusról

Ha COVID-19 fertőzésről beszélünk, mindenkinek a klasszikus tünetek jutnak eszébe, mint a láz, légúti tünetek, szaglás- és ízérzésvesztés. Kevésbé hangoztatott, de az esetek 50%-ában gasztrointesztinális tünetek (hasi fájdalom, hányás, hasmenés) jelentkezhetnek, melyek társulhatnak a típusos tünetekhez vagy önállóan is megjelenhetnek. Az regisztrált esetek 20-30%-ában emelkedett máj- és hasnyálmirigy (pancreas) enzimértékeket észleltek. Ez arra enged következtetni, hogy a vírus közvetlenül vagy közvetve érinti az említett szerveinket.

Hogyan jut be egy cseppfertőzéssel terjedő vírus a gasztrointesztinális rendszerünkbe?

Képzeljük el, hogy a szervezetünk egy hatalmas tenger, a különböző szerveink (pl. tüdő, máj) pedig a szigetek. A vírus legyen ebben a példában egy hajó, ami ki akar kötni a szigeteken, akár több helyen is. Ez a hajó, akkor tud kikötni, hogyha a szigeteken megtalálhatóak kikötők, amikben lehorgonyozhat.

A kikötők jelentik esetünkben a receptorokat. A receptorok olyan jelfogó fehérjemolekulák, amik specifikusan felismernek más fehérjéket és összekapcsolódnak velük, akárcsak egy kirakós két összeillő darabja. A SARS-CoV-2-vírus fokozott affinitással kötődik a szervezetünkben található ACE-2 receptorhoz. Ez a receptor magas számban található meg a tüdőn kívül az epeutak, a hasnyálmirigy-vezeték, a vastag- és vékonybél sejtjein is! Ezért okozhat a vírus gasztrointesztinális tüneteket, mert oda tud kötődni, be tud jutni a sejtekbe és ott el tud szaporodni.

A vírus hatása a májunkra, hasnyálmirigyünkre

A pontos mechanizmus a mai napig nem tisztázott. Jelenleg két elfogadott elmélet létezik. Az egyik felvetés, hogy maga a vírus által okozott gyulladás és az immunreakciónk során felszabaduló gyulladásos mediátorok okozzák a májsejtek (hepatocyták), illetve a hasnyálmirigy β-sejtjeinek fokozott pusztulását, ami vérvételek során észlelt enzimemelkedést (GOT, GPT, GGT, ALP, lipáz) okoz. A másik elképzelés szerint a máj- és hasnyálmirigy-eltéréseket nem közvetlenül a vírus, hanem a fertőzés kezelése során használt potenciálisan májkárosító gyógyszerek (vírusellenes szerek, szteroidok, bizonyos antibiotikumok) okozzák, vagy azok a súlyos esetekben kialakuló sokszervi elégtelenség részeként jelentkeznek, esetleg légzési elégtelenség miatt fellépő oxigénhiányos állapot (hypoxia) miatt alakulnak ki.

Milyen eltérésekkel találkozhatunk?

Gyakran csak laboratóriumi eltérést észlelünk, ami néhány héten belül spontán normalizálódik. Mivel a májunkban sok immunreakcióban részt vevő sejt található, amik a fertőzés hatására aktiválódnak, előfordulhat, hogy a máj (illetve a lép) átmenetileg megnagyobbodhat. Enyhe lefolyású akut hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) is kialakulhat, azonban a vírus és a pancreatitis egyértelmű kapcsolatát csak néhány esetben sikerült igazolni.

A krónikus máj-, illetve hasnyálmirigybetegek nagyobb veszélyben vannak? Milyen óvintézkedések javasoltak?

Krónikus (pl. etiológiától független, kezelt és egyensúlyban tartott májcirrózisos, krónikus hepatitis-B- vagy -C-fertőzött) betegek, csökkent immunvédekezésű (pl. daganatellenes terápiában részesülő vagy autoimmun) betegek, illetve ismert cukorbetegek esetén az alapbetegség tünetei fokozódhatnak SARS-CoV-2-fertőzés következtében, az eltérések súlyosabbak lehetnek, mert az ő szervezetükben nincs annyi „tartalék”, amivel kompenzálni tudnának, mint az egészségesek. Köreikben a halálozási ráta is magasabb lehet. Az ő esetükben szorosabb, szükség esetén kórházi megfigyelés ajánlott. Külön fontos felhívni a figyelmet arra, hogy már önmagában az elhízás, nem alkoholos eredetű zsírmáj betegség is fokozott rizikót jelent a súlyos lefolyású COVID-19 betegségre! Esetükben speciális megelőzési módszerek nincsenek. Az általános higiéniás szabályok betartása, az ismert betegségekre javasolt gyógyszerek szedése fontos. Törekedni kell a normális vércukorszint és normális vérnyomás elérésére és szinten tartására.

Az oltásról: pro vagy kontra?

Amennyiben nincs abszolút ellenjavallata (pl. oltóanyagra adott anafilaxiás reakció), az oltás felvétele javasolt, különösképp a rizikócsoportba tartozó betegek számára! Az esetlegesen előforduló oltási reakciók rizikója messze alulmúlja a vírusfertőzés veszélyeit, szövődményeit.

Milyen speciális terápiás vonatkozások vannak az ő esetükben, ha megbetegednek COVID-19-ben?

A COVID-19 általános kezelési lehetőségeiről ide kattintva részletesen olvashatnak, ehhez néhány apró kiegészítést fűznék.

Általánosságban kijelenthető, hogy a krónikus máj- és hasnyálmirigybetegek esetében a már korábban is alkalmazott és jól bevált terápiát ne hagyják abba. A COVID-19 fertőzés kezelése során használt gyógyszerek miatt előfordulhat, hogy

  1. szteroidok miatt a cukorbetegek átmenetileg inzulin adására szorulhatnak.
  2. bizonyos biológiai szerek (pl. tocilizumab) krónikus hepatitis-B-, illetve -C-fertőzés reaktivációját eredményezhetik, ezért fokozottan érdemes a májfunkciós értékeket, vírusszámot ellenőriztetni, ha biológiai terápia mellet dönt a kezelőorvos.
  3. autoimmun betegség miatt immunszupprimált emberek esetében fokozottan kell figyelni másodlagos fertőzések pl. tüdőgyulladás megjelenésére.
  4. krónikus májbetegek esetén (pl. májcirrózis) a COVID-19 ellen alkalmazott terápia májkárosító hatása fokozottabb lehet, esetükben szorosabb májfunkciós kontroll szükséges.

Tovább

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Felhasznált irodalom:

  • Han-Yu Lei et al: Potential effects of SARS-CoV-2 on the gastroinstestinal tract and liver (2021)

  • Jothimani D et al: COVID-19 and the liver (2020)

  • Wu J et al: Liver Disease in COVID-19 (2020)

  • Amin M.: COVID-19 and the liver overview (2021)

  • Mohamed A. et al: COVID-19 in chronic liver disease ( 2021)

  • Patel KP et al: Gastrointestinal, hepatobiliary and pancreatic manifestations of COVID-19 (2020)

  • Cuschieri S et al: COVID-19 and diabetes. The why, the what and the how (2020)

  • Enrique de Madaria et al.: COVID-19 and acute pancreatitis: examining the causality (2020)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Emésztési problémák Emésztési problémák

Mi okozhat székrekedést, és mi hasmenést? Mikor mi segíthet? (x)

Vérszegénység Vérszegénység

Mit takar az elnevezés? Mi okozhatja ezt az állapotot? Mik a tünetei?

Hasnyálmirigy-gyulladás csecsemőknél és gyerekeknél

A gyerekek sokkal ritkábban betegszenek meg hasnyálmirigy-gyulladásban (pancreatitis), mint a felnőttek, ám náluk is előfordulhat a betegség. Az esetek...

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás terápiája

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás (akut pancreatitis) kialakulásának hátterében számos ok állhat. Az eltérő kórok, valamint a különböző...

A hasnyálmirigy és betegségei

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüregben lévő szervünk, amely elsősorban az emésztésben részt vevő enzimeket és különböző hormonokat termel. A...

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás és tünetei

A hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) a szerv leggyakrabban előforduló betegsége. Szerencsés esetben a heveny gyulladás teljesen meggyógyulhat...

Akut hasnyálmirigy-gyulladást követő diéta

A hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Az ellátás során a legfontosabb tényező a gyomor nyugalomba...

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás

A krónikus (vagy idült) hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy szövetének visszafordíthatatlan pusztulásával, valamint a hormonális és...

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteg táplálkozása

Míg az akut hasnyálmirigy-gyulladást kórházi körülmények között kell figyelemmel kísérni, a krónikus állapot diétás terápiáját hosszú...

Pseudocysta pancreatis

A pseudocysta pancreatis elnevezés a hasnyálmirigyben (pancreas) kialakult álcisztát takarja. Ezek az álciszták a hasnyálmirigy területén képződött...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.